Gyülekezetünk énekkara 2006 aug. 4-én kb. 40 fővel indult útnak, egy minden igényt kielégítő, kényelmes autóbusszal. Utunk első állomása Sárospatak volt, ahol először a várat és környékét tekintettük meg, és gyönyörködhettünk a szép panorámában. A református kollégium szomszédságában egy nagyon szép park található, ahol a jó levegőn kellemes pihenőt tartottunk. Ezután buszra szálltunk, és a kanyargós de látványban szép hegyi utakon eljutottunk kirándulásunk székhelyére, Novajidrányba. Ez a kis hegyi falucska a Hernád völgyének felső harmadában található, a Cserháti dombság keleti lábánál. A helyi református egyházközség fenntartásában működő vendégházban kényelmes szállást kaptunk, valamint jól felszerelt konyha állt rendelkezésünkre főzés, étkezés lebonyolításához. A közösen elkészített finom vacsora után énekkari próbát tartottunk, készültünk a vasárnapi énekszolgálatra, a helyi református templomba.

Az eredményes próbáért Mónus Béla tiszteletes úr áhítata során hálát adtunk Istennek. Másnap kirándulást tettünk az országhatárhoz közeli városba, Kassára. Megcsodáltuk a Dóm építészeti szépségeit, majd egy múzeumban a Rákóczi család hagyatékát, és korabeli nevezetességeket tekintettünk meg. Városnézés során hangulatos, csobogó szökőkutakat láttunk, valamint szebbnél szebb virágos parkokban és régi épületekben gyönyörködtünk. Szálláshelyünkbe visszatérve nagyon jól esett a finom, egyedi fűszerezésű lecsó vacsorára. Kellemesen elfáradtunk, de volt erőnk, hogy újból átgyakoroljuk az énekkari darabokat a másnapi szolgálatra. Meríthettünk erőt abból az igéből is, mely így bátorított bennünket: "Dicsérjétek az Urat! Hiszen Istenünkről énekelni jó; hiszen őt dicsőíteni gyönyörűséges és illendő dolog!- Zsolt. 147,1. Vasárnap de. 10 órakor meghallgattuk Szanyi Bertalan lelkipásztor igehirdetését, majd ezt követte a mi énekszolgálatunk. Éreztük mindnyájan, hogy Isten dicsősségére szólt az énekünk, hiszen a szép harmóniai együtthangzás mellett, az énekek tartalmi mondanivalóját is sikerült kifejezni, a gyülekezet lelki örömére is.
A templomi szolgálat után közös ebéd következett, majd készültünk a hazaútra.
Útközben még gyönyörködtünk a tájban, a pompás környezetben. Kellemesen elfáradva, jóleső érzéssel összegeztük egymással beszélgetve ennek a három napnak minden örömét, áldását. Mindezért Istené a dicsősség, emberé az áldás.
Katona Gézáné - karvezető