belépés | regisztráció RSS

Publikációk Elküld Nyomtat

Ablonczy Ágnes

64. Ha van hitetek és nem kételkedtek

KÖNYVTÁRI BIBLIAOLVASÓ KÖR

 

Máté evangéliuma 21:12-22.

 

      

JÉZUS BEMENT AZ ISTEN TEMPLOMÁBA, ÉS KIŰZTE ONNAN MINDAZOKAT, AKIK A TEMPLOMBAN ADTAK-VETTEK, ÉS A PÉNZVÁLTÓK ASZTALAIT ÉS A GALAMBÁRUSOK SZÉKEIT FELDÖNTÖTTE. ÉS AZT MONDTA: MEG VAN ÍRVA: AZ ÉN HÁZAM IMÁDSÁG HÁZA LEGYEN, TI PEDIG RABLÓK BARLANGJÁVÁ TESZITEK. AZUTÁN VAKOK ÉS SÁNTÁK MENTEK HOZZÁ A TEMPLOMBAN, ÉS MEGGYÓGYÍTOTTA ŐKET. MIKOR PEDIG A PAPI FEJEDELMEK ÉS ÍRÁSTUDÓK LÁTTÁK A CSODÁKAT, AMELYEKET CSELEKEDETT ÉS HALLOTTÁK A GYERMEKEKET, AKIK A TEMPLOMBAN ÍGY KIÁLTOTTAK: HOZSANNA A DÁVID FIÁNAK! – HARAGRA GERJEDTEK. ÉS ÍGY SZÓLTAK: HALLOD MIT MONDANAK EZEK? JÉZUS PEDIG ÍGY FELELT: HALLOM. SOHASEM OLVASTÁTOK: KIS GYERMEKEK ÉS CSECSEMŐK SZÁJA ÁLTAL SZEREZTÉL DICSŐÍTÉST? ÉS OTTHAGYTA ŐKET. KIMENT A VÁROSBÓL BETÁNIÁBA ÉS OTT TÖLTÖTTE AZ ÉJSZAKÁT. KORÁN REGGEL A VÁROSBA VISSZAMENET, MEGÉHEZETT. ÉS MIKOR MEGLÁTOTT EGY FÜGEFÁT AZ ÚT MELLETT, ODAMENT HOZZÁ, DE NEM TALÁLT RAJTA SEMMIT, CSAK LEVELET. AZT MONDTA NEKI: SOHA TÖBBÉ GYÜMÖLCS NE TEREMJEN RAJTAD! ÉS A FÜGEFA AZONNAL ELSZÁRADT. A TANÍTVÁNYOK LÁTTÁK EZT, ÉS CSODÁLKOZVA KÉRDEZTÉK: HOGYAN SZÁRADT EL A FÜGEFA ÍLY HIRTELEN? JÉZUS PEDIG ÍGY FELELT: BIZONY MONDOM NÉKTEK, HA VAN HITETEK ÉS NEM KÉTELKEDTEK, NEMCSAK AZT CSELEKSZITEK MAJD, AMI A FÜGEFÁVAL TÖRTÉNT, HANEM HA AZT MONDJÁTOK ENNEK A HEGYNEK: KELJ FEL, ÉS VESD MAGADAT A TENGERBE, AZ IS MEGLESZ. ÉS MINDAZT, AMIT IMÁDSÁGBAN HITTEL KÉRTEK, MEG IS KAPJÁTOK.

__________________________________________________________________________

 

Füle Lajos, végzettsége szerint építészmérnök volt, Isten végzése szerint pedig az ébredés idején megszólított, párjával együtt szolgálatra elhívott tanítvány. Őt köszönteni gyűlt össze Vásárosnaményban, családjának apraja és nagyja, kilencvenedik születésnapján. Övéi még megölelhették, elköszönhettek tőle, de ő már az örökkévalóságba készült, s másnap távozott az élők sorából. Mai mondandónkhoz az ő verseit szeretném idézni.

 

Vajon Istenre mutat az életünk? Hogyan, mi módon éljük meg Krisztushoz, közösséghez, egymáshoz tartozásunkat? Hol, hogyan, találkozunk Istennel? Miféle helye van bennünk?

 

FÜLE LAJOS

       BELSŐ SZOBA

 

Se fala nincs, se ajtaja,

csak csöndje van és ragyogása,

melege simogatása,

mégis – ritkán lépsz be oda.

Tudod még, merre e szoba?

 

JÉZUS BEMENT AZ ISTEN TEMPLOMÁBA ÉS KIŰZTE ONNAN MINDAZOKAT, AKIK A TEMPLOMBAN ADTAK-VETTEK, ÉS A PÉNZVÁLTÓK ASZTALAIT ÉS A GALAMBÁRUSOK SZÉKEIT FELDÖNTÖTTE. ÉS AZT MONDTA: MEG VAN ÍRVA: AZ ÉN HÁZAM IMÁDSÁG HÁZA LEGYEN, TI PEDIG RABLÓK BARLANGJÁVÁ TESZITEK.

Miért megyünk templomba? Olyan magától értetődő a válasz: Istennel, üzenetével találkozni.  Aki valóban találkozik Istennel, annak megváltozik az élete. Mégis, hányszor jövünk ki úgy, ahogy bementünk? Tudtuk a lehetőséget, akartuk is, értettük is, amit értettünk, de semmi se változott. Mit viszünk oda, mivel van tele a templom, ha mi, a jelenlévők megtöltjük? Félszáz ember kérdéseivel, félelmeivel, nyomorúságával, sóhajával? Van hely bennünk, arra, amit Isten jelenlétében nyerhetnénk, amit Ő ajándékozna nekünk? Hogyan érkezünk, hogyan távozunk? Miért, hogy annyiszor vagyunk jelen hiába?

 

Jézus nem először látja, amit a templomban lát. Nem először látja, s nem először fáj neki, mivé lett Isten temploma. Mi rontja meg, mi teszi RABLÓK BARLANGJÁVÁ az Isten házát? Az adok-veszek gyakorlata, ami az isteni törvény által elrendelt áldozat hozatala körül folyik. Mintha ez lenne a fontos, de ami közben ott zajlik, az a nyereségért, haszonért történik. Azok dolgát könnyíti az árusok kínálata, akik áldozni jöttek, és a pénzváltók jelenléte is a fizetni tudásért megengedett. De ők nem foglalkoznak azzal, hogy a szív, mely áldozatot hoz, mivel van tele, avagy mitől kéne szabadulnia? És a templomadót behajtók sem a jelenlévők lelki üdvvel foglalkoznak, hanem azzal, ami kötelezően beszedhető azoktól, akik bejöttek…

 

És ma? És mi? Találkozunk az erre rendelt napon a templomok mennyei gazdájával, vagy csak a pappal, az igemagyarázattal, és azokkal, akik vasárnapról vasárnapra, ott szoktak lenni? Akik megfizetik a templomadót (egyházfenntartói járulékot) és perselybe dobják azt, amit erre szánnak. De érdekel-e minket, hogy saját szívükben mi van? És felelősek vagyunk másokért? Megállíthat, érinthet szavával? Üzenhet másoknak általunk a mi Urunk?

 

FÜLE LAJOS 

        Ó MONDD TOVÁBB!

 

Ó mondd tovább URAM, ó mondd tovább!

Nevemen hívó szóval hívogass!

Mondj új igét – legyen bár benne vád -,

de szólj okíts! Ne nőjön újra gaz

lelkemben, míg árnyéka nő a napnak,

s épség, erő, lassanként cserbenhagynak.

 

Azok, akik mindent megtesznek, amit a törvény és templomi rend előír, és úgy gondolják, hogy ők az áldozatot hozókért és templomért fáradoznak, és az Istennek szóló áldozatért tesznek mindent, nyilván kikérik maguknak az ezzel kapcsolatosan feltett kérdéseket. Mert ami belül történik, nem látható, rejtve marad. Csak az veszi észre a lelki történés hiányát, aki igazabb, elkötelezettebb életre vágyik. Ott van bennünk a belső szoba igénye, azé a helyé, ahol találkozhatunk Istennel? Vagy megelégszünk a mások által elvárható teljesítés, szintjével? Elmegyünk a templomba, áldozatot hozunk, templomadót fizetünk, s cserébe azt várjuk Istentől, hogy őrizzen a bajtól, segítsen minket…  Jézus tiltakozik a látszat bűnbánat ellen, az adok-veszek tere ellen, ezért kiűzi onnan az adószedőket, az árusokat és a pénzváltókat.  

 

AZUTÁN VAKOK ÉS SÁNTÁK MENTEK HOZZÁ A TEMPLOMBAN, ÉS MEGGYÓGYÍTOTTA ŐKET. MIKOR PEDIG A PAPI FEJEDELMEK ÉS ÍRÁSTUDÓK LÁTTÁK A CSODÁKAT, AMELYEKET CSELEKEDETT, ÉS HALLOTTÁK A GYERMEKEKET, AKIK A TEMPLOMBAN ÍGY KIÁLTOTTAK: HOZSANNA A DÁVID FIÁNAK! – HARAGRA GERJEDTEK. ÉS ÍGY SZÓLTAK: HALLOD MIT MONDANAK EZEK? JÉZUS PEDIG ÍGY FELELT: HALLOM. SOHASEM OLVASTÁTOK: KIS GYERMEKEK ÉS CSECSEMŐK SZÁJA ÁLTAL SZEREZTÉL DICSŐÍTÉST? ÉS OTTHAGYTA ŐKET. KIMENT A VÁROSBÓL BETÁNIÁBA, ÉS OTT TÖLTÖTTE AZ ÉJSZAKÁT.

 

És amikor amazokaz kiűzte, helyükre bejöhetnek, beférnek a betegek, a vakok és sánták, a csonkabonkák, a pénztelenek és nyomorultak, akik testi és lelki szabadulásra vágynak. És, látóvá tesz, hallóvá, járni tudóvá, örvendezővé. Meggyógyítja, szabaddá teszi őket. Kik örvendeznek a csodáin? A meggyógyultak. Kikben ébred gyűlölet? Akik teljesítettek minden elvárást és előírást, de nem látják, nem érzik (nem veszik észre), hogy szívük állapota nem változik. Mert Isten kegyelme, bocsánata nem vásárolható meg. Se pénzzel, se áldozattal, se jó magaviselettel. „Kegyelmezek, akinek kegyelmezek” (Róm.9:15) – idézi Pál a levelében - Isten a töredelmes szívet szereti: „Szeretetet kívánok és áldozatot…” (Hóseás 6:6.)

 

KORÁN REGGEL A VÁROSBA VISSZAMENET, MEGÉHEZETT. ÉS MIKOR MEGLÁTOTT EGY FÜGEFÁT AZ ÚT MELLETT, ODAMENT HOZZÁ, DE NEM TALÁLT RAJTA SEMMIT, CSAK LEVELET. AZT MONDTA NEKI: SOHA TÖBBÉ GYÜMÖLCS NE TEREMJEN RAJTAD! ÉS A FÜGEFA AZONNAL ELSZÁRADT.

 

Jézus egy a nincstelenek közül, aki éhes és az útfélen termő fa gyümölcséből enne, ha épp találna azon a fán. De nem talál. És ekkor szól ellene. Mit mond? Mi következik abból, amit mond? Hogy amit eddig nem tett, azt többé nem teheti. Ami eddig, mint lehetőség övé volt, az nem övé többé. Ott, akkor, befejeződik a gyümölcstermés lehetősége, kiszárad.

 

FÜLE LAJOS 

          TEREMTÉL-E?

 

Azért vagy itt, hogy hivatásod töltsd be.

Isten sokáig vár a jó gyümölcsre…

Míg napjaid a semmibe peregnek,

hány gondja, kínja vár az embereknek,

hány könny, kiáltás, fájdalom a testben!

Maradt-e szív, kéz miattad üresen?

Van-e magány, mi ellenedre szólhat?

Teremtél-e az Örökkévalónak?

 

Kell-e Ige akkor is, ha vádol?

Tanultál-e a meddő fügefától,

vagy ürességed látszatokkal födted?

A „még egy év” is lassan már mögötted,

maholnap véget ér a földi élet…

Fölmérted-e, hogy annyi év mivé lett,

s mi lesz ha ez már az utolsó hónap?

Teremtél-e az Örökkévalónak?

 

A TANÍTVÁNYOK LÁTTÁK EZT, ÉS CSODÁLKOZVA KÉRDEZTÉK: HOGYAN SZÁRADT EL A FÜGEFA ÍLY HIRTELEN? JÉZUS PEDIG ÍGY FELELT: BIZONY MONDOM NÉKTEK, HA VAN HITETEK ÉS NEM KÉTELKEDTEK, NEMCSAK AZT CSELEKSZITEK MAJD, AMI A FÜGEFÁVAL TÖRTÉNT, HANEM HA AZT MONDJÁTOK ENNEK A HEGYNEK: KELJ FEL, ÉS VESD MAGADAT A TENGERBE, AZ IS MEGLESZ. ÉS MINDAZT, AMIT IMÁDSÁGBAN HITTEL KÉRTEK, MEG IS KAPJÁTOK.

 

Jézus szava erővel bír, kívánsága teljesül. A fügefa kiszáradt, immár értéktelen, tűzrevaló.

Nem tudjuk, mennyi időt kapunk arra, hogy bennünk Istennek tetsző gyümölcs érlelődjön. 

 

HOGYAN SZÁRADT EL A FÜGEFA? – kérdezik a tanítványok. Nem a terméketlen fügefa miatt hökkennek meg, hanem azon, hogy Jézus kimond ellene valamit és az teljesül. Szava isteni erejével találkoznak. Elképeszti őket az erő, amit lelkében hordoz. Micsoda hatalom lakozik szívében, szavában, engedelmeskedik neki minden betegség, a vak látóvá lesz, a süket hallóvá, a béna járóvá, a megszállott szabaddá, és íme az élő fa szárazzá…

 

HOGYAN? – kérdezik tőle. Mit felel nekik Jézus? Hogy nem csupán az ő lehetősége ez hit által, hanem az övéké is! Sőt! HA VAN HITETEK ÉS NEM KÉTELKEDTEK NEMCSAK AZT CSELEKSZITEK MAJD, AMI A FÜGEFÁVAL TÖRTÉNT, HANEM HA AZT MONDJÁTOK ENNEK A HEGYNEK: KELJ FEL, ÉS VESD MAGADAT A TENGERBE, AZ IS MEGLESZ.…

Ha ez így van, miért nem mozdulnak szavunkra a hegyek? Vagy inkább onnan kéne közelítenünk, hogy mi valamiképp hamisan gondolkodunk, összetévesztjük a valóságos hitet a nélkülünk teljesülő lehetőségekkel? A hit mindig a lehetetlent ostromolja. Ami szemünkben lehetséges, ahhoz nem kell hit. Lehet, hogy azzal van baj, hogy lehetségesnek tartjuk azt, ami lehetetlen, s nem mozdul érte a hitünk? Beteg, maga a gondolkodásunk? És ha igen, mitől az?  És ha kételkedünk, akkor nincs bennünk hit? „Hit nélkül pedig lehetetlen Istennek tetszeni” Mi a különbség aközött, hogy tudom, Istennek minden lehetséges, és aközött, hogy hiszem, hogy ami szememben lehetetlen, az Isten által lehetséges?

 

FÜLE LAJOS   

         HA EZT MEGÉRTED

 

Ha ezt megérted szebb lesz a világ,

és gazdagabb lesz számodra az élet,

titok se fáraszt, és kétség se bánt,

mindent megértesz, hogyha ezt megérted.

Akkor leroskad benned a miért,

elcsöndesülnek lázas keresések:

amennyit hiszel, annyi a tiéd!

 

Mindent megértesz, hogyha ezt megérted.

 

Amennyit hiszel, annyi a tiéd…” Ez év elején még lehetetlennek látszott, hogy a párom bólintson arra, hogy lányaink közelébe költözzünk. És január végén mégis bólintott. S a vejünk által meghirdettük a házat. Lehetetlen ilyen házat eladni – mondta a fiam. Pár héten belül akadt egy vevő. Lehetetlen annyit kapni itt a házunkért, amennyibe ott kerül egy megfelelő ház. - mondta a fiúnk. . Kikértük volna a balatoni házrészünket, de a sógornőnk azt mondta, nem tud minket kifizetni, csak ha el tudja adni saját házukat. De nem akadt vevő. Ám az ő egyik lánya ki tudta fizetni a részünket. Házkeresés közben kiderült, hogy a rendelkezésünkre álló összeg nem elég egy kispesti, vagy lőrinci kétszobásra. Amit ennyiért találtunk, arra sokat kellett volna költeni… És akkor érkezett ingatlanos vejünk irodájába egy vecsési ajánlat. Másnap megnéztük. Szép kis ház, felújított, nekünk való. Pár napja aláírtuk az adásvételi szerződést. Június-július táján költözünk. Csodák sorozata? Igen. Mi Istenre bíztuk év elején, s a lehetetlen lett lehetségessé. Út nyílt számunkra ott, ahol nem volt út…

 

A hegy nem tud a szavunkra a tengerbe ugrani. Lehetetlen. Hisszük-e, hogy Isten számára, ha akar valamit, nincs lehetetlen? HA VAN HITETEK ÉS NEM KÉTELKEDTEK… mondja Jézus a tanítványoknak. Van hitünk? Vagy csak hallottunk, tudunk arról, hogy a lehetetlen dolgok lehetségessé lehetnek. Amennyit hiszel, annyi a tiéd… - írta versében Füle Lajos… Mennyi lett, mennyi lehet a miénk?

 

Elveszettek vagyunk Isten nélkül? Tudjuk, vagy érezzük? Meg tud szabadítani Krisztus a bűneinktől? Lehetetlen. Mégis. Hiszem, mert képtelenség. (Tertulliánus) Meg kellene élnünk a hit szükségben születő, lehetetlenül is lehetséges voltát. Lehet, hogy épp ez az a pont, ahol életünk szabadulási lehetőségei kioltódnak? Lehetségesnek véljük a lehetetlent, s nem kapaszkodik hitért, bizonyosságért a szívünk? Éreztük már, hogy Krisztus megváltása, a bűneinktől, és az ítélettől való szabadítás is éppoly lehetetlen, mint a hegynek szavunkra a tengerbe ugrani? Mindent megértesz,hogyha ezt megérted… A hegyeket mozdító hit isteni ajándék. Van hitünk? Ha van, Istentől kaptuk…

 

 

FÜLE LAJOS  

           PROGRAM

 

Ezután mindig ez már a program:

hálát adni szóval és tettel,

a titkok előtt meghajolni

és elhinni – a lehetetlent.

 

 

FÜLE LAJOS 

         ÖSSZEGZÉS

 

Idézgetem sokszor a múltat,

megnyílt szemem már messze lát:

igen a hegyek elmozdultak,

megestek velünk a csodák.

 

További cikkek:
2021. július 30., péntek,
Judit , Xénia napja van.

Elhunyt Pásztor Jánosné

2016. május 24., kedd

85 éves korában elhunyt Pásztor Jánosné, a Magyarországi Református Nőszövetség korábbi elnöke. „A legfontosabb számomra, hogy tudom, az Úristen szeret. Hiszem, hogy egészségemben, betegségemben velem van. Amikor legutóbb beteg lettem, éreztem, hogy a legnagyobb orvosság a szeretet. A gyerekeim folyamatosan kerestek, az egész család és a szomszéd is imádkozott értem. A nőszövetségben is nagyon kedvesek voltak, rengeteg gyöngédség van bennük” – mondta két évvel ezelőtt egy interjúban a Reformátusok Lapjának.

Az igazi győzelmek

2016. május 20., péntek

Hasznosságelv szerint működő világban élünk, ahol mindent forintosítanak, de a Szeretethídon senki nem számítja ki, hogy mennyit ér az önkéntes segítség, hiszen jó dolgokat tenni alapvető emberi magatartás. Helyszíni riport Budafokról, a Szeretethíd május 20-i megnyitójáról, ahol nemcsak önkénteskedtek, hanem táncra is perdültek a résztvevők a legkisebbektől kezdve a püspökökön át az államtitkárig.

Hogyan olvassunk égő háztetőt?

2016. május 16., hétfő

Az események egymásutániságában történetet keresni, a történetnek jelentést tulajdonítani: hitbeli cselekedet. Hit nélkül az egymásutániság: egymás nélküliség. A hit értelmezői mozzanatában azonban fölizzik egy lehetséges idézőjel a történet mondatai fölött – Molnár Illés gondolatai Visky András pünkösdi homíliá járól.

Az elefántnál is

2016. május 15., vasárnap

A Szentlélek szimbóluma a galamb. Az ősmélység felett mintegy tojását költő madárként lebegett – a Lélek teremtő hatalom; és Krisztus megkeresztelkedésekor aláereszkedik reá – a Lélek kinyilatkoztató és felhatalmazó erő. Feltétlenül szabad, mégis bizalmas, érkeztében szuverén áldáshozó. Mi azt mondanánk: vendég, holott ő a gazda – és minket avat birtoka vendégeivé: Ő a Lélek. A jelképe galamb.

A különbség: ég és föld

2016. május 11., szerda

A kis konfirmandusok a hét végén egyáltalán nem akartak hazamenni, pedig közülük többen bevallották, hogy néhány nappal korábban a legkülönbözőbb ötleteket fontolgatták, hogyan lehetne meglépni a csendeshétről. Lelki otthon, amely csodák színhelyévé vált. Az a ház, amit a tomboló tűz sem tudott elpusztítani. Harmincéves a nyárlőrinci Emmaus-ház, a kecskeméti reformátusok missziós háza.

Látogatóink száma a mai napon: 4690
Összes látogatónk 2000. november 01. óta : 49839758

Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fenntartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat