1881 március 25-én született Bartók Béla, a XX. század első felének egyik legnagyobb zeneszerző egyénisége. Neve a magyar zene egyetemességét jelképezi. Népzene-kutató, tanulmányíró, tanár, zongoraművész és kortársaira nagy hatást gyakorló zeneszerző volt. A bánsági Nagyszentmiklóson született.
Alkotói munkásságát az impresszionizmus korában kezdte el, a zenetörténetnek abban az időszakában, amely Debussy mágikus disszonánciáitól visszhang-zott. Ez a korszak Monet, Degas, Cézanne és Renoir gazdag kromatikájában teljesedett ki, valamint olyan tehetségeknek nyújtott megnyilvánulási lehetőséget, akik a zene és a színjátszás terén új kifejezési lehetőségeket kerestek és fedeztek fel. Bartók Béla is új zenei formák és nyelvezet után kutat, így kerül sor a népzene újrafel-fedezésére.
Bartók 1902-ben szerzett művei arról tanúskodnak, hogy a zeneszerző korán megtalálja saját hangját. 1905-ben végleg a parasztdal mellett dönt, ez inspirálja számos nagy alkotását. Amikor Debussy műveit tanul-mányozza, meglepetéssel fedezi fel a keleteurópai pentatónia ritmikai - dallami jellemzőit a francia mester műveiben, majd később Stravinskynál is. Népdalgyűjtő útjai Magyarországra, Romániába, Szlovákiába, Bulgáriába, Török-országba, Algirba vezették, összesen 12600 dalt jegyzett le. Ő és Vikár Béla használták először az Edison által feltalált, viaszhengerre regisztráló fonográfot erre a célra. Bartók megtanulta mindazon nyelveket, amelyeknek zenei kultúráját meg akarta ismerni. Munkásságát azonban kevesen értékelték. Zeneszrzői munkásságát minden szempontból disszonánsnak nevezték operett-kedvelő honfitársai.
Bartók Béla 1940 októberében elhagyta Magyarországot. Mint akkoriban az európai élet sok kiválósága, ő is kivándorolt az Egyesült Államokba, a háború és a nácizmus elől. Az emigráció évei nehezen teltek. Súlyos egészségi problémákkal és anyagi nehéz-ségekkel küzdött. 1943-ban megírja zenekari Concertoját, amely igen tömören fogalmazza meg ars poeticaját. A műben a torz és az ideális egy ellentmondásos egységet alkot, ahol a torzzal való szembeszállás Bartók pozitív példaadását közvetíti. A Finálé perspektivát nyit a megbékélő mester utolsó művei felé. Az Államokban született művek közé tartozik a Kontrasztok, amelyet Benny Goodman jazzklarinétosnak ajánlott. Legismertebb és leggyakrabban játszott művei: Kossuth szimfónia, A kékszakállú herceg vára (opera), A csodálatos mandarin (pantomím), A fából faragott királyfi (táncjáték), Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára, Zongoraversenyei, Két portré, Táncszvit, Mikrokozmosz, Cantata profana, Divertimento, Allegro barbaro, Este a székelyeknél, Román népi táncok, Szonáta két zongorára és ütőkre, Hegedű-versenye, dalai és egynemű karai.

Gáspár Enikő