belépés | regisztráció RSS

Publikációk Elküld Nyomtat

Ablonczy Ágnes

1. Férjét Máriának


KÖNYVTÁRI BIBLIAOLVASÓ KÖR

 

Máté evangéliuma 1:1-17.

 

_________________________________________________________________________

 

Jézus Krisztusnak, Dávid fiának, Ábrahám fiának nemzetségéről való könyv. Ábrahám nemzé Izsákot; Izsák nemzé Jákóbot; Jákób nemzé Júdát és testvéreit; Júda nemzé Fárest és Zárát Támártól; Fáres nemzé Esromot; Esrom nemzé Arámot; Arám nemzé Aminádábot; Aminádáb nemzé Naássont; Naásson nemzé Sálmónt; Sálmón nemzé Boázt Ráhábtól; Boáz nemzé Obedet Ruthtól; Obed nemzé Isait; Isai nemzé Dávid királyt; Dávid király nemzé Salamont az Uriás feleségétől; Salamon nemzé Roboámot; Roboám nemzé Abiját; Abija nemzé Asát; Asa nemzé Josafátot; Josafát nemzé Jórámot; Jórám nemzé Uzziást; Uzziás nemzé Jóathámot; Joathám nemzé Ákházt; Ákház nemzé Ezékiást; Ezékiás nemzé Manassét; Manassé nemzé Ámont; Ámon nemzé Jósiást; Jósiás nemzé Jekoniást és testvéreit a babilóni fogságra vitelkor. A babilóni fogságravitel után pedig Jekoniás nemzé Saláthielt; Saláthiel nemzé Zorobábelt; Zorobábel nemzé Abiudot; Abiud nemzé Eliákimot; Eliákim nemzé Azort; Azor nemzé Sádokot; Sádok nemzé Akimot; Akim nemzé Eliudot; Eliud nemzé Eleázárt; Eleázár nemzé Matthánt; Matthán nemzé Jákóbot; Jákób nemzé Józsefet, férjét Máriának, akitől született Jézus, aki Krisztusnak neveztetik. Az összes nemzetség tehát Ábrahámtól Dávidig tizennégy nemzetség, és Dávidtól a babilóni fogságravitelig tizennégy nemzetség, és a babilóni fogságraviteltől Krisztusig tizennégy nemzetség.

_________________________________________________________________________

 

Ennek az evangéliumnak szerzője Máté, a tanítvánnyá lett vámszedő, kit korábban Lévinek hívtak, kit ezért árulónak tartottak, megvetettek a farizeusok és igazhitű honfitársai. De mikor Jézus arra járva megszólította, felkelt, veszni hagyta mindenét, és követte őt. Három evangéliumban is szerepel ez a történet:

 

Ismét kiment a tenger mellé. Az egész sokaság utánatódult, és ő tanította őket. Amint a vámszedő hely mellett elhaladt, meglátta Lévit, az Alfeus fiát ott ülni, és így szólt hozzá: Kövess engem! Az felkelt és követte őt.”                                                   Márk 2:13-14.

 

Ezután kiment, és meglátott egy Lévi nevű vámszedőt a vámnál ülni. És megszólította őt: Kövess engem! Az felkelt, és mindenét otthagyva követte őt. Lévi nagy lakomát készített neki házában. Sok vámszedő s más ember volt ott, akik vele együtt telepedtek asztalhoz. És a farizeusok és írástudók zúgolódtak, és így szóltak tanítványaihoz: Miért esztek-isztok a vámszedőkkel és a bűnösökkel együtt? És Jézus válaszul ezt mondta nekik: Nem az egészségeseknek van szükségük orvosra, hanem a betegeknek. Nem azért jöttem, hogy az igazakat hívjam, hanem a bűnösöket a megtérésre.”                                             Lukács 5:27-32.

 

A másik két evangéliumban Lévi néven emlegetik a vámost. Máté evangéliumának szerzője nevén nevezi, így azonosítja, a későbbi tanítványt a Krisztus által megszólított vámszedővel:

 

És mikor Jézus onnét tovább méne, láta egy embert ülni, a vámszedő helyen, akinek Máté volt a neve, és monda neki: Kövess engem! És az felkelvén követé őt…”        Máté 9:9.

Jézus Krisztusnak, Dávid fiának, Ábrahám fiának nemzetségéről…

 

Miért nemzetségtáblázattal kezdi Máté evangélista? És miért József származásának levezetésével? És miért nem onnan indul, és úgy halad, mint Lukács evangélista? Bizonyára sokféle ok és magyarázat van, én csupán azt szeretném elmondani, hogy bennem miféle gondolatokat és összefüggéseket ébreszt az Újszövetség legelején, e nemzetségtáblázat.

 

Az első gondolat, az ámulaté, miféle beláthatatlan távolságból, elérhetetlen messzeségből, indult el felénk, s érkezik hozzánk mindaz, amit Isten akar, elgondol, megígér és beteljesít.

Az összes nemzetség tehát Ábrahámtól Dávidig tizennégy nemzetség, és Dávidtól a babilóni fogságravitelig tizennégy nemzetség, és a babilóni fogságraviteltől Krisztusig tizennégy nemzetség… Háromszor tizennégy nemzetség, Ábrahámtól Krisztusig, s onnan tovább felénk, s vajon innentől hány nemzedéknyi idő még? És mi ehhez képest a mi hatvan-hetven-nyolcvan, netán kilencven esztendőnk? Utánaszámolva is kiszámíthatatlan mérhetetlen léptékű a Mindenható Isten jelenléte az általa által teremtett világban, melyben mi helyet, teret kaptunk. És mégis, Isten kijelentései, ígéretei, ítéletei, megszólított, elhívott emberek által lejegyzett szavai… máig érvényesek, és előre, a jövendőre mutatnak…

 

TÚRMEZEI ERZSÉBET  

           A KÖNYVEK KÖNYVÉNEK CSODÁLATA 


Legyőzhetetlen!
Égi dimenziók, örök arányok
Isten diktálta, ember-írta Könyve!
Küzdünk ellened porszemek, parányok...
taposunk vérbe, sárba, könnybe,
és nem bírunk veled.
Te élsz korok felett és föld felett.

Tavaszból őszbe fordul a világ.
Lombjuk hullatják óriási fák.
Az emberiség évezredes tölgye
lassan libegve ejteget a földre
életeket és népeket.
te élsz népek felett és lét felett.

Kezembe veszlek,
és álmélkodva csuda-áhítat
száll a szívemre.
Így olvasta fakó írásidat
Ágoston egyszer... így a reformátor...
S hol egy ezüstszem századok porából?

Eleven-új vagy, s diadalmas-frissen
Szólsz a szívemhez, mintha énnekem
Íratott volna mai nap az Isten.
Úgy változunk mi emberek.
Az apák mások és a fiak mások.
Ma nagyok vagyunk, holnap porszemek,
ma törpe senkik, holnap óriások.
Azt hisszük, még a kelő napba nézünk,
De orvul, észrevétlen este lett.
Te élsz múlás és változás felett.

Hol, aki téged legyőzött,
tér, idő, ember - akárki?...
Hát azok ezreit,
lehet-e megszámlálni, belátni,
akiken te vettél diadalt?
Legyőzött lelkemen
győztesen Te zendíted ezt a dalt.
A Te győzelmed a békém.
A Te diadalod az életem.
Kezembe veszlek hívő áhítattal,
s hatalmad hirdetem.

Te élsz korok felett és föld felett
Te élsz népek felett és lét felett.
Mindenre, amit kérdezve kerestem,
Te győzhetetlen,
Te vagy a diadalmas felelet.

 

A következő, ami meglepett és elgondolkodtatott, hogy ezen a nemzetségtáblázaton, négy, illetve Máriával együtt öt asszony neve is szerepel. Miért sorolódtak ide? Miféle céllal említődnek itt a férfiak között? Lukácsnál nem szerepelnek:Támár, Ráháb, Ruth, Betsabé, Mária

És miért éppen ők?

 

Támár – Eredetileg Júda menye, de férje halála után (kit az Úr gonosznak tartott), férjének fiútestvérei nem vállalták, nem vették el, ő ezek után titkon apósához kéredzkedik be éjjel, és ikerpár születik ebből a kettejük kapcsolódásából… ( I.Mózes 38. és I.Krónika 1:4)

 

Ráháb – rossz hírű nő Jerikóban, (utcanő), aki házába fogadta a választott nép hírszerző, felderítő követeit, mikor üldözték őket, és ezáltal megmentette őket a biztos haláltól. Mikor a választott nép elfoglalja Jerikót, egyedül őt hagyják életben, és maguk közé fogadják őt.

(Józsué 6:17-25, Zsidókhoz írt levél 11:31, I. Krónika 2:10-11. és Jakab 2:25.)

 

Ruth – pogány származású (moábita) asszony, kinek első férje izraelita. Megözvegyülve anyósához csatlakozva, Izráelbe kerül, anyósa tanácsait megfogadva, megszeretteti magát a jómódú Boázzal, ki feleségül veszi… (Ruth könyve),

 

Betsabé – vitéz Uriás szemrevaló felesége, kit meglát, megszeret Dávid, s az asszonyt, az ő iránta fellobbanó szerelem, házasságtörésre bírja, s amikor kiderül, hogy gyermeket vár tőle, királyi hatalmával visszaélve, halálba küldi Betsabé férjét, Uriást…  (II.Sámuel 11-12.)

 

Mária – a Szentlélek által megesett lány, ki József jegyese, kit elbocsátana, de az angyal szavára mégis feleségül vett…

 

Miféle nők, miféle nyomorúságok, megesettségek, megvetettségek, törvényen kívüliségek? És miképp van közöttük Mária, ki Jézus Krisztust, a Megváltót hordozta a szíve alatt? És merjük felfedezni, érteni Mátét, mit és miért hoz elénk? Hogy megértsük, hogy az Örömhír, az Evangélium mindenkihez szól, nincs néphez, nincs valláshoz, nincs kerethez, nincs teljesítéshez, nincs megfeleléshez kötve. Mert Krisztus kereszthalála óta nem az választ el Isten országától, amit eddig éltünk, amit elrontottunk, amibe belebuktunk, hanem az, amivel nem álltunk Isten elé, amit nem bántunk meg, amit nem vállaltunk, amitől nem szabadíthatott meg. Ezeknek az asszonyoknak a szívében - akik a náluk igazabbnak tűnők szemében megvetettek voltak, kirekesztettségükben, nyomorúságukban… - alázat született…

 

Nincs biztatóbb, nincs lelkünket felszabadítóbb üzenet, mint az, amit Lévi-Máté megértett és közvetít, hogy nem elődeink bukása, nem is saját bukásunk határozza meg Isten szemében

az életünk, hanem az, hogy mivé leszünk ezek által? Keressük-e Őt, aki értünk jött, ebbe a nyomorúsággal teli, megrontott és megrontó világban, hogy szabaddá tegyen minket?

 

Jákób nemzé Józsefet, férjét Máriának, akitől született Jézus…

 

Miféle jelölés, miféle címke ez egy leszármazási táblázatban, hogy FÉRJÉT MÁRIÁNAK? József, mint a táblázatból kiderül, ha hosszú időtávon is, tulajdonképpen királyi ivadék…

De kik voltak ők, kik lehettek ők négyen a kései utód, József szemében? Családja múltjához tartozó elődök, bizonyára jól ismerte mindegyikük történetét. Vajon számon tartotta őket? Hogyan? Azt, amik voltak, s azt, amivé Isten kegyelméből lehettek?

 

Mert szabad Ábrahámtól követni, és ráébredni, hogy nem Jézus Krisztusnak, és nem is Máriának, hanem felnevelő apjának, Józsefnek nemzetségtáblázata ez. Ábrahámtól elindulva Józsefhez érkezünk meg, ki a megfogant gyermeket, jegyesével, Máriával együtt elfogadta, apjaként nevelhette. Nem tőle fogant, kéretlen kapta azt, amit Isten rábízni akart.

Igaz, bizonyára az se volt véletlen, hogy előbb rátalált, hisz akkor már jegyese volt Mária.

 

Ami még fontos, amivel ritkán szembesülünk, s ha igen, akkor is hamar megfeledkezünk róla, hogy hosszú, hosszú a névsor előttünk, és bizonyára mögöttünk is. Apró láncszemek vagyunk, egy végeláthatatlan lánc szemei, mely Isten kezében fűződik, nem a miénkben, nem is a hatalmasokéban, a teremtéstől a megváltásig, még, még, több mint kétezer esztendőn át máig. Nem velünk kezdődnek a dolgok, s nem is velünk végződnek. A kérdés, megállíthat-e az isteni szó? Mit adhat nekünk, terveibe fűződhet tőle kapott életünk?

 

Túrmezei Erzsébet

         A NAGY LEVÉLÍRÓ DICSÉRETE

Krisztus levele?
Hiszen ha rátalálnánk kezével írt sorokra,
világraszóló felfedezés volna!
De igéi csak szájról-szájra szálltak
lángolón, mint Mózes csipkebokra.
Látta írni a szeretett tanítvány,
de csak a földre... porba vagy homokra.
S leveleit mégis írta, írja.
Lángpennája a Lélek,
emberi szív a papírja.

Szabadulásról, békességről,
szeretetről és szolgálatról,
csodákról szólnak
ezek a csodálatos levelek.
Mindig újak, frissek, elevenek,
Nem múzeumi, megsárgult lapok.
Beleremeg a lelkem,
ha ilyen levelet olvashatok.

Századok szállnak,
s a világ legnagyobb Levélírója
titokzatos sorait egyre rója.
Minden sora mentő szeretettel tele...

Lánglelke írására várón
ha szívem csendesen kitárom,
lehetek és is Krisztus levele.

További cikkek:
2021. június 24., csütörtök,
Iván napja van.

Elhunyt Pásztor Jánosné

2016. május 24., kedd

85 éves korában elhunyt Pásztor Jánosné, a Magyarországi Református Nőszövetség korábbi elnöke. „A legfontosabb számomra, hogy tudom, az Úristen szeret. Hiszem, hogy egészségemben, betegségemben velem van. Amikor legutóbb beteg lettem, éreztem, hogy a legnagyobb orvosság a szeretet. A gyerekeim folyamatosan kerestek, az egész család és a szomszéd is imádkozott értem. A nőszövetségben is nagyon kedvesek voltak, rengeteg gyöngédség van bennük” – mondta két évvel ezelőtt egy interjúban a Reformátusok Lapjának.

Az igazi győzelmek

2016. május 20., péntek

Hasznosságelv szerint működő világban élünk, ahol mindent forintosítanak, de a Szeretethídon senki nem számítja ki, hogy mennyit ér az önkéntes segítség, hiszen jó dolgokat tenni alapvető emberi magatartás. Helyszíni riport Budafokról, a Szeretethíd május 20-i megnyitójáról, ahol nemcsak önkénteskedtek, hanem táncra is perdültek a résztvevők a legkisebbektől kezdve a püspökökön át az államtitkárig.

Hogyan olvassunk égő háztetőt?

2016. május 16., hétfő

Az események egymásutániságában történetet keresni, a történetnek jelentést tulajdonítani: hitbeli cselekedet. Hit nélkül az egymásutániság: egymás nélküliség. A hit értelmezői mozzanatában azonban fölizzik egy lehetséges idézőjel a történet mondatai fölött – Molnár Illés gondolatai Visky András pünkösdi homíliá járól.

Az elefántnál is

2016. május 15., vasárnap

A Szentlélek szimbóluma a galamb. Az ősmélység felett mintegy tojását költő madárként lebegett – a Lélek teremtő hatalom; és Krisztus megkeresztelkedésekor aláereszkedik reá – a Lélek kinyilatkoztató és felhatalmazó erő. Feltétlenül szabad, mégis bizalmas, érkeztében szuverén áldáshozó. Mi azt mondanánk: vendég, holott ő a gazda – és minket avat birtoka vendégeivé: Ő a Lélek. A jelképe galamb.

A különbség: ég és föld

2016. május 11., szerda

A kis konfirmandusok a hét végén egyáltalán nem akartak hazamenni, pedig közülük többen bevallották, hogy néhány nappal korábban a legkülönbözőbb ötleteket fontolgatták, hogyan lehetne meglépni a csendeshétről. Lelki otthon, amely csodák színhelyévé vált. Az a ház, amit a tomboló tűz sem tudott elpusztítani. Harmincéves a nyárlőrinci Emmaus-ház, a kecskeméti reformátusok missziós háza.

Látogatóink száma a mai napon: 2085
Összes látogatónk 2000. november 01. óta : 49486738

Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fenntartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat