Vers: Imádság Petőfibányáért

Ez a település - választott lakhelyünk,

Kedves és megszokott lett mostanra nekünk.
Ateista falu volt ez - templom nélkül,
Káromlások dűlő romjaira épült...
Sok-sok ember küzdelemmel hajszolta a vágyát...
Istenem, kérlek, áldd meg Petőfibányát!

Oly rideg és sivár lett e telep,
Én is gyakran fáradtan, törten ébredek...
Uram, nem véletlen, hogy ide helyeztél,
S a nyers idegenben fő támaszom Te lettél!
Gerjeszd fel Jézusom a szeretet lángját!
-Támogasd Szent Lelkeddel Petőfibányát!

Köszönöm, hogy azért egy maroknyi ember,
Törődik a hittel és a kegyelemmel.
Rázd fel Atyám álmából ezt a szép községet,
Adj az itt lakóknak békét, egészséget,
Hogy minél többen járhassák be a hit-pályát,
Ne hagyd el Istenem kis Petőfibányát!


Záradék:
Bár jelenleg Lőrincin lakunk, lassan ötödik éve, de azóta is imádkozunk családommal Petőfibányáért. A fenti verset az Úr 1994. tavaszán ihlette, hálásan köszönöm Neki!

Opráné Ildikó