belépés | regisztráció RSS

Publikációk Elküld Nyomtat

Czövek Tamás

Az igaz szenvedése: Hogyan teljesíti be Jézus szenvedéstörténete az Írásokat?

A panaszzsoltárok

 

A szenvedéstörténetben több zsoltáridézettel találkozunk. Ezek megértéséhez érdemes az újszövetségi zsoltáridézetek értelmezését, majd a panaszzsoltárok felépítését szemügyre venni.

2.1.       A hagyományos értelmezés

Paul Beauchamp összefoglalása jellegzetes arról, az evangéliumok (konkrétan János evangéliumáról beszél) hogyan idézik a zsoltárokat:

Az említett hasonlóságok közül néhány általánosságnak tűnik: a jó barát árulása, az indokolatlan gyűlölet az igaz ember ellen, a büntetésben részesülő szomja, sőt a ruhák elosztása is az őrök között. Ezrével voltak emberek, akik ezt megszenvedték Jézus előtt is, hiszen a zsoltárok valóságos szenvedéseket énekelnek meg. Mások, és mennyien, Jézus után szenvedték meg mindezt.

Mivel tehát az ábrázolás számtalan emberre illik, igazából azon csodálkozhatunk, hogy az evangélisták Jézusban látták beteljesedni az ószövetségi szövegeket. „Legyünk őszinték: nagyon szubjektív dolgokról van szó.”[1] Beauchamp őszintén foglalja össze a hagyományos vagy populáris értelmezés gyengéjét: Ha ugródeszkaként használjuk az Ószövetséget, bármit bizonyíthatunk. Önhibáján kívül Beauchamp már nem érte meg az új értelmezési paradigma megszületését.

2.2.       Ószövetségi elbeszélések és témák az Újszövetségben

Bár korábban is voltak értelmezések, melyek Jézus szenvedését az igaz izráeli szenvedőként igyekeztek értelmezni, a motívum és értelmezés a 80-as évekkel kapott teológiai megalapozást.[2] Ekkortól egyre több olyan tanulmány látott napvilágot, melyek az ószövetségi idézeteket új fényben látták. Richard Hays, David Instone-Brewer, Tom Wright és még sokan mások nem véletlenszerű idézeteket, hanem egy ószövetségi elbeszélésre való tömör utalást látnak az ószövetségi idézetekben; nem ugródeszkát, hanem inkább légi folyosót (remélem, megfelelő képet választottam). Az előbbi csak ideiglenes és korlátozott célokat szolgál, míg az utóbbiban maradva – bár az láthatatlan – a repülőgép célba ér.[3] Ha tehát az Újszövetség csak egy-egy verset is idéz, az nem összefüggéséből kiragadott, hanem a szerző az egész szövegösszefüggésre, implicit elbeszélésre gondol, amit az első olvasók is jól értettek, mert abban éltek.

Az 1. századi zsidóság számára meghatározó elsősorban a teremtés és a szövetség (és ez utóbbival kapcsolatban a kiválasztás) elbeszélése volt: A világot Isten jónak teremtette, és áldásaiban akarta részesíteni. Ám az megromlott, Isten eredeti jó tervétől elhajlott. Isten mégsem adta fel tervét, hanem először egy család (Ábrahám), majd egy nemzet, Izráel és a vele kötött szövetség révén a világra ki akarta árasztani áldásait. Izráelt Isten azért választotta ki, hogy áldását közvetítse a világ felé. Ha ez nem is explicit, implicit módon számtalan újszövetségi szakasz mögött ezen elbeszélés vagy annak egy fejezete áll.[4]

Az elbeszélésen belül vannak kisebb, de nem kevésbé jelentős elbeszélések, témák. A szövetség elbeszélésének egyik témája az igaz szenvedése. Az igaz ártatlanul szenved üldözést, gúnyt, halálos fenyegetést; szövetséges istenéhez kiált, aki meghallgatja és megszabadítja. E témára írt változatok a panaszzsoltárok. Szemléltetésként a 22. zsoltárt vegyük.

A zsoltár első 19 verse a zsoltáros szorult helyzetét írja le. Nehéz helyzetében (1-14) minden reményről lemondott (15-16); ráadásul ellenségei rátámadtak (17-19). Isten iránti hűsége és mellette való kitartása jeleként Istenhez fordul szabadításért (20-22), és a szabadításban való biztos reménység jeleként ígéretet tesz, hogy Isten népének közösségében a szabadítás nagy tetteit fogja hirdetni (23-27). Sőt arra számít, hogy Isten segítsége olyan látványos lesz, hogy az egész föld Isten előtt fog leborulni (28-32).[5]

Ha viszont nem egyszerűen kiragadott idézetek az evangéliumokban a zsoltárversek, hanem azokon keresztül az egész zsoltár megszólal, ez kulcsot kínál a szenvedéstörténet értelmezéséhez. Elsőként azt figyelhetjük meg, hogy a szenvedéstörténetekben idézett zsoltárok egytől egyig panaszzsoltárok. Ez természetesen nem meglepő egy ártatlanul meghurcolt ember történetében. Lássuk hát, hogyan épülnek fel a panaszzsoltárok.

 

2.3.       A panaszzsoltárok felépítése

Ha nem is azonos sorrendben és mindig ugyanazon elemekből, a panaszzsoltárok visszatérő szerkezeti motívumokból épülnek föl.[6]

  1. MEGSZÓLÍTÁS. Isten megszólítása, mely személyes és sokszor bensőséges. Ennek alapja a Jahve és népe közti szövetség, amely Jahve szabadító beavatkozásán, az exoduson nyugszik.
  2. PANASZ. Az ártatlanul szenvedő igazat kigúnyolják, megalázzák, üldözik, életére törnek. Az igaz e helyzetben szövetségeséhez, Jahvéhoz kiált, ügyét elé tárja. A panasz célja a panaszos tarthatatlan és reménytelen helyzetének ecsetelése, mely lehet betegség, fenyegetettség, életveszély, börtön, kiközösítettség.
  3. KÉRÉS. A panaszos ügyét Istenre bízva vár segítséget és igazolást. Mindkettő fontos. A panaszra épülő kérés mindig konkrét és sürgető. Az igazolás célja nem pusztán annyi, hogy „Nekem volt igazam, nem neki.” A gúny és üldözés révén egyrészt a gonosz és istentelen érvényesült, másrészt a panaszos számkivetett és elszigetelt lett, Izráel szövetséges közösségéből kirekesztett. A kérés célja tehát az is, hogy a kibillent világrendet Isten helyreállítsa.
  4. MEGGYŐZÉS. Hogy ügyéhez megnyerje, gyakran túlzó nyelvezettel a panaszos érvekkel igyekszik a szövetségesre hatni: próbálja Istent meggyőzni és tettekre sarkallni. A zsoltáros érvelése és az isteni szabadításban való reménysége az Isten irgalmában és igazságosságában való mély meggyőződésre épül. Isten irgalma Izráel iránti szövetségi hűsége, elkötelezettsége, igazsága pedig a szövetség fenntartása és ezáltal hűsége bizonyítása. Természetes, hogy az imádkozó meg van győződve igazságáról, ártatlanságáról, egyébként érvei és kérése erejét veszti.
  5. IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS. A várt segítség és igazolás jegyében az érveket gyakran kíséri a zsoltáros kérése, időnként átok formájában, hogy Isten büntesse meg üldözőit.
  6. HÁLAADÁS. A panaszzsoltárok olykor hálaadással zárulnak, melyben az üldözött dicséri Istent a remélt vagy tapasztalt szabadításért.

A panaszzsoltár lehet az egyén, de lehet a közösség imája is. Némi módosulással, de az ismertetett motívumokkal találkozunk a Golgotán is.

                                                                                                              

 

[1]            Beauchamp, P. 2013. A zsoltárok világa (Napjaink teológiája 20). Bencés Kiadó, Pannonhalma, 42-43.

[2]            Korábbi értelmezésekhez ld. pl. Gese, H. 1968. Psalm 22 und das Neue Testament. Der älteste Bericht vom Tode Jesus und die Entstehung des Herrenmales. In: ZthK 65, 1-22; Reumann, J.H. 1978. Psalm 22 at the Cross: Lament and Thanksgiving for Jesus Christ. In: Interpretation 28, 39-58.

[3]            Hays, R.B. 1983. The Faith of Jesus Christ: The Narrative Substructure of Galatians 3:1–4:11 (SBLDS 56). Scholars Press, Chico, doktori dolgozata tekinthető úttörőnek(védés időpontja 1981), melyet több hasonló tanulmánya követett. Talán a legfontosabb: uő. 1989. Echoes of Scripture in the Letters of Paul. YUP, New Haven. Ld. még Instone-Brewer, D. 1992. Techniques and Assumptions in Jewish Exegesis Before 70 CE (TSAJ 30). Mohr & Siebeck, Tübingen; Wright, N.T. 1996. Jesus and the Victory of God (Christian Origins and the Question of God 2). SPCK, London. A listát hosszan lehetne folytatni.

[4]            Ehhez ld. Wright, N.T. 1992. The New Testament and the People of God (Christian Origins and the Question of God 1). SPCK, London, 244-79; uő. 2005. Paul: Fresh Perspectives. SPCK, London, 21-39.

[5]            Blomberg, C.L. 2007. Matthew. In: Commentary on the New Testament Use of the Old Testament. Szerk. Beale, G.K és Carson, D.A. Baker–Apollos, Grand Rapids–Nottingham. 1-109, 99.

[6]            Ehhez ld. Brueggemann, W. 1984. The Message of the Psalms: A Theological Commentary. Augsburg, Minneapolis, 54-57.

 

2. oldal ( összesen 4 ) Következő oldal Előző oldal
2019. november 18., hétfő,
Jenő napja van.

Elhunyt Pásztor Jánosné

2016. május 24., kedd

85 éves korában elhunyt Pásztor Jánosné, a Magyarországi Református Nőszövetség korábbi elnöke. „A legfontosabb számomra, hogy tudom, az Úristen szeret. Hiszem, hogy egészségemben, betegségemben velem van. Amikor legutóbb beteg lettem, éreztem, hogy a legnagyobb orvosság a szeretet. A gyerekeim folyamatosan kerestek, az egész család és a szomszéd is imádkozott értem. A nőszövetségben is nagyon kedvesek voltak, rengeteg gyöngédség van bennük” – mondta két évvel ezelőtt egy interjúban a Reformátusok Lapjának.

Az igazi győzelmek

2016. május 20., péntek

Hasznosságelv szerint működő világban élünk, ahol mindent forintosítanak, de a Szeretethídon senki nem számítja ki, hogy mennyit ér az önkéntes segítség, hiszen jó dolgokat tenni alapvető emberi magatartás. Helyszíni riport Budafokról, a Szeretethíd május 20-i megnyitójáról, ahol nemcsak önkénteskedtek, hanem táncra is perdültek a résztvevők a legkisebbektől kezdve a püspökökön át az államtitkárig.

Hogyan olvassunk égő háztetőt?

2016. május 16., hétfő

Az események egymásutániságában történetet keresni, a történetnek jelentést tulajdonítani: hitbeli cselekedet. Hit nélkül az egymásutániság: egymás nélküliség. A hit értelmezői mozzanatában azonban fölizzik egy lehetséges idézőjel a történet mondatai fölött – Molnár Illés gondolatai Visky András pünkösdi homíliá járól.

Az elefántnál is

2016. május 15., vasárnap

A Szentlélek szimbóluma a galamb. Az ősmélység felett mintegy tojását költő madárként lebegett – a Lélek teremtő hatalom; és Krisztus megkeresztelkedésekor aláereszkedik reá – a Lélek kinyilatkoztató és felhatalmazó erő. Feltétlenül szabad, mégis bizalmas, érkeztében szuverén áldáshozó. Mi azt mondanánk: vendég, holott ő a gazda – és minket avat birtoka vendégeivé: Ő a Lélek. A jelképe galamb.

A különbség: ég és föld

2016. május 11., szerda

A kis konfirmandusok a hét végén egyáltalán nem akartak hazamenni, pedig közülük többen bevallották, hogy néhány nappal korábban a legkülönbözőbb ötleteket fontolgatták, hogyan lehetne meglépni a csendeshétről. Lelki otthon, amely csodák színhelyévé vált. Az a ház, amit a tomboló tűz sem tudott elpusztítani. Harmincéves a nyárlőrinci Emmaus-ház, a kecskeméti reformátusok missziós háza.

Látogatóink száma a mai napon: 495
Összes látogatónk 2000. november 01. óta : 45768569

Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fenntartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat