SZEGHALMY BÁLINT,
építészmérnök

(Nagyvárad, 1889. ápr. 21. - Deggendorf, 1963. jún. 16.)


Középiskolába Nagyváradon járt, 1912-ben a budapesti műegyetemen szerzett építészmérnöki oklevelet. Az 1. világháborúban megsebesült,

1919-1929 között Nagykanizsa városi mérnöke lett.
Ezekben az években készültek a következő építészeti tevei: a karcagi kultúrház, a hódmezővásárhelyi iparos-egylet székháza, a szombathelyi felső kereskedelmi iskola épülete, a soproni evangélikus teológiai internátus épülete, a nagykanizsai mozgószínház és kultúrház. Nagykanizsán az ő tervei alapján épült fel a Beák-villa, a Teutsch-kastély, a vásártér és a piaci árucsarnok.

1929-től Miskolc főmérnökévé nevezték ki.
Miskolci évei alatt készült munkái közül kiemelkedik a kalotaszegi stílusban tervezett Martin-kertvárosi és Deszka-templom.

Templomai:
Miskolc, Tihany, Révfülöp, Borsosgyőr, Sümeg, Tapolca,
Kisbér, Mosonmagyaróvár, Zalaegerszeg, Keszthely, Sümeg
(1937-1939 között Hévízen róm. kat. kápolnát tervezett és épített.)

Világi épületei:
községháza Gelsén, kastély Palinban, szegényház Győrben, kultúrház Szepetneken

1936 után a Budapesti Mérnöki Kamara tagja.

Tevékenysége a két világháború közötti időre esik.


Azt a századforduló utáni eszmét képviselte, hogy egy épületet teljes egészében (berendezésével együtt), egységes szellemben kell megtervezni.

Németországba menekült, végül Deggendorfban telepedett le.


Milyenek a Szeghalmy-templomok?

Csak természetes anyagokat használ: követ, fát, vasat.
Méretük szolid. Ő a 200-400 lelkes gyülekezetet tartja családiasnak.

"A templom: Isten háza. Tehát legyen: tiszta, minden a maga természetes színében.
A templom: Isten trónterme. Legyen jó természetes világítás. (Ez megszabja az ablakok méretét, elhelyezkedését.)
Akusztikája természetes: a csendesen elmondott Ige is legyen mindenütt jól hallható.
A református istentisztelet sok elemből áll: istentisztelet, bibliaóra, szeretetvendégség, ifjúsági alkalmak, közművelődés. Mindennek legyen helye."