belépés | regisztráció RSS

Publikációk Elküld Nyomtat

Wéber Gábor

Kedves Fekete Csaba, Loment Péter és Kedves Olvasók!

Loment Péter gondolatait, valamint Fekete Csaba nyílt levelét olvasva jutottam arra az elhatározásra, hogy billentyűzetet ragadok, és összefoglalom a témával kapcsolatos véleményemet, valamint igyekszem válaszolni a nyílt levélben szereplő kérdésekre. 

Nagyon fontos kérdésről van szó, és fontos az is, hogy felesleges indulatoktól mentesen szóljunk róla. 

Loment Péter valós, létező problémákra keres ésszerű megoldásokat, és joggal feltételezhető róla, hogy nem a református egyház tönkretételét tűzte ki céljául. Sőt véleményem szerint még a református énekeskönyvet sem akarja tönkretenni. 
Nem értem, mit követel Fekete Csaba? 
Loment Péter megígérte, hogy az összes általa felvetett problémát egyedül megoldja?
Nem. Egyszerűen javaslatokat tett, amiket érdemes megvitatni, még akkor is, ha nem mindenben értünk vele egyet. 
A nyílt levél hangvételét pedig én még a főnökömtől is rossznéven venném, nem hogy egy lelkész testvértől.

De térjünk a tárgyra, kezdjük Loment Péter írásával.

1. "Az énekeskönyvi énekek meglehetősen régiek. A legfiatalabb is 100 éves, az öregebbek pedig 400 év körüliek!!!"

Ez a kijelentés nem is igaz hiszen az 1948-ban megjelent énekeskönyvben akár 58 éves éneket is találhatunk, persze csak akkor, ha van időnk keresgélni, mert a többség bizony 100 évnél jóval idősebb. Ezek alapján nem tartom lényeges kérdésnek azt, hogy 58, vagy 100 év a legifjabb ének kora, mert a lényegen semmit nem változtat.

2. Ebből következik, hogy mind szövegük, mind dallamviláguk fényévnyi távolságra van a mai emberektől, különösen a fiataloktól, akikre a jövő egyházát építeni kívánjuk.

Fekete Csaba szerint "ez tudniillik elsősorban műveltség kérdése". Azaz egy művelt ember képes érteni, és élvezni ezeket az énekeket, aki pedig nem, az művelődjön. Vajon Jézus mit mondana erre? Művelt embereké az Isten országa? Művelt embereké a Református Énekeskönyv? Ez számomra nem elfogadható megközelítés. Természetesen fontos, hogy igényesek legyünk, de ne legyünk fölényesek. Ráadásul egy mai fiatal ettől még nem megy el egyetemre, esetleg teológiára. Inkább keres egy barátságosabb helyet. Egy kocsmában például, senki sem fogja a szemére vetni, hogy műveletlen.

Ezen kívül a fényév kifejezés pontatlan és túlzó, hiszen csupán évszázadokról beszélhetünk. A lényege azonban igaz.

3. A szövegek nagy részben érthetetlenek, és kimondhatatlan szavakkal vannak megtűzdelve. Kifejezetten negatív hatással van az emberekre, ha szavakat, kifejezéseket félreértenek, és alkalmanként nevetgélnek is az áhítatos szövegeken. 
4. Mivel az énekek dallamvilága ugyancsak távol áll a mai emberektől (a 60 évesnél fiatalabbaktól), az énekeket alig tudják megtanulni, vagy csak abban a különleges helyzetben, ha kántor orgonával kíséri az éneklést.

Fekete Csaba "költőileg, lejtésében, ritmusában, dallamában, prozódiájában, szólamaiban (mert ugye négyszólamú formában kapjuk?), eszmeiségében, harmonizálásában, magyarságában, reformátusságában megoldott ifjúsági alkotást" vár Loment Pétertől, azonban ezen szempontok alapján a jelenlegi énekeskönyvben szereplő énekekkel szemben is számos kifogás emelhető. 
Példaképpen az 50. zsoltár (itt nyitottam ki).
Számos helyen tapasztalható, hogy a szöveg illetve a dallam ritmusa eltérő. Azaz sem a prozódiája, sem a magyarsága nem tökéletes, ráadásul a dallama sem magyar. Az énekek szövegeiben a megyen (megy), lészen (lesz), vagyon (van), vala (van), valék (voltam), őtet (őt), kibuzdul (?), rakvák (megrakva) stb. szavak garmadája található, melyeket ma már egyáltalán nem használunk (nyelvtanórán sem fogadják el a diákoktól), és megnehezíti a szöveg megértését, éneklését. Még néhány példa a szövegekkel kapcsolatban. 

44. Zsoltár 3. vsz. "Amint régenten mívelted. Általad ellenséginket Megökleldezzük és megrontjuk."
44. Zsoltár 6. vsz. "Az ellenségtől elfuttattatál, És velünk nagy szégyent vallatál."
91. Zsoltár 5. versszak "...Istenben vetem hiedelmemet..."
77. Zsoltár 10. vsz. "A magas ég harsoga, széjjel minden csattoga."
79. Zsoltár 3. vsz. "Haragod míglen gerjedez ily igen?"
80. Zsoltár 5. vsz. "Az ellenségnek lőnk csúfja!" 85. Zsoltár 4. vsz. "Jóság hűséggel szépen összebékélik
, Békesség, igazság egymást szépen csókolják,..."
243. 5. vsz. "Felvőd és lől atyánkfia,..." 

Ezek csak kiragadott példák, de ha csak a 91. Zsoltárból idézett szövegre utalok: Vajon hitünk van, vagy ez az egész csak "hiedelem"? Egyértelmű, hogy ma ez a szöveg helytelen. 

Más kérdés, hogy nem szabad általánosítani, hiszen a mai énekeskönyvünk is tartalmaz számos olyan éneket, melyet szinte bárki könnyen megtanul, mert fülbemászó a dallama, és egyértelmű a ritmusa. Sok éneket gyerekeknek is szívesen éneklek, és ők is szeretik énekelni, ráadásul a szöveget is könnyen megértik. Néhány példát írok, de természetesen ennél sokkal több ilyen ének van.
Az Úr Istent magasztalom (273)
Dicsőség mennyben az Istennek (326)
Ó jöjjetek hivek (327)
Jöjjetek Krisztust dícsérni (328)
Felvirradt áldott szép napunk (356)
Vezess Jézusunk (434)
Drága dolog az Úr Istent dícsérni (450)
Csak vezess Uram végig (462)

1. oldal ( összesen 2 ) Következő oldal
2018. november 12., hétfő,
Jónás , Renátó napja van.

Elhunyt Pásztor Jánosné

2016. május 24., kedd

85 éves korában elhunyt Pásztor Jánosné, a Magyarországi Református Nőszövetség korábbi elnöke. „A legfontosabb számomra, hogy tudom, az Úristen szeret. Hiszem, hogy egészségemben, betegségemben velem van. Amikor legutóbb beteg lettem, éreztem, hogy a legnagyobb orvosság a szeretet. A gyerekeim folyamatosan kerestek, az egész család és a szomszéd is imádkozott értem. A nőszövetségben is nagyon kedvesek voltak, rengeteg gyöngédség van bennük” – mondta két évvel ezelőtt egy interjúban a Reformátusok Lapjának.

Az igazi győzelmek

2016. május 20., péntek

Hasznosságelv szerint működő világban élünk, ahol mindent forintosítanak, de a Szeretethídon senki nem számítja ki, hogy mennyit ér az önkéntes segítség, hiszen jó dolgokat tenni alapvető emberi magatartás. Helyszíni riport Budafokról, a Szeretethíd május 20-i megnyitójáról, ahol nemcsak önkénteskedtek, hanem táncra is perdültek a résztvevők a legkisebbektől kezdve a püspökökön át az államtitkárig.

Hogyan olvassunk égő háztetőt?

2016. május 16., hétfő

Az események egymásutániságában történetet keresni, a történetnek jelentést tulajdonítani: hitbeli cselekedet. Hit nélkül az egymásutániság: egymás nélküliség. A hit értelmezői mozzanatában azonban fölizzik egy lehetséges idézőjel a történet mondatai fölött – Molnár Illés gondolatai Visky András pünkösdi homíliá járól.

Az elefántnál is

2016. május 15., vasárnap

A Szentlélek szimbóluma a galamb. Az ősmélység felett mintegy tojását költő madárként lebegett – a Lélek teremtő hatalom; és Krisztus megkeresztelkedésekor aláereszkedik reá – a Lélek kinyilatkoztató és felhatalmazó erő. Feltétlenül szabad, mégis bizalmas, érkeztében szuverén áldáshozó. Mi azt mondanánk: vendég, holott ő a gazda – és minket avat birtoka vendégeivé: Ő a Lélek. A jelképe galamb.

A különbség: ég és föld

2016. május 11., szerda

A kis konfirmandusok a hét végén egyáltalán nem akartak hazamenni, pedig közülük többen bevallották, hogy néhány nappal korábban a legkülönbözőbb ötleteket fontolgatták, hogyan lehetne meglépni a csendeshétről. Lelki otthon, amely csodák színhelyévé vált. Az a ház, amit a tomboló tűz sem tudott elpusztítani. Harmincéves a nyárlőrinci Emmaus-ház, a kecskeméti reformátusok missziós háza.

Látogatóink száma a mai napon: 9163
Összes látogatónk 2000. november 01. óta : 42737429

Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fenntartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat