Bemutatkozik segédlelkészünk

Győri Mártának hívnak.
A Debreceni Református Hittudományi Egyetem hatodéves hallgatójaként rendeltek ki erre az évre segédlelkésznek a mátészalkai gyülekezetbe. Nagy izgalommal és örömmel készülök az itteni szolgálatra, mert biztos meggyőződésem, hogy nem emberek, hanem Isten akaratából kerültem ide. Néhány mondatban szeretném bemutatni a családomat, és magamról is elmondani a legfontosabbakat.
Édesapám a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumának az igazgatója, édesanyám pedig egy alapítványt vezet, amely kárpátaljai és erdélyi súlyos betegek gyógykezelésében nyújt segítséget. A családunk - hála Istennek - nagyon népes, két öcsém van és öt húgom. A legidősebb én vagyok, a magam 23 évével, a legfiatalabb húgom pedig 10 éves. Különösen hálás vagyok Istennek a családomért, mert látom, hogy a mai, darabokra hullott világban milyen hatalmas megtartó erőt és értéket jelent.
A szüleim már gyermekkorom óta hitben neveltek, hittanórára, konfirmációs órára járattak. Serdülő korában a legtöbb ember azonban minden értéket megkérdőjelez, a szülők által képviselt értékeket legfőképp. Nem volt ez másként velem sem. Tizenévesként Istenről hallani sem akartam, a családomat elutasítottam, mélységes gyűlöletet éreztem minden ember iránt. Kívülről "jó kislánynak- tűntem, csak éppen belülről voltam romlott. 16 éves koromban ért utol Isten mentő szeretete. A barátnőm hirtelen halálesete után tört össze minden bennem. Akkor kezdtem el keresni Istent, míg rá nem jöttem, hogy Ő már előbb keresett és előbb szeretett - Jézusban. Isten formáló keze alatt ezután az életem lassan, de biztosan kezdett átalakulni. Isten egy lelkészt és keresztyén fiatalokat használt eszközként abban, hogy megértsem, mennyire szeret engem, és hogy a Tőle kapott szeretetet tovább kell adnom, mert "a világ sóvárogva várja-.


Ez a szeretet tartott meg később a teológia évei alatt is, amikor sokszor elcsüggedtem vagy elbizonytalanodtam. Ez a szeretet az, amely megajándékozott azzal a képességgel is, hogy énekeljek, és dalokat írjak. Istennek hála, a múlt évben számos helyre meghívtak énekelni: kávéházakba, templomokba, kultúrházba, megnyitóra, táborokba. Ilyenkor mindig lehetőségem volt arra, hogy beszéljek az én legjobb barátomról, Jézusról.
Van egy számomra különösen kedves ige a Filippi levélben, amely így hangzik: "Feddhetetlenek és romlatlanok legyetek, Isten hibátlan gyermekei, az elfordult és elfajult nemzedékben, akik között ragyogtok, mint csillagok a világban.- (Fil. 2,15).
Az a legnagyobb vágyam, hogy ne csak a szavaimmal, énekeimmel, hanem ami sokkal nehezebb - az egész életemmel ragyoghassak a világban, mint Isten csillaga.
Ezzel az igével szeretnék áldást kérni az engem befogadó mátészalkai gyülekezetre és kívánom, hogy ez a csillag-lét mindannyiunk életében megvalósulhasson!