Anyagi dolgainkról - köszönetmondás

Hazánk református egyházközségeit alapvetően gyülekezeti tagok tartják fenn, ezért minden egyházközség híveitől anyagi támogatást kér és fogad el. Ezek: a rendszeres egyházfenntartói járulékok, az istentiszteleti perselypénz és az egyéb céladományok.

Ilyen pénzekből, és dél-koreai testvéreink támogatásából tudtuk a közelmúltban templomunk és gyülekezeti házunk tetőcseréjét saját kezűleg elvégezni. Teljesen felújítottuk a parókia fürdőszobáját, a földszinten pedig új fürdőszobát létesítettünk. Templomunk bejárati ajtaja megszépült, s föléje esővető készült. Elvégeztük a szószék és a csatlakozó falszakaszok fával való burkolását is. Sikerült templomunkat új villámhárító -rendszerrel felszerelnünk. Egy presbiterünk komoly támogatásával új hangosító berendezést helyezhettünk üzembe. Jelenleg a karzat és feljáró, illetve a templomi előtér javítása és festése folyik saját kivitelezésben, részben kékkeresztes testvéreink segítségével.
Reménységünk szerint hamarosan elkezdődhet a templom előtti járda diszkőburkolatának lerakása vállalkozói kivitelezésben. A következő évekre vetített terveink között szerepel templomunk külső vakolatának felújítása speciális nemes vakolattal. Fontos lenne a templombelső és mennyezet rendbehozatala, festése, ablakok javítása és a padok mázolása is. Izgalmas feladatnak ígérkezik az ismét létesítendő templomkert bekerítése, sövény ültetése és gondozása is. Ezek várható költsége, állványozási költségek nélkül is több millió forintot tesz ki.
Pénzügyi helyzetünk megértéséhez szükséges tudnunk, hogy az elmúlt években kormányzatunk templomépítési támogatása elapadt, az ÁFA-visszatérítés lehetősége megszűnt, a hitoktatási díjak kifizetését pénzszűke miatt januárig zárolták, a közüzemi díjak pedig az inflációt meghaladó mértékben emelkedtek. Erre reagálva, egyházmegyénk gyülekezetei sajátos önsegélyező rendszer kidolgozásával próbálkoznak segíteni egymásnak. A gyülekezetek 2006-tól, már bevételeik nagy része után 10%-ot egy közös egyházmegyei kasszába fizetnek be, hogy ebből speciális egyházi építkezéseket támogassanak. Ez az önkéntes "megvonás- természetesen bennünket, Hatvant és 12 szórványunk működését is érinti.
Az alkalmat megragadva felhívom a testvérek figyelmét az adakozásra, mint Istennek tetsző cselekedetre. Adakozásunk háttere az, hogy mindent Istentől kaptunk, s ezért javainkból Istennek visszafizetni tartozunk. Az adakozás önkéntes és szervezett, s nem egyéni jótékonykodás vagy alamizsna. A kívánatos az lenne, ha mindenki jövedelmének legalább 1%-át egyházfenntartói járulékként fizetné.
Isten áldását kérve, kívánom, hogy mind többen járjunk istentiszteletre, gyermekeinket is magunkkal hozva, őket hitben nevelve, hogy egykor bizonyságot tegyenek, és úrvacsorai közösségben éljenek. Bárcsak több esküvő köttetne Isten előtt, s így növekedhetne az elkötelezett és teherviselő, bizonyságtevő családok száma gyülekezetünkben.
"Aki azért tudna jót cselekedni, és nem cselekszi, bűne az annak.- (Jak 4,17).

Édes Zoltán
gondnok



Köszönetmondás

Kedves testvéreink!

A Hatvani Református Egyházközség Presbitériuma hálásan köszöni mindazokat a pénzbeli adományokat, amelyekkel az elmúlt évben gyülekezetünk működését lehetővé tették.
Külön mondunk köszönetet testvéreinknek, akik fizikai és lelki munkájukkal, önzetlen szolgálataikkal Isten Országát építették. Hála Istennek, ezen személyek sora is olyan hosszú, hogy egy lapra ki sem férne.
Nem feledkezünk el a szórványokban, és értük dolgozó testvéreinkről. Különösen értékeljük azokat, akik megnyitják otthonaikat a kis gyülekezetek előtt.
Ugyancsak fontos számunkra a börtönmunkások, a gyermekmissziós munkatársak, a zenészek és énekesek, az idősgondozók, a könyvelést és ellenőrzést végzők, az ajtónállók, a takarítók, a szaktanácsadók, a renoválásban segítők, a kertgondozók, a Lámpás-munkatársak és az imádkozók munkája.
Isten igen gazdag áldását kívánjuk mindazoknak is, akik igével és tanítással szolgálnak közöttünk.

Presbitérium