Bemutatkozás

Feketegyarmat rövid története *
Feketegyarmat, a Fehér és Feketekörös között elterülő évezredes múlttal rendelkező falvak egyike, amelyet -ahogyan annak történelme is mutatni fogja,- az idők viszontagságaival szemben, a nagyfokú kitartás, élni akarás, összetartás és Isten iránti szeretet jellemez. Ezt a vidéket, a mai "Erdőhát- -at, 1319-ben Nyírségnek, majd 1536-ban Nyírköznek nevezték és értették alatta a Körös és Maros közt elterjedő egész vidéket.
A feketegyarmati -egykori Zarándi Egyházmegyéhez tartozó-egyházközség történetének megírását nehezíti a történeti okmányok hiánya. Hogy az olvasó bele tudjon tekinteni e dolgozat körülményeinek megírásában, idézem Rácz Károlynak a Zarándi Egyházmegye megírásánál leírt bevezető szavait. "Míg bárminő más téren, egyaránt vannak és találkoznak a történetírói küzdelmes feladatát előmozdító eszközök, írott vagy nyomtatott okmányok vagy egyéb történelmi emlékek. Addig itt minden effélének nagy hiányában vagyunk, mert nincs itt meg sem egyes egyházaknak, sem az egyházmegyéknek jegyzőkönyve, nincs egyetlen anyakönyv, napló, korjegyzet vagy bárminő néven nevezendő okmány, mely szorosan és kizárólag ennek történetére vonatkoznék, kivéve egy pár fejedelmi adománylevelet a 17. sz.-ból. Nincsenek egyházi ingóságok templomi felszerelvények, harangok, úrasztali edények, terítők, pecsétnyomók, emléktáblák, több effélék, mindezek az ellenséges hadak dúlásainak alkalmával ragadomány tárgyai lőnek vagy elhamvadtak, vagy némely részöket a föld keble rejti magában-." Ha nem is teljes egészében, de nagyjából ezek az akadályok nehezítik a feketegyarmati egyházközség történetének megírását is.

A falu első írásos említése
Feketegyarmat, honfoglalás kori település. Erre utal a "Gyarmat- elnevezés. Az első írásos említése a falunak a XII. századból való és Rogér "Siralmas Énekében- találjuk meg. Rogériusz kanonok, 1241-ben a tatárok elől, Váradról Csanádra menekült és menekülése közben betért egy szigetre, "ahol a gyarmati vajda és több más ezen környékbeli falvak népe összegyülve volt azon hely megerősítése végett, mely közhiedelem szerint a gyulai vár volt.- Gyulán gyűltek össze a környező falvak lakosai, azonban Kádán tatárai rájuk találtak és ma már emberileg hihetetlen pusztítást végeztek az oda menekültek között." Mi s milyen mennyi s mily nagy gonoszságokat és kegyetlenkedéseket követtek ott el, nem csak látni volna rettenetes, hanem hallani is irtóznának az emberek. S miután onnan a zsákmányt elhordták, a nők és férfiak részint darabokra vágva, részint ép holt testeik meztelen maradának.- Majd az elmenekült lakosság megmaradt része lassan visszamerészkedett otthonába és betakarították a megmaradt termést. Ekkor a tatárok újabb kegyetlenkedéssel rájuk támadtak, kifosztották őket, és a menekülők közül legyilkolták, akiket értek. "Ez volt a Körösköz első nagy pusztulása, és közel egy évszázad kellett ahhoz, hogy e vidék újra benépesedjen és megerősödjön-. Feketegyarmat a tengerszinthez viszonyítva, csak 90-95 m magasan helyezkedik el. Fekszik: Tamásda, Nagyzerénd, Ant és Gyulavarsánd, (valamint Gyulavári, és Dénesmajor magyaroldalon) szomszédságában. Régen a halászat, a földművelés és juhtenyésztés biztosította a megélhetést. Ma a földművelés és ezzel egybekötve az állattenyésztés, illetve a kertészkedés képezi az emberek fő foglalkozását és megélhetési lehetőségét. A halászat, mint foglalkozás és megélhetőségi lehetőség, már e század elején megszűnt. Azt azonban tudjuk, hogy 1579-ben, a "Körös folyón fogott halból elrendelték a tized fizetését.-

A falu elnevezése
A falu régről fennmaradt nevei: GARMAT, GUAMAD, GIARMAD, GARMATH, GYARMAD, mit fekete előnévvel írtak aztán GYULA-GYARMAT és később a Feketekörösről FEKETE-GYARMAT-nak neveztek. Ma a falu helységnevét egybe írjuk: Feketegyarmat. Amint már említettem, a Gyarmat elnevezés arra enged következtetni, hogy a falu honfoglalás kori település. A falu, a többszöri pusztítás ellenére, újra és újra települt. Egy másik megjegyezendő jellemvonása a falunak, hogy évszázadokon át meg tudta őrizni belső, felekezeti, nyelvi egységét. A 15. századtól, sőt még korábban, Gyarmatot körülvevő, illetve ezek mellet lévő falvak többségében teret hódít a románság. Gyarmatot, azonban a 20. század eleji statisztikák sem tüntetik fel azon falvak sorában, ahol románság lakott. Ezt a jellemvonását meg őrizte a mai napig, mert az 561 lelket számláló faluban 12 román (Ortodox) él, kik közül, ha nem is mindegyik beszéli, de érti a magyar nyelvet és közülük egyesek fenntartói járulékot is, fizetnek és templomba is, eljárnak.
*Nagy József lp.nagypapi dolgozata nyomán
Soli Deo Gloria!





Minden lélek dicsérje az URat. (Zsolt. 150,6)

Soli Deo Gloria!