"De te, óh Istennek embere, ezeket kerüld; hanem kövessed az igazságot, az istenfélelmet, a hitet, a szeretetet, a békességes tűrést, a szelídséget. Harcold meg a hitnek szép harcát, nyerd el az örök életet, ...-

(1Tim 6,11-12)

Tapasztalhattuk a családban és azon kívül is, hogy nem elég megnevezni a bajokat, a kihágásokat, a tévelygéseket - példaadással is alá kell támasztani a figyelmeztető szót. Pál apostol tudatában van annak, hogy ha fiatal munkatársa, Timóteus, a rábízott gyülekezetben szigorúan megítéli a tévtanítókat, a hitető lelkeket, az, önmagában még nem hoz változást. Szükség van azoknak a példájára is, akik az Úr Jézus Krisztus "egészséges tudományát- élik, annak alapján forgolódnak Isten házában. Azok példájára, akik alázatban járnak. Akik vitatkozások és steril szóharcok helyett felülről való bölcsesség által szólnak. Akik irigység, viszálykodás, káromkodás, rosszakaratú gyanúsítás, rágalmazás, pletyka helyett, istenfélő életet élnek, és az egyenes beszéd elkötelezettjei. Akik állandó panaszkodás helyett, a körülményektől függetlenül megelégedettek, és tudnak bővölködni és szűkölködni is. Akik a nyerészkedés fergeteges hajszájában, amikor még a kegyesség gyakorlása is jó üzletnek minősül csupán, a gyülekezet tagjai előtt arról tesznek bizonyságot, hogy az istenfélő élet valóban "nagy kereseti forrás-, mely megelégedéssel jár együtt. Te, Istennek embere... - hangzik az ünnepélyes felszólítás Timóteus felé is -, mutass példát: hogyan kell megvívni a "szép harcot-.
Már ez a megtisztelő megszólítás is jelzi, hogy Timóteus Isten által megbízott elöljáró, aki nem cselekedhet saját esze, akarata szerint. Az Isten embere ellenpólusa a pénz, a Mammon emberének (1Tim 6,3-10). Olyan gazdagság ölt testet benne, melyet nem emészthet meg sem a rozsda, sem a moly. Kétféle gazdagság áll egymással szemben kibékíthetetlenül ebben az Igében: a ki nem vihető (7. vers) és a kivihető (19. vers). Ruhátlanul és vagyontalanul jöttünk a világra, és halálunkkor sem vihetünk ki a földi életből ruhát és vagyont. A belépés és a kilépés nem különbözik egymástól. Múlandó emberi létünk nem egyéb, mint rövid zarándoklat a két mezítelenség között. A kivihető gazdagság mindaz, ami megérdemli az élet nevet: "...kincset gyűjtvén maguknak jó alapul a jövendőkre, hogy elvegyék az örök életet.- (1Tim 6,19)
Az egyház és benne Isten népe a kivihető gazdagság szolgálatára kötelezte el magát, erre van mandátuma. Isten emberének kerülnie kell a pénz szeretetét, az ifjúkori kívánságokat, a cserépalapon nyugvó hatalmat. A "kerüld- felszólításnak van egy olyan jelentése is: fuss valami elől. Nem gyávaság ez? Hát az égő házból kifutni gyávaság? Természetesen, nem! A legésszerűbb cselekedet. Igenis van olyan futás, amely nem szégyen, hanem hőstett.
Az Úr Jézus Krisztus letartóztatásához tartozik egy rövid, rejtélyes történet, melyet csak Márk evangélista jegyzett föl, egészen röviden, három versben (14, 50-52). Egy fiatal fiú titokban követte Jézust a Gecsemáné kertben. És amikor Jézust elfogták, egyeseknek feltűnt ez a fiú, és megpróbálták őt is megfogni. Egyetlen hosszú ing volt az öltözete, és amikor megragadták, kibújt belőle és mezítelenül futott tovább. A sötétség rettenetes óráiban nem volt mit megfogjanak rajta, nem volt, amitől megragadják. Vajon én milyen - ki nem vihető - dolgok által vagyok nagyon is könnyen megfogható? Isten gyermekeinek úgy kell futniuk és úgy kell harcolniuk, hogy még visszapillantásnyi időt se hagyjanak az ördögnek, különben úgy járnak, mint Lót felesége.
"Hanem kövessed az igazságot- (11. v.) - tanácsolja Pál Timóteusnak. Vedd űzőbe az igazságot, az istenfélelmet, a hitet, a szeretetet, a békességes tűrést, a szelídséget. Magát Jézus Krisztust.
Mitől szép a hit harca? Szép, mert már tudhatunk a kimeneteléről: "íme győzött a Júda nemzetségéből való oroszlán- (Jel 5, 5). A Jézus Krisztus által kivívott győzelem részeseiként vívhatjuk naponkénti küzdelmeinket. Szép, mert együtt harcolhatunk és nem egymás ellen. A háborúban van rá eset, hogy valamilyen szervezetlenség miatt egymást lövik a szövetségesek (lásd az iraki háborúban). Jóvátehetetlen, tragikus tévedések ezek! Krisztus teste is szenved, amikor tagjai egymás ellen harcolnak, nemtelenül.
Húsvét ünnepén zengedezzünk halleluját, mert Jézus Krisztus feltámadásával, széppé és értelmessé tette Isten gyermekei számára a mindennapok küzdelmeit. Ámen
Visky Péter