augusztus 8.

augusztus 8. – szombat

Jeremiás próféta könyve 2,27: Mert ezt mondják a fának: Te vagy az apám! – a kőnek pedig: Te szültél engem! A hátukat fordítják felém, és nem az arcukat, de majd ha baj éri őket, így szólnak: Kelj föl, segíts rajtunk!

Magyarázat sem szükséges az igéhez, de egy másik ige figyelmeztetése annál inkább, ne feledjük, mielőtt mások szemében, életében találnánk meg a szálkát, jó lesz előbb szembenézni magunkkal. Az első gondolat mindig az, hogy mi ebben nem vagyunk vétkesek, de mindig érdemes néhány percet még az igénél maradni, és alaposabban átgondolni annak üzenetét, és azt, hogy a magunk életére nézve mit üzen. A legegyszerűbb kérdést teszem fel magamnak, az olvasott igéből: mindig közösségben vagyok-e Istennel, azaz Rá tekintek és Ő rám, vagy néha hátat fordítok neki. Első válaszom nekem is az, hogy nem fordulok el Istentől, komolyabb átgondolás után már a bűnbánt fogalmazódik meg bennem. Isten kegyelmét, bocsánatát kérem, és azt, hogy segítsen, hogy éberebb legyek, s ne forduljak el Tőle soha.