"Becsületbeli dolognak tartsátok, hogy csendes életet folytassatok, a magatok dolgát végezzétek, és tulajdon kezetekkel munkálkodjatok, amint rendeltük nektek.“ (1 Thessz. 4,14)

Kedves Testvéreim a Jézus Krisztusban.

Hálatelt szívvel mondhatunk tehát ismételten köszönetet Istennek, hogy segítségünkre volt, és nagy kegyelméből ismételten egy év végéhez érkeztünk, ahol megállhatunk, és visszatekinthettünk azokra a történésekre és eseményekre, amelyek a 2006-os évben történtek velünk. Nincs ez másként a gyülekezeti életben sem, s a lelkész életében sem, aki ilyentájt ad számot a maga meglátásai szerint a gyülekezetek éves ténykedéséről. Tisztában vagyunk vele, hogy életünk és szolgálataink is mindössze eszköz voltunkat mutatják csupán Isten kezében, s minden, ami történik velünk vagy körülöttünk az Isten akaratából van. Ezt számtalanszor megtapasztaltuk az elmúlt esztendő folyamán is. Igyekeztünk azonban jó sáfárokként munkálkodni, mindenki a maga helyén, abban a munkában, amellyel meg lett bízva, vagy amelyet önként vállalt. Vegyük hát szépen sorjában a történéseket gyülekezeteinkben, s lássuk, mi mindenre tekinthetünk vissza.
Kezdeném először a szórványgyülekezet - Füss gyülekezet - történetével.
Ebben az évben rendszeresített alkalmaink nem voltak,a korábbi rend szerinti alkalmakat - az érdektelenség hiányában - nem sikerült megtartanunk. Mindössze 3 ünnepi alkalomról számolhatok be, húsvét, pünkösd és karácsony alkalmával - de ezeknek a látogatottsága is gyér volt. Temetés, keresztelő vagy esküvő a gyülekezetben nem volt. A látogatottságról szóltam, ami a református hívek részéről rendkívüli érdektelenségről tanúskodik, holott ebben az esztendőben a 4 családlátogatásban igéretet is kaptam arra, hogy igyekezni fognak összefogni a gyülekezet tagjai is a még nem éktív tagokat. Mindezek csak ígéretek maradtak. Az alkalmak így tehát inkább hasonlítanak gyermek-istentiszteletekre, mintsem felnőtt alkalmakra. Az alkalmak ismételteni rendszeressé tételében kell előbbre lépnünk az elkövetkezendő évben. Reméljük, hogy a következő évben ki tudunk majd kerülni minden hiányosságot, és minden ékesen és szép renddel történhetik majd.

Kolozsnéma:

Leánygyülekezetünkben az elmúlt évben is minden a megszokott menetben történt, minden alkalom megtartatott, rendkívülibbnek modható alkalmaink azonban nem voltak. Betudható ez annak a jelenségnek is, amely a kolozsnémai gyülekezetben is felütötte a fejét, s amely a viszálykodással jellemezhető. Olyannyira elharapózódott a helyzet ilyetén ebben az esztendőben, hogy kénytelenek voltunk egy rendkívüli presbiteri gyűlést, jobban mondva gyülekezeti találkozót összehívni csak e problémák orvoslásának céljából - de mint utólag látom, sokat nem értünk el vele. A személyes látogatásaim alkalmával mindenki elmondja a maga keserűségét, sérelmét - de továbblépés nincs: a megbocsátás egymás irányában még várat magára. Azért is szomorú jelenség ez, mert az a kevés 10-15 aktív egyháztagunk is többfelé hús, a problémákat sokszor elkendőzik, és csak jóval később kapok értesüléseket bizonyos negatív dolgokról - s persze soha senki nem hibás. Ha ezt nem tudjuk a jövőben orvosolni, akkor hiábavalóak erőfeszítéseink, ami a jövendő terveit illeti. Az istentiszteletek és a bibliaórák száma 79. Keresztelő 1 volt (Domonkos Emese), a vigasztalás igéit 2 alkalommal hirdettük (özv. Sándor Ferencné, szül. Vörös Lídia, Beke Ivánné, szül.Kustyán Etel). Idén konfirmáció és esküvő a gyülekezetben nem volt. Családlátogatások száma 6, presbiteri gyűlések és megbeszélések száma 3.
Nézzük meg kronológiai sorrendben a rendkívüli alkalmainkat:
• Február 28-án volt az egyházmegyei vizitáció gyülekezetünkben, ahol Nt. Szabó András eseperes, Nt. Somogyi Alfréd, apácaszakállasi lelkész, valamint Pongrácz Géza és Takács Imre, egyházmegyei számvevők voltak vendégeink, és ellenőrizték a gyülekezeti adminisztrációt.
• Március 5-én böjt 1. vasárnapján úrvacsorával egybekötött istentiszteletet tartottunk.
• Március 12-én, az istentisztelet keretében emlékeztünk az 1848/49-es forradalom és szabadságharc eseményeire.
• A húsvéti ünnepkörben legátusként szolgált Kaąko Enikő, II. éves teológa. Az ünnepkörben kiszolgáltattuk az úrvacsorát is.
• Április 28-án a gyülekezet több tagja képviseltette magát Érsekújváron, egykori lelkészünk, Nt. Göőz Bertalan temetésén.
• Április 30-án a boldogkőváraljai testvérgyüleketetünk tagjait láttuk vendégül istentiszteleten, igehirdetéssel a gyülekezet lekésznője, Nt. Koczogh Julianna szolgált.
• Május 6-án a gyülekezet gondnokával képviseltettük magunkat egyházmegyei közgyőlésen, Csicsón.
• Május 7-én az édesanyákat köszöntöttük az Anyák-napi istentiszteletünkön.
• Május 25-én, áldozócsütörtökön este az ünnepi istentisztelet rendben megtartatott.
• A pünkösdi ünnepek alatt harmadszor ebben az évben kiszolgáltattuk az úrvacsorát, és megemlékeztünk a gyülekezet egykori lelkészéről, Kőváry Albertről is.
• Július 16-án Köteles László, erdélyi előadóművész szolgált énekes-verses bizonyságtétellel a gyülekezetben.
• Augusztus 20-án ünnepi istentiszteletet tartottunk, úrvacsorával egybekötve, hálát adva Istennek az új kenyérért.
• Szeptember 10-én az I. világháborús hősök emlékművének leleplezésén vettünk részt.
• Október 29-én az újborért adtunk hálát, úrvacsorás istentiszteleten.
• Október 31-én a reformációra emlékezve jött össze a közösség.
• November 11-én az nagymegyeri Egyházmegyei Közgyűlésen a gondnok-helyettes képviselte közösségünket.
• November 18-án folyt az egyházfenntartási járulék gyűjtése.
• November 20-én többen részt vettek Mikes Gizella, volt elkészünk feleségének temetésén Komáromban.
• December 21-én volt a karácsonyi csomagok kiosztása gyermekeink részére, mely csomagokat németországi gyermekek felajánlásaképpen juttattak el hozzánk is.
• A karácsonyi ünnepkörben folyt a ruhagyűjtés a rászorulók részére Az ünnepek alatt az úrvacsorát hatodjára ebben az évben, kiszolgáltattuk, s legátust is köszönthettünk, Csillag Balázs, I. évf. teológiai hallgató személyében, aki 2 alkalommal szolgált.
• December 28-án, ünnepi presbiteri gyűlés volt Csicsón, az egyházközségek presbiterei részére.

Természetesen ebben az évben is minden vasárnap rendszeresen megjelentünk a helyi szociális otthonban, ahol istentiszteleti közösségben voltunk együtt az otthon lakóival. A látogatottság lassan állandósul, 10-15 fő között, ám ezen látogatók több vallásból tevődnek össze.
Terveink: - tisztában vagyunk vele, hogy a templomfelújításban sok munka vár még reánk, de reméljük, hogy az elkövetkezendő években a teljes belső felújítás is hátunk mögött lesz.
Az istentiszteletek látogatottsága átlagban 12-15 fő, ennél nagyobb közösség csak ünnepek vagy rendkívüli istentiszteletek alkalmával szokott lenni. Jó lenne ebben is változást elérni, , hogy a megújult templomban minél többen dicsérhessék Istent, de ahhoz az szükségeltetik, hogy dolgaink ismételten ékesen és szép rendben menjenek.

Csicsó:

Az anyaegyházközségben volt ebben az évben is a legtöbb rendkívüli alkalmunk a szokásos gyülekezeti alkalmainkon túl. Ezek kronológiai sorrendben a következőek.

• január 24, ökumenikus istentisztelet ( a római-katolikus templomban én szolgáltam igehirdetéssel)
• Február 14-én volt az egyházmegyei vizitáció gyülekezetünkben, ahol Nt. Szabó András eseperes, Nt. Somogyi Alfréd, apácaszakállasi lelkész, valamint Pongrácz Géza, Takács Imre, egyházmegyei számvevők, valamint Csörgő Attila, egyházmegyei gondnok voltak vendégeink, és ellenőrizték a gyülekezeti adminisztrációt.
• Március 5-én böjt első vasárnapján az úrvacsorát a gyülekezetben kiszolgáltattuk.
• Március 12-én, az istentisztelet keretében emlékeztünk az 1848/49-es forradalom és szabadságharc eseményeire.
• A húsvéti ünnepkörben legátusként szolgált Kaąko Enikő, II. éves teológa. Az ünnepkörben kiszolgáltattuk az úrvacsorát is.
• Április 28-án a gyülekezet több tagja képviseltette magát Érsekújváron, egykori lelkészünk, Nt. Göőz Bertalan temetésén.
• Április 29-én a férfi presbiterek összefogásával kitakarítottuk a templomtorony és a templom padlásást. Ugyanezen napon szeretetvendégségen láttuk vendégül a boldogkőváraljaiakat, és a gyülekezetünkben vendégként jelen lévő előadóművészeket.
• Április 30-án a boldogkőváraljai testvérgyüleketetünk tagjait láttuk vendégül istentiszteleten, igehirdetéssel a gyülekezet lekésznője, Nt. Koczogh Julianna szolgált. Ezen istentiszteleten, a "Passió" c. magyar költők istenes verseiből összeállított műsorukkal bizonyságot tettek körünkben, Fresh Gábor és Köteles László előadóművászek.
• Május 6-án a gyülekezet gondnokával képviseltettük magunkat az egyházmegyei közgyőlésen, melynek gyülekezetünk közössége adott helyt.
• Május 7-én az édesanyákat köszöntöttük az Anyák-napi istentiszteletünkön, s anyák napi játszóházat szerveztünk.
• Május 25-én, áldozócsütörtökön este az ünnepi istentisztelet rendben megtartatott.
• Május 28-án volt a konfirmáció, melyen 5 fiatal tett vallást hitéről.
• A pünkösdi ünnepek alatt harmadszor ebben az évben kiszolgáltattuk az úrvacsorát.
• Július 14-én Perleczky Lőrinc tárlatának megnyitójára került sor a volt református iskola épületében. A tárlat részét képezte a Csallóköz, Csilizköz és Csicsó Hagyományaiért és Kultúrájáért Közhasznú Társaság által rendezett hagyományőrző napoknak.
• Augusztus 10-20 között került sor arra a fafaragó-táborra, melyet a CsCsCsHK kht. és a Dunai Alkotókör rendezett, s melynek gyülekezetünk adott otthont. A táborban készült a hét vezér és a sámán szobra, melyet ünnepélyes keretek között, augusztus 20-án, délután lepleztek le.
• Augusztus 20-án ünnepi istentiszteletet tartottunk, úrvacsorával egybekötve, hálát adva Istennek az új kenyérért.
• Augusztus 31- szeptember 3 között gyülekezeti kórustáborban voltunk, Závazná Porubán.
• Szeptember 10-én az I. világháborús hősök emlékművének leleplezésén vettünk részt.
• Október 21,22,29 és november 5-én folyt az egyházfenntartási járulék begyűjtése.
• Október 29-én az újborért adtunk hálát, úrvacsorás istentiszteleten. Ezen istentiszteleten köszöntöttük a 60 és 50 éve konfirmált gyülekezeti tagjainkat, valamint az 50 éve házasságot kötötteket.
• Október 31-én a reformációra emlékezve jött össze a közösség.
• November 11-én az nagymegyeri Egyházmegyei Közgyűlésen a gondnok-helyettes képviselte közösségünket. A presbitérium többi tagja ezen a napon a kertek rendbetételében vette ki részét.
• November 18-án tartottuk az ún. "szüreti délutánt", egy kötetlen beszélgetős délutáni találkozást, halászlé-főzésével egybekötve.
• November 20-én többen részt vettek Mikes Gizella, volt lelkészünk feleségének temetésén Komáromban.
• November 25-én volt az egyházfenntartási járulék pótlólagos befizetésének a napja.
• December 2-án a Firesz tartotta csendesnapját gyülekezetünkben.
• December 10-én került sor a VI. református nyugdíjasnapra, ahol a 65 év feletti egyháztagjainkat köszöntöttük, és ajándékoztuk meg őket.
• December 21-én volt a karácsonyi csomagok kiosztása gyermekeink részére, mely csomagokat németországi gyermekek felajánlásaképpen juttattak el hozzánk is.
• A karácsonyi ünnepkörben az úrvacsorát hatodjára ebben az évben kiszolgáltattuk, s legátust is köszönthettünk, Csillag Balázs, I. évf. teológiai hallgató személyében, aki 2 alkalommal szolgált.
• December 28-án, ünnepi presbiteri gyűlésen fogadtuk a leányegyházközség presbitereit, valamint egyházközségünk volt gyülekezeti elöljáróit.

Mindezeken túl a hittanórák, a kátéoktatás, az ifjúsági kórus próbái rendszeresen folytak, 4 presbiteri gyűlést tartottunk, s képviseltettük magunkat az Egyházmegyei Közgyűléseken (a leányegyház képviselőivel).

Igeszolgálati alkalmaink száma, a bibliaórákat is beleértve 85, családlátogatások száma 9. Esküvő idén nem volt, konfirmáltak 5-en (Ferusz Mária, Kolocsics Tamás, Soós László, Varga Annamária, Vörös Klaudia) megkereszteltek száma 8 ( Cseh Levente, Keszegh Ákos, Varga Annamária, Kóąa Krisztián, Kóąa Tamás, Németh Noémi, Claudina Pereira, Kovács Réka) . Sajnos, 10 alkalommal kellet ravatal mellett is megállnunk (Mikus László, Soós Mátyás, Orieąka András, özv. Klánik Kálmánné szül. Domonkos Ilona, özv. Bödők Gézáné, szül. Szűcs Lenke, Domonkos Géza, Kustyán Lajos, Molnár József, özv. Domonkos Gézáné, szül. Narancsik Janka, Csóka József.). Elhunytjainkra kegyelettel emlékszünk. Fogytunk, s ezt szomorúan kell konstatáljuk, de bizakodva tekintünk a jövő elébe.
Itt kell még szólanom az ifjúsági kórusunk ténykedéséről, amely ismételten hanyatlófélben van. Akik járnak, azok a fiatalok örömmel próbálnak, és járnak a bizonyságtévő fellépésekre. Az idén kórustáborba is eljutottunk, de az utánpótlás elmaradása csökkenti a tagok számát is. Sokan főiskolára mentek, más helyen vállaltak munkát, s ebből kifolyólag nem tudnak próbákra sem és fellépésekre sem járni. . Reméljük, hogy e stagnálás csak átmeneti jelleggel bír.
Idén is megjelent a Hírlevél, gyülekezeteink lapja, egy összevont lapszámot adtunk ki karácsonyra. Érkeztek írások is, amiknek őszintén örülünk, s igyekszünk ezeket megjelentetni, azokat is, amelyekre eddig még nem került sor. Az internetes honlapunkon azonban többször tudtuk frissíteni a Hírlevelet is, és a gyülekezeti weboldalt is.
Pályáztunk hét ízben idén is, három sikeres pályázatról számolhatok be: - mindkettőt a kórustáborra kaptuk. A magyarországi Oktatási Minisztériuma jóvoltából 110 000 Ft-ot , és a Gyermek, Ifjúsági és Sportminisztérium jóvoltából 300 000 Ft-ot. A harmadik pályázaton egy német segélyszervezettől karácsonyi ajándékokat kaptunk hittanos gyermekeink részére Köszönet érte. Természetesen a jövőben még nagyobb intenzitással szeretnénk pályázatokat benyújtani.
Ősztől a bibliaórákkal párhuzamosan elkezdtük az anya-és leányegyházközségben a hétközi istentiszteleteket is. Az istentiszteletek látogatottsága valamivel fölötte volt a bibliaórák látogatottságának, de ezek a számok kimondva nagyon szomorúak. Hétközi istentiszteleten 5-8 fő, bibliaórán 2-4 fő volt átlagban. Azonban szomorúan jegyzem meg, hogy itt is, és Kolozsnémán is voltak alkalmak, amelyeket meg sem tarthattunk - érdektelenség végett, holott én vártam minden alkalommal az érkezőket. Elgondolkodtató, hogy vajon hol vannak azok, akik pár éve még rendszeresen jártak ezekre az alkalmakra, s vajon mennyire csak a "krónikus időhiány- okozza a jelenben távolmaradásukat. Bízunk benne, hogy a következő évben ezeknek az alkalmaknak a látogatottsága növekedni fog, s viszontláthatjuk a korábbi aktív tagokat, s köszönthetünk majd újakat is. Ami talán még ennél is szomorúbb, az a presbitereink hiánya a templomból, főleg a férfi presbiter-testvéreket értve ez alatt. Jó lenne ebben változtatni, mert a gyülekezet elöljáróivá lettek ők megválasztva négy éve, s az elöljáró példaként kell álljon a többiek előtt - a templomlátogatás terén is.
Építkezések tekintetében van miről beszámolni. Az iskola épületében le lett csempézve a folyosó. A parókián és a gyülekezeti terem előtt új csempeburkolat lett lerakva, és a parókia konyhájában is csempézve lett a két oldalsó fal a konyhaszekrény mellett. Nagy munkánk - harangok generáljavítása is - Istennek hála, megvalósult, sokat könnyítve így a harangozásban. Itt köszönném meg az erre a célra összegyűjtött adományokat. Az adakozás nagyon jónak mondható volt ebben az évben, s ez örömteli dolog - mert a jövendő tervei így nem annyira bizonytalanok. Igaz, sok dolgot megteszünk a költségek lefaragása érdekében, pl. már iskola épületét csak temperáljuk, télen csak 1-2 rendezvényt tartunk ott, hogy ne kelljen fűtenünk, amikor energiatakarékos égőket vásároltunk és azokat használjuk.. A problémák között kell megemlíteni a széthúzás még mindig tapasztalható jeleit. Sajnos azt idén is érezhettük nem egyszer azt a szomorú és negatív hozzáállást, hogy "amíg ő, addig én nem, amíg ő lesz ott, addig én nem megyek...-. Jó lenne végre tudatosítani, hogy a gyülekezet mindannyiunké, rajtunk is múlik, mit látnak belőle mások, s hogyan ítélnek meg ez által bennünket, reformátusokat. Tudunk-e fényleni mások felé, tudunk-e só és világosság lenni mások számára beszédben, tettben és még hosszasan lehetne sorolni. Arra kérem az Istent, hogy tanítson meg bennünket egymást segíteni, egymásért és ezért a gyülekezetért mindent megtenni, hogy méltókká lehessünk az ősök örökségére, akik ezen időktől sokkal nehezebbekben, de sokkal derekabban fenntartották ezt a közösséget.
Szólanék még röviden az előttünk álló tervekről. Nagy terveket nem kovácsolunk jövő évre. Szeretnénk továbbra is a rendszeresített alkalmakat megtartani, s a már hagyományos rendkívülieket is. Kolozsnémán szeretnénk a jubiláló konfirmandusokat köszönteni, s megtartani egyéb olyan rendezvényeket, amelyek idén is elmaradtak. Szeretnénk neki kezdeni a templombelső felújításának. Csicsón a megkezdett munkálatokat szeretnénk befejezni, parókián, gyülekezeti termen és iskolán, s el kell kezdenünk a templom teljes körű felújítását, valamint az orgona nagyjavítását is. . Reméljük a Jó Isten áldásával sikerül terveinket valóra váltani.
Lelkészi beszámolóm végéhez közeledve, nem marad más hátra, mint ismételten köszönetet mondani mindenkinek. Hitbeli, anyagi, lelki, szellemi, fizikai támogatás nélkül nem tudtuk volna kitűzött feladatainkat megvalósítani. Mindenkit köszönet illet, aki valamilyen formában is kivette a részét a munkálatokból, és az áldozatvállalásokból.
Új évet kezdünk, új tervekkel, reményekkel, elvárásokkal. Reméljük a jó Isten kegyelmes lesz hozzánk, és megáldja terveinket, megáldja életünket. Bizonyára továbbra is lesznek pozitív és negatív vélekedések munkáinkról, vagy személyesen munkámról, de ha kételyek és gondok jönnek, akkor sem csüggedünk.

Áldásokban gazdag 2007-es esztendőt kívánok mindannyiuknak magam és családom nevében.

2006. december 31.

Lévai Attila, adminisztrátor lelkész