Nyomtat Elküld Olvasási nézet

A MAGYARÁZATOS BIBLIA (1996.) KELETKEZÉSTÖRTÉNETE

A MAGYARÁZATOS BIBLIA (1996.) KELETKEZÉSTÖRTÉNETE

BEVEZETÉS

A Magyar Bibliatanácsot 1949-ben alapította a magyarországi református, evangélikus, baptista, metodista, adventista és ortodox egyház. Növekvő feladataik anyagi támogatására hozták létre a Magyar Bibliatanács tagegyházai 1991. november 15-én tartott közgyűlésükön a Magyar Biblia Alapítványt. Az alapítvány teljes neve: Magyar Bibliatársulat Alapítvány, rövidített neve: Magyar Bibliatársulat vagy Bibliatársulat.
A Magyar Bibliatársulat Alapítványa alapító okirata (1991. december 2.) célul tűzte ki "a magyar nyelvű Biblia ügyének szolgálatát, különösképpen is a Biblia magyar szövegének gondozását, fordítását és a kiadás segítését, továbbá a Biblia tanulmányozását segítő művek kiadását, valamint a bibliaterjesztés segítését határainkon belül és kívül élő magyar testvéreink között. A magyar nyelvű Biblia az egyetemes magyar művelődéstörténet kiemelkedően fontos, közös kincse, a magyar irodalom gyöngyszeme. Az alapítvány e nemzeti örökség mai ápolását kívánja támogatni minden magyar ember javára. Ezt az egyetemes és egységre hívó közös érdeket tartották szem előtt az alapítványtevő egyházak, nemcsak híveiknek akarván szolgálni, hanem minden magyar honfitársunknak is.-
Ezt a célkitűzést szolgálta a Kálvin Kiadó által 1996-ban kiadott Biblia - magyarázó jegyzetekkel is. Ez a Biblia a Vizsolyi és Váradi Bibliák elvét követve rövid, frappáns, a megértést segítő, a szövegrészek közti magyarázatokat tartalmaz. A magyar protestánsok első magyarázatos magyar nyelvű Bibliája Károli Gáspár fordítása volt. Annak "magyarázatos kiadására azért volt szükség, hogy az olvasók jobban értsék az olvasottakat, de azért is, mert olykor az úgynevezett bevezetéstani és kortörténeti, valamint a keletkezéstörténeti adatok közelebb viszik az olvasót a szöveghez és megóvják az önkényes értelmezéstől.-
A Vizsolyi és Váradi Bibliák óta ez az első protestáns magyarázatos Biblia, melyet az 1990-ben kiadott, revideált, új fordítású Biblia szövegéből és a Stuttgarter Erklärungsbibelből - azaz a stuttgarti revideált Luther Bibliához fűzött magyarázatok fordításából - állítottak össze. Történeti és tartalmi bevezetés olvasható az egyes bibliai könyvekhez. A B/5-ös formátumban, műbőrkötésben megjelentetett könyv végén a "Tárgyi magyarázatok- címszó alatt olyan szöveggyűjtemény található, amely a fontosabb fogalmak kislexikonszerű szógyűjteménye.
Hogyan milyen a jó magyarázatos Biblia - ezzel a kérdéssel foglalkoztak 2007. május 21-25 között a hollandiai Elspeetben a Bibliatársulatok Világszövetsége által rendezett konferencián. E találkozó nem csupán a közös gondolkozásra, elvi és gyakorlati kérdések tisztázására adott teret és lehetőséget, de a - kölcsönös tapasztalatszerzésen túl - a nemzeti bibliatársulatok és más kiadók által megjelentetett magyarázatos Bibliák értékelésére is sor került.
A konferencia magyar résztvevői - Galsi Árpád és Pecsuk Ottó - is hangsúlyozzák, hogy magyarázatos Bibliára azért van szükség, mivel "a Bibliával és a Biblia világával kapcsolatos általános ismeretek csökkenése, a kulturális közeg gyors és radikális változása a Bibliát ismeretlen, idegen könyvvé tették sokak számára.-
A magyarázatos Biblia célja egyrészt információközlés, másrészt a bibliai üzenet alkalmazása az olvasó életére. Tisztázni kell tehát a tudományos ismeretterjesztés céljából, hogy mit jelentett eredetileg a Biblia szövege. Aztán pedig segíteni kell az olvasónak a bibliai szöveg megértésében, hogy mit jelent az a mai embernek. E két szempontot együtt érvényesítik a bibliatársulatok a magyarázatos Bibliákkal. "A jelenleg használatban lévő magyarázatos Bibliák két nagy csoportját meghatározhatjuk a kiadás alapjául választott bibliai szöveg típusa alapján is. A régebbi, verbális megfeleltetéssel készített bibliafordításokhoz szükségképpen olyan magyarázatok illenek, amelyek ’jelentésközpontúak’, vagyis az olvasót megpróbálják bevezetni a gyakran régiesen hangzó vagy elsőre nehezen érthető, a héber és a görög nyelv fordulatait követő szöveg mögött álló ’jelentésbe’. A másik nagy csoportba tartoznak a funkcionális megfeleltetéssel készített, modernebb fordításokra épülő magyarázatos Bibliák. Ezekben a magyarázatok inkább ’szövegközpontúak’, az eredeti szövegre vagy a fordítási megoldásokra összpontosítanak, hiszen maga a fordítás már éppen eléggé eltávolodott az eredeti megfogalmazástól a világos jelentés érdekében.-

1./ A STUTTGARTER ERKLÄRUNGSBIBEL (1992)

Ez a Biblia a Deutsche Bibelgesellschaft kiadásában készült a Martin Luther szerinti fordítás magyarázataként. Stuttgartban adták ki 1992-ben. Siegfried Meurer, a Német Bibliatársulat főtitkára a Stuttgarter Erklärungsbibel-ről és a magyarázatos Biblia programjáról tartott előadásában 1996. november 27-én Budapesten, a Magyar Bibliatársulat ünnepi közgyűlésén kifejtette, hogy a Stuttgarti Biblia azért a legjobb a világon, mivel "a legmodernebb Biblia, több mint 100 év kutatásainak eredményét tartalmazza magyarázataiban, szerkesztésében, így jól megvilágítja a Biblia nehezen érthető helyeit.- A bibliaolvasók tájékoztatására felsorolja a nehezen érthető szavak többféle fordítását, és magyarázza azokat. Jól megkülönböztethető az eltérő betűméret által a bibliai szöveg és a magyarázat. A magyarázatoknál kifejezésre juttatták keresztyén értelmezés szerint az ószövetségi és újszövetségi helyek összetartozását.
"A Stuttgarter Bibelerklärung ökumenikusan kidolgozott. A munkatársak evangélikusok, reformátusok, metodisták és baptisták. Egyik meghatározó személyiség pedig katolikus. Ez harminc éve még lehetetlen lett volna. Korábban a Bibliát a különböző felekezetek saját olvasatuknak megfelelően magyarázták.... De a Brit és Külföldi Bibliatársulat, a bibliatársulatok ’anyja’ azt a célt tűzte ki, hogy ökumenikus fordítás legyen.- Hiszen abban ma már minden felekezet egységes, hogy a bibliafordítások szöveghűk legyenek, és semmiféle dogmatikai előítéletet ne tartalmazzanak. A Brit és Külföldi Bibliatársulat a "nem kell magyarázat és jegyzet- alapelvet "nem kell prekoncepcionált magyarázat és jegyzet-alapelvre változtatta. Szükség van úgynevezett "tanulmánybibliákra-, mert lelkileg-szellemileg aránylag gyorsan segítenek a bibliai szövegek értelmét felfogni. A magyarázatos Bibliának Németországban is hagyománya van, amely Lutherig vezethető vissza. A Stuttgarter Erklärungsbibel-ből 1996-ig 32000 példány fogyott el. Használja a katolikus bibliatársulat is, és a Koreai Bibliatársulat is engedélyt kért lefordítására.

2./ A MAGYARÁZATOS BIBLIA (1996)

A Német Bibliatársulat készségesen megengedte, hogy az ökumenikus munkaközösségben készített Stuttgarti Magyarázatos Biblia magyarázó jegyzeteit magyarra fordítsuk. Az 1990-ben megjelent revideált szöveghez igazítva készült el a magyar változat, mely nem tükörfordítás, hanem értelemszerű adaptáció és átdolgozás. A bevezetéseket és magyarázatokat azok magas, tudományos színvonala folytán mind a laikusok, de az igehirdető lelkipásztorok is haszonnal forgathatják.
"Isten iránti hálaadással adjuk át a Magyar Bibliatársulat tagegyházai gyülekezeteinek és minden magyar nyelven olvasó, közelben és távolban élő magyar testvérünknek a magyarázatos Bibliát. Jóllehet századokon át nemzedékek nőttek fel a kizárólag ’kanonikus’ szöveget tartalmazó Bibliákon, mégsem első ízben jelenik meg magyarázatos Biblia. E tekintetben is a Károli Gáspár fordította Vizsolyi Biblia hű szellemi örökösei szeretnénk lenni, hiszen ebben az első magyar nyelvű Bibliában lapszéli magyarázatok és szövegközti tartalmi összefoglalások is olvashatók.- Ezekkel a gondolatokkal bocsátották útjára a magyarázatos Bibliát.
Az eredeti cím így hangzik: BIBLIA magyarázó jegyzetekkel. Könyvészeti szakleírása: "Kiadja a Magyar Bibliatársulat megbízásából a magyar Református Egyház Kálvin János Kiadója, Budapest, 1996. 1532 oldal + 77 oldal Függelék (Mértékek, súlyok, pénzek; Tárgyi magyarázatok; A Biblia könyvcímeinek rövidítése; Eltérő versszámozás; A bibliai könyvek idézési módja; a kötéstáblában négy térkép). Ára: 2500 Ft.- A magyar protestánsok első magyarázatos magyar nyelvű Bibliája Károli Gáspár fordítása volt. Ennek "magyarázatos kiadására azért volt szükség, hogy az olvasók jobban értsék az olvasottakat, de azért is, mert olykor az úgynevezett bevezetéstani és kortörténeti, valamint a keletkezéstörténeti adatok közelebb viszik az olvasót a szöveghez és megóvják az önkényes értelmezéstől.-
Magyarázatos Bibliára azért van szükség, hogy a legalapvetőbb bibliai fogalmak, kortörténeti és földrajzi ismeretek tömör összefoglalása egy helyen megtalálható legyen mind a lelki haszonra vágyó olvasó, mind a Biblia világát megismerni akaró kutató számára.

3./ A FORDÍTÓMUNKA FOLYAMATA

A Magyar Bibliatársulat bibliafordító bizottsága jegyzőkönyvei és Tarr Kálmánnal, a Magyar Bibliatársulat akkori főtitkárával folytatott levelezésem alapján ismertetem az 1992. február 11. - 1996. november 27. közötti időszak eseményeit.
A Szöveggondozó Bizottság 1992. február 11-i ülésén elfogadta a Bibliatársulatok Világszövetsége ajánlását, és úgy döntött, "hogy szükség van egy magyar nyelvű magyarázatos Bibliára, hiszen az általános és a bibliai műveltség növekvő hiányosságai miatt egyre komolyabb gondot okoz az emberek számára a Biblia megértése.- A Magyar Bibliatársulat Alapítványa 1992. október 26-i közgyűlése úgy határozott a Szöveggondozó Bizottság javaslatára, hogy "lefordíttatja a Stuttgarter Erklärungsbibel magyarázatait, és azt kiadja az újfordítású revideált Biblia szövegével.- Ezt javaslatot terjesztette a Magyar Bibliatársulat elé. A bizottság azt is javasolta, hogy a Stuttgarter Erklärungsbibel magyarázatos részeit fordítsuk le magyarra, és a magyarázatokat illesszük az újfordítású Biblia szövegéhez annak megfelelően, ahogyan az Stuttgarter Erklärungsbibel tipográfiájában is van. E bizottsági javaslatot mind az Magyar Bibliatársulat Kuratóriuma, majd pedig az 1993. évi közgyűlés is jóváhagyta.
A Szöveggondozó Bizottság 1993. február 11-i ülése Kocsi Elemér, a Magyar Bibliatársulat elnöke vezetésével történt. Tarr Kálmán, a Magyar Bibliatársulat főtitkára idézte a bizottság állásfoglalását a Stuttgarter Erklärungsbibel lefordításával, kiadásával kapcsolatban. "Emlékeztetett arra, hogy a Magyar Bibliatársulat közgyűlése jóváhagyta ezt a határozatot, és felkérte a bizottságot, hogy a munka gyakorlati lebonyolításához szükséges intézkedéseket megtegye. Jelen gyűlés ezért hívatott össze és ebben fog döntést hozni.-
A főtitkár ismertette a bizottsággal az ó- és újszövetségi fordítóbizottságok elnökei leveleit, javaslatait, melyeket a munkákkal kapcsolatosan nyújtottak be. Cserháti Sándor kérte, fontolja meg a bizottság, hogy a Károli vagy az újfordítás mellé kerüljön a magyarázat. Kocsis Elemér szerint jobb a magyarázatokat a gondolatában és szellemében a revideált új fordítással (1990) együtt kiadni. Muntag Andor szerint is e fordítás mellett szól a jövő, hiszen ez megfelelőbb a következő nemzedék számára is. Tarr Kálmán hangsúlyozta, hogy a közgyűlés a bizottság első állásfoglalása alapján az újfordítással együtt való kiadásra adott meghatalmazást, mivel sokan rossz néven vennék, ha a Károli szöveghez ily módon nyúlnának hozzá. Majd a bizottság tagjai javaslatot tettek a fordításra szóba jöhető személyekre. A jegyzőkönyv 17 személy nevét tartalmazza.
A bizottság tagjainak kell majd elvégezni az elkészült fordítások egységesítését, szuperrevízióját. "A bizottság tagjai részletesen megtárgyalták a fordítás szempontjait: fordítás-technikai, tartalmi vonatkozások. Azt, hogy miben lehet adaptálni, változtatni, eltérni a Stuttgarti Magyarázatos Biblia koncepciójától és anyagától /pl. térképek, bevezető megjegyzések, mértékegységek, stb./ Természetesen a magyar verziónak sajátosan más szempontjai lesznek /alapszöveg, fordítók, stb./ Tarr Kálmán tájékoztatta a bizottságot, hogy a kiadó teljes szabadságot biztosít a felhasználásban. A bizottság leszögezi, hogy kizárólag a magyarázati szövegek fordítására ad megbízást a fordítóknak...-
A főtitkár körlevélben kérte fel a javasolt, "e műfajt fordítani tudó- személyeket a munkára. Mellékelten elküldte a Stuttgarter Erklärungsbibel bevezetését, és néhány oldalt az Ószövetségből és az Újszövetségből. Aki vállalta a fordítást, annak haladéktalanul küldött egy példányt a Stuttgarter Erklä¬rungsbibelből.
A főtitkár 1993. április 19-én kelt körlevelével kereste fel a 20 fordításra vállalkozót. Ebben jelezte, hogy első közös megbeszélésünkre 1993. május 17-én kerül sor a Református Zsinati Iroda kis tanácstermében. Mellékelten elküldte az Ó- és Újszövetség tervezett felosztását, melyből látni lehet, "milyen adagokat- volna jó vállalni. Egyben mindenkinek küldött 1-1 Stuttgarti Magyarázatos Bibliát.
A Kocsis Elemér és Tarr Kálmán vezette május 17-i megbeszélésen 18 fordító vett részt. A Magyar Bibliatársulat Alapítvány elnöke a Bibliatársulat nevében köszöntette a megjelenteket és hangsúlyozta, hogy "a magyarázatos Biblia megjelenésével újabb fejezet nyílik a magyar bibliakiadás történetében. Vázolta a fordítással kapcsolatos elvárásokat és követelményeket. Kiemelte, hogy a fordítás alapjául minden tekintetben az Újfordítású Biblia szolgál /fogalom- és szókészlet tekintetében egyaránt/; lefordítani a bibliai szöveg közötti apró betűs magyarázó szöveget kell /, ehhez további segítségül és támpontul a magyarra fordított ’Sacherklärung’ szolgál/.-
Ezen az alkalmon határoztunk három kérdésben. Ezek pedig: a./ az egyes fordítók által vállalt mennyiség; b./ elkészítési határidő; c./ a fordítói munka honorálása. Javasoltuk, hogy Fükő Dezső küldje el a Sacherklärung fordítását mindnyájunknak, hogy egységes legyen a fordítás. Megállapodtunk abban, hogy a fordítás nem az adott szöveg revíziója, - fordítást készítünk, és nem kritizálunk. A lektorok munkáját megkönnyíti, ha fordítás közben a lapszélen ceruzával jelezzük, ha bármilyen vonatkozásban nem értünk egyet a szöveggel. Elhatároztuk, hogy ragaszkodunk az újfordítás terminológiájához. A fordítók vállalták, hogy kézirataikat 1994. december 31-ig elkészítik, és postázzák a főtitkár címére. A szöveggondozói munkának legkésőbb 1995. június 30-ig kell elkészülnie.
Itt is - de későbbi megbeszéléseken is - hangsúlyozta a főtitkár a fordításban a közérthetőségre és a szöveg építő jellegére való törekvést. "Ami azt jelenti, hogy nem kívánatos a tükörfordítás, adott esetben kihagyásokkal lehet élni, sőt, ahol a Stuttgarter Erklärungsbibel vitatott kérdéseket tár az olvasó elé a magyarázatokban, ott lehetőleg az általánosan elfogadott, és ez idő szerint véglegesnek tekinthető álláspontot kell közölni.- Majd sor került az anyag felosztására és a vállalt határidők megbeszélésére. A fordítók nyilatkoztak a vállalt határidőre vonatkozóan. Az alábbi személyek vállaltak fordításokat: Dányi József, Csáfordy Julianna, Szabó Csaba, Niederhoffer Zoltán, Gerőfi Gyuláné Brebovszky Éva, Zsigmondy Árpád, Zsigmondy Árpádné, Pető Lajosné, Sándor Endre, Szalkay László, Pótor Imre, Fükő Dezső, Naszádi Gáborné, Kustár Zoltán, Karasszon István, Jáger Orsolya, Köves Gyopárka. A Kiadó vállalta, hogy július 31-ig elküldi a fordítóknak a "Sacherklärung- magyar fordítását.
Tarr Kálmán 1993. július 15-én kelt, a fordítóknak küldött körlevelében postázta a szómagyarázati címszójegyzékét, valamint néhány fontosnak ítélt, magyarra fordított címszót is elküldött.
A főtitkár 1994. február 21-i körlevelében érdeklődött a felől, hogy tudjuk-e valamennyien tartani a vállalt határidőt. Ha bárkinek sok a vállalt mennyiség, vagy közbejött valami probléma az eltelt hónapokban, igyekszik segítséget találni. A 20 fordítóból időközben 3 visszalépett. A munkát így 17 fő végezte el. A fordítások teológiai lektorálását ifj. Zsengellér József és Balla Péter, továbbá egy magyar nyelvű lektor végezte el. Az így kialakult szöveget a főtitkár állította össze nyomdai szempontból.
1995. március 27-én került sor a Magyar Bibliatársulat Szöveggondozó Bizottsága ülésén az alábbi tárgysorozati pontokat tárgyalták meg: A Stuttgarter Erklärungsbibel magyarázatos részei fordításának szuperrevíziója; A Biblia apokrifus iratai fordításának és kiadásának szükségessége; Az 1990-ben megjelent revideált új fordítású Bibliának, illetve a revízió eredményeinek vizsgálata.
A bizottság hosszabb eszmecserét követően a jelen és jelen nem lévő tagok között vállalásos alapon felosztotta az egyes bibliai könyveket azzal a céllal, hogy azok szuperrevíziós munkáit 1995. augusztus 31-ig elvégzik. Megtárgyalták a magyarázatos Bibliához írandó utószó szövegét is, "amelynek egyrészt tartalmaznia kell a Stuttgarter Erklärungsbibel bevezetésének általános részét, de ugyanakkor kívánatos, hogy a magyar kiadás szükségessége is taglaltassék ebben az utószóban..., fel kellene tüntetni részben az újfordítású, illetve revideált újfordítású Biblia, továbbá a magyarázatos Biblia fordítóinak, illetve munkatársainak a nevét.- A bizottság így szakított azzal a nehezen indokolható hagyománnyal, hogy a Biblia szövege gondozóit eddig nem tüntették fel.
A bizottság megállapította azt is, hogy szükség volna a deutero¬kanonikus iratok magyar protestáns fordítására is. Jó lenne, ha a fordítók lehetőség szerint protestáns hátterűek lennének, mivel protestáns bibliai műveltségük ad garanciát arra, hogy fordításuk a protestáns bibliafordítást használja. A fordítók magyarázataival ezeket az iratokat külön kötetben kellene megjelentetnie, semmiképpen nem a magyarázatos Bibliával együtt.
A bizottság tagjai kézhez kapták a revideált újfordítású Biblia és az újfordítású Biblia megváltozott igehelyek egybevetését tartalmazó kötetet is. Az Ószövetségben 1000 helyen, az Újszövetségben 3000 helyen változtatta meg a revízió. Elhatározták, hogy a revízió eredményeit egyházi szaklapban publikáltatják, illetve a teológiákon széles körben megismertetik, hogy a hallgatók -megismerkedjenek a revízió eredményeivel, egyszersmind fogalmat alkossanak a bibliafordítás és általában a Biblia szövegének gondozása szent és örökletes munkájáról.-
A Szöveggondozó Bizottság 1995. szeptember 7-i ülése menetét az alábbi tárgysorozatok köré csoportosították: A Stuttgarter Erklärungsbibel magyarázatos részei fordításának szuperrevíziója; A Stuttgarter Erklärungsbibel Utószava szövegének megvitatása és véglegesítése; Az úgynevezett duetero¬ka¬nonikus könyvek fordítása és kiadása.
A főtitkár megállapította, hogy a fordításra vállalkozó 20 személy közül 15 fő végezte el a munkát oly módon, hogy az öt visszalépett fordító munkáját is átvállalták. A fordítások természetesen különböző minőségűek lettek. A szupervízióra érdemi munka maradt. "A bizottság tagjai egyenkénti hozzászólásukkal is alátámasztották, hogy valóban sok javítást kell végezniük, úgy szakmai szempontból, mint magyar nyelvi szempontból.... A bizottság tagjai mindenképpen örvendeztek a fölött, hogy a teljes magyarázatanyag fordítása mintegy 2200 kéziratanyagon elkészült.- Azt is örömmel állapították meg, hogy a szuperrevízió munkája is az eredeti ütemezés szerint halad, azaz a bizottság tagjai vállalták, hogy szeptember végéig a szuperrevideált anyagot átadják a főtitkárnak.
Közös megfontolást követően arra az álláspontra jutottak a bizottság tagjai, hogy a Suttgarter Erklärungsbibel-ből a magyar változatba átveszik az utószót, a tárgyi magyarázatokat és az újfordítású Bibliában eddig is használatos függelék részt, valamint a Stuttgarter térképeit.
A bizottsági tagok egyenként szóltak hozzá az Utószó tartalmát illetően, és javaslatokat tettek a kiegészítésre. A korrekciókat megvitatták, majd közös álláspontot hoztak létre az Utószó átdolgozását illetően.
A bizottság tagjai megállapodtak abban, hogy 1996 elején külön ülést tartanak a deutero¬kanonikus könyvek fordítási részletei megbeszélésére és ütemezésére.
1996. november 8-ai keltezésű a főtitkár a fordítóknak küldött azon körlevele, melyben megállapítja: "Isten iránti hálaadással és őszinte örömmel jelentem, hogy elkészült a magyarázatos Biblia.- Egyben meghív minden munkatársat a Bibliatársulat ünnepi közgyűlésére.
Erre 1996. november 27-én került sor. Márkus Mihály igeolvasása (Jak 1,1-11) és imádsága után Harmati Béla, a Magyar Bibliatársulat elnöke tartott megnyitóbeszédet. Hangsúlyozta, hogy míg Kelet-Európába évekig csupán nálunk volt egyetlenegy bibliatársulat, addig 1996-an már 21 működik. "A Magyar Bibliatársulat az elmúlt évtizedekben a Biblia ateista-materialista környezetben való terjesztésével megpróbálta az életet, az igét hirdetni. Az elmúlt évtizedek ideológiájánál is veszélyesebb azonban a masszív, konzum vulgármaterializmus, amely elárasztja a világot. A magyar Bibliatársulat a mai, ’vad¬kapi¬talista’ viszonyok között is adós az igével. Ilyen helyzetben örülhetünk, ha új utakon is maradandót alkothatunk. Ennek elsőszámú eredménye a magyarázatos Biblia.-- Mivel az emberek szekularizálódtak, sok kortörténeti, vallástörténeti kép elhomályosodott. Eddig az egyházhoz nem tartozók megnyerésével is reprezentáljuk, hogy az Ige nem magánügy, hanem közügy.
Tarr Kálmán főtitkári jelentésében tömören kifejtette a Magyarázatos Biblia keletkezése menetét.
Harmati Béla elnök az új Biblia fordítói, lektori és szerkesztői munkáját is értékelte. A 29 munkatárs a Magyar Bibliatársulat tagegyházaiból került kiválasztásra. Hogy miért nem lehetett ez teljes egészében magyar munka, arra így felelt: "Lenne kapacitás, de a fordítás, lektorálás így hosszú évekig, akár évtizedekig eltartott volna. Ugyanakkor hozzátartozik az ökumenéhez, hogy mások felajánlott segítségével élni kell.- Majd az elnök és a főtitkár a szavakon túli elismerés után minden fordítónak és a lektoroknak ünnepélyen átnyújtott egy-egy magyarázatos Bibliát.
Illesse itt is köszönet a Kálvin Kiadó teológiai fáradozását, melyet igehirdető szolgálatunk körülményei javítása érdekében végzett a magyarázatos Biblia kiadásával. S adja a Szentháromság örökkévaló Isten, hogy a mai és elkövetkező nemzedékek életében betöltse ez a Biblia küldetését: közölje hatékonyan Isten megtérésre és örökéletre hívó üzenetét.

Vásárosnamény, 2008. augusztus 15. /Dr. habil Pótor Imre ref. lp.-tanár sk./

---------------------------------------------






















































Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fentartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat / Hírlevél

  • 2019. szeptember 21., szombat

    „Hát ezt sosem hittem volna!” – kiált fel egy férj miután újra egymásra találtak feleségével. Két év kínlódás, sőt megcsalás után, az utolsó esély lép...
  • 2019. szeptember 19., csütörtök

    Felújított épületekben kezdődött el az idei tanév a Julianna Református Általános Iskola és a Csipkebokor Református Óvoda számára. A gyülekezet, az i...
  • 2019. szeptember 19., csütörtök

    Az ösztöndíj célja a magyar kultúrtörténet és egyháztörténet korai protestáns egyház-, irodalom-, liturgia- és társadalomtörténeti, valamint egyházműv...
  • 2019. szeptember 18., szerda

    Tanfolyam azoknak, akik féltő szeretettel, másokat megértő szándékkal szeretnék az evangéliumot hirdetni, saját hitüket és más vallásokat, egyházakat ...
  • 2019. szeptember 17., kedd

    Szabadságról, a múlttal való szembenézésről, az ember meghatározásáról és a szív készségéről is szó esett a fennállása 30. évfordulóját ünneplő Keresz...
  • 2019. szeptember 16., hétfő

    „Vajon szebb lesz-e a hitünk és az életünk az újjászületett templomban? Szebbnek kell lennie! Ehhez hagynunk kell, hogy az Ige diadalt arasson felettü...
  • 2019. szeptember 16., hétfő

    Miközben elemelkedik a zengő érc és pengő cimbalom világába, nem feledkezik el test és vér valójáról. Látásának tökéletlenségére fekete szemüvege, a m...
  • 2019. szeptember 15., vasárnap

    B. Tóth Klára lélekszárnyakról, sánta verslábakról, inspirációról, folytonosságról, tanításról, tanítványokról, találkozásokról, alkotótáborokról és a...
  • 2019. szeptember 14., szombat

    „A pornográfiával nem az a gond, amit megmutat, hanem az, amit kihagy.” – olvasható a szexről szóló fejezetben. Hozzáteszem még – sok lelkigondozói be...
  • 2019. szeptember 12., csütörtök

    A magyar cserkészmozgalomnak van érdemi mondanivalója a külföldi cserkészek és az egész világ számára is: példamutatásával segíthet abban, hogy nyitot...