Az ellentét
A Biblia mintegy háromnegyede történelmi vagy történelmi mezbe öltöztetett eseményeket beszél el. A legtöbb újszövetségi levélben és nem egy ószövetségi költeményben világos utalások vannak a történelmi háttérre, a kor eseményeire, kulturális, társadalmi, politikai viszonyaira. A Biblia tehát nem kis mértékben történeti írás. Ugyanakkor a legtöbb vallásos ember nem a történeti utalások miatt olvassa a Bibliát, hanem vallásos tartalma, teológiája miatt – mert az Szentírás. A történelmi kereszténység hagyományosan mind a Biblia történetiségéhez, mind teológiai tartalmához ragaszkodik.
E két szempont, a Biblia történeti volta, illetve teológiai mondanivalója az utóbbi három évszázadban azonban kibékíthetetlen ellentétbe került egymással. E szembenállásnak számtalan vonatkozása van. Ez az írás a dilemmát vagy vitát fogja röviden ismertetni, majd az álláspontok ismertetése után azok kiértékelése következik. Ám ez nem egyháztörténeti, nem is filozófiai, de nem is dogmatikai vizsgálódás kíván lenni. Írásommal nem a 18-19. századi ortodox-liberális/neológ ellentétet, még kevésbé a 20. századi pietizmus kontra tudományosság vitáját szándékszom eldönteni, hanem Krisztus 21. századi népe számára eligazítást nyújtani. Elsődleges célom a vita egy viszonylag elhanyagolt, ám annál tapinthatóbb szeletét, a teológiai vonatkozást tárgyalni és a dilemmában kiutat mutatni. A fő kérdésem: Milyen teológiai következményekkel jár, ha Biblia-magyarázatainkban az egyik szempontot a másik rovására túlhangsúlyozzuk? Hogyan tehetünk eleget a történetiség követelményének úgy, hogy közben a teológiát sem veszítjük el, sem nem lúgozzuk ki?
85 éves korában elhunyt Pásztor Jánosné, a Magyarországi Református Nőszövetség korábbi elnöke. „A legfontosabb számomra, hogy tudom, az Úristen szeret. Hiszem, hogy egészségemben, betegségemben velem van. Amikor legutóbb beteg lettem, éreztem, hogy a legnagyobb orvosság a szeretet. A gyerekeim folyamatosan kerestek, az egész család és a szomszéd is imádkozott értem. A nőszövetségben is nagyon kedvesek voltak, rengeteg gyöngédség van bennük” – mondta két évvel ezelőtt egy interjúban a Reformátusok Lapjának.
Hasznosságelv szerint működő világban élünk, ahol mindent forintosítanak, de a Szeretethídon senki nem számítja ki, hogy mennyit ér az önkéntes segítség, hiszen jó dolgokat tenni alapvető emberi magatartás. Helyszíni riport Budafokról, a Szeretethíd május 20-i megnyitójáról, ahol nemcsak önkénteskedtek, hanem táncra is perdültek a résztvevők a legkisebbektől kezdve a püspökökön át az államtitkárig.
Az események egymásutániságában történetet keresni, a történetnek jelentést tulajdonítani: hitbeli cselekedet. Hit nélkül az egymásutániság: egymás nélküliség. A hit értelmezői mozzanatában azonban fölizzik egy lehetséges idézőjel a történet mondatai fölött – Molnár Illés gondolatai Visky András pünkösdi homíliá járól.
A Szentlélek szimbóluma a galamb. Az ősmélység felett mintegy tojását költő madárként lebegett – a Lélek teremtő hatalom; és Krisztus megkeresztelkedésekor aláereszkedik reá – a Lélek kinyilatkoztató és felhatalmazó erő. Feltétlenül szabad, mégis bizalmas, érkeztében szuverén áldáshozó. Mi azt mondanánk: vendég, holott ő a gazda – és minket avat birtoka vendégeivé: Ő a Lélek. A jelképe galamb.
A kis konfirmandusok a hét végén egyáltalán nem akartak hazamenni, pedig közülük többen bevallották, hogy néhány nappal korábban a legkülönbözőbb ötleteket fontolgatták, hogyan lehetne meglépni a csendeshétről. Lelki otthon, amely csodák színhelyévé vált. Az a ház, amit a tomboló tűz sem tudott elpusztítani. Harmincéves a nyárlőrinci Emmaus-ház, a kecskeméti reformátusok missziós háza.
Látogatóink száma a mai napon: 4422
Összes látogatónk 2000. november 01. óta : 59457950
Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fenntartva.