BESZÁMOLÓK

PARAKLETOS tábor: Balatonfenyves, 2006. 06. 27─07. 01.

Az idén új helyszínen rendezték meg a Parakletos országos tábort, Balatonfenyvesen, a Református Egyház Gyermek és Ifjúsági táborában.
Balatonfenyves a Balaton déli partjának Keszthely felé eső végében található. A tó szépsége lenyűgöző. Olyan jó, hogy van Balatonunk.
A hosszú út ellenére hamar megérkeztünk, szép szobákat kaptunk, és már mehettünk is felderíteni a strandot. A víz 30 fokos volt, a nap hétágra sütött.
A heti programunk a Teremtés könyvére épült. Lelkipásztoraink végigvezettek bennünket a könyv fejezetein. A teremtéstől a bukásig, az özönvízig. Különböző megvilágításból láthattuk az igét. Volt olyan előadás, ahol videón megnézhettük, hogy ateista tudósok miként jutottak el oda, hogy az evolúció elvetendő hazugság. A teremtés a legmagasabb intelligencia tervező munkáján kell, hogy alapuljon. Hallgathattunk rendszeres teológiai összefoglalót az ember istenképűségéről. Megtudhattuk, hol a helyünk a teremtésben. Volt szó a mai helyzetről, ahol a legveszélyesebb hely a világon az anyaméh, többen halnak meg ott, mint háborúban és közlekedési balesetben. Sajnos ránk, magyarokra ez még inkább igaz. Ábel kiontott vére az Úrhoz kiáltott, mi vajon számon tartjuk-e a környezetünket. Őrizői vagyunk e nekik?
Azon is elgondolkodhattunk, hogy a halálbüntetés eltörlése milyen súlyos gondokat hoz magával. Aztán a Bábeli történet kapcsán láthattuk, hogy Pünkösd tökéletes ellenpontja a Bábeli történetnek.
Ez a tábor nagyon sokszínű volt. A kiscsoportos foglalkozásokon megoszthattuk egymással bizonyságainkat, mélyebben átbeszélgethettük a délelőtti tanításokat. Mindennap más dicsőítő csoport szolgált. Nekem a hatvaniak mellett, a Laus Deo katolikus csapat zenei szolgálata tetszett a legjobban.
Számomra sokat jelentett a tábor, biztatást, megerősítést kaptam személyes életemre. Jó volt feltöltődni a vizsgaidőszak után.

Fonyódi Judit

Bábcsoportunk örömei

Bábcsoportunk sok száz gyereknek szolgált, mikor hírül vitte a Húsvét igazi üzenetét a gyerekeknek. Újszászon, Boldogon, Jászberényben, Nagybátonyban, Őrbottyánban, és a hatvani Kossuth iskolában jártunk. Öten voltunk (Bo Kyeung, Néri, Timi, Viki, Melinda), és február közepétől jelentettek a próbák rendszeres elfoglaltságot számunkra.
A bábdarab címe: Tanulj meg adni!
Viki az előadás végén beszélgetett a gyerekekkel, ráirányítva figyelmüket a bábdarab mondanivalójára. Tanításként szólt arról is, hogy ne az ajándékot várjuk, ne pénzt gyűjtsünk ezen az ünnepen, hanem Jézusra emlékezzünk, az Ő halálára és feltámadására.
Ezután daltanítás következett, amit megkönnyített az, hogy Bo Kyeung szintetizátoron kísérte az éneket. A gyerekek lelkesen énekelték velünk a dalt. "Helyettem meghalt Ő. Elvette mindem bűnöm. Mondd meg, óh mondd ki volt ő. Meghalt a Golgotán, függött a keresztfán. Jézus, Jézusnak hívják.-

Kollár Melinda

Jó hír a börtönből

A szolnoki börtönben előzetes fogva tartottak vannak, ezért gyakran változnak a személyek. Munkánk közöttük nem látványos szolgálat. Megesik, hogy hajnalban elindulva, még én magam is megkérdőjelezem küldetésem. Persze az ellenség is azonnal kész a kísértésre.
Egy júliusi reggelen is így indultam el: Uram, valóban Te küldesz, vagy csak az én akaratom ez? - Az asszonyoknak aznap látogatási napjuk volt, így a fiúkhoz kerültem én is. Ők is a saját dolgaikkal voltak jobban elfoglalva. Úgy éreztem, semmi keresnivalóm közöttük. S ekkor Isten lépett: Megerősített elhívásomban. Hétfőn egy képeslapot kaptam az egyik elítélttől, aki másfél éven át rendszeresen járt alkalmainkra. Ítélethozatal után elkerült Szolnokról, aztán keveset hallottunk róla.
Most azonban szeretnék idézni leveléből:
"Minden nap hűségesen veszem kézbe és olvasom a Tőled kapott Útmutatót (Bibliát), ami segít lelkem és hitem erősítésében. Itt is járok imaórákra...- Ez rádöbbentett arra, hogy soha nem adhatjuk fel az evangélium hirdetését, az elhívásunkat, még ha az eredményt nem is látjuk. Nem én vagyok, aki munkálkodom, hanem Isten Lelke. Isten mindig megerősít, ha elfáradsz. Végezd azt a munkát, amit Isten rád bízott - ne embereknek, hanem Istennek, az Ő tetszésére!

Juhász Miklósné, Ecséd

Gyülekezeti kirándulás

Május 27-én kirándulni mentünk Budapestre és Szentendrére. Először a Kálvin téri református templomba látogattunk. Páll László vezető lelkész ismertette a templom történetét és a gyülekezet életét. Aztán a Ráday utcai református egyetemet, könyvtárat, majd a Bibliamúzeumot csodálhattuk meg. Mindegyik helyen szívélyes fogadtatásban és érdekes kalauzolásban volt részünk.
Miután megkerültek az "elvesztett bárányok is-, elindultunk Szentendrére. A skanzen nagyon szép és hatalmas területen fekszik. Épp aznap adtak át egy újabb részt. Aztán Szentendrén sétálgattunk.
Estére fáradtan, de sok kellemes és felejthetetlen élménnyel gazdagodva tértünk haza.
Köszönjük a szervezők munkáját.

Csalók Emília (Hatvan)