Eltűnt az üresség!

Paek DaeYab vagyok. 26 évig hitetlenül éltem. Kiskoromban néha elmentem templomba, hogy focizhassak a többiekkel és részt vegyek a szeretetvendégségben. Egyik nap a barátommal együtt mentem gyülekezeti táborba. Ott nem éreztem jól magam, mert a többiek olyan buzgón imádkoztak, közben sírtak is, én pedig megijedtem. Ezért soha többet nem mentem oda. Arra gondoltam, hogy Jézus nem volt valódi ember, hanem csak az emberek találták ki.

Azóta sok idő eltelt. Egyik nap azonban két kérdés támadt bennem: honnan származik a világ, és hogyan jött létre az élet? Miért nem alakul úgy az én életem, ahogy tervezem? E két kérdés foglalkoztatott. Sok filozófiai könyvet elolvastam, interneten is kutattam, de sehol nem találtama választ. Ezért elkezdtem önkéntes munkát vállalni, segíteni embereknek, de ígysem jártam sikerrel. Egyik nap elővettem egy katonatársamtól kapott könyvet, ami a hitről, a Teremtő Istenről szólt. Elkezdtem olvasni. Akkor világossá vált minden. Ettől kezdve már tudtam hinni, hogy van Isten, és Ő irányítja az életemet.

Azután egy hívő lánnyal találkoztam, és udvaroltam neki, együtt mentünk gyülekezetbe is. Egyre több kérdésre nyertem választ, és Jézus szeretetét érezve eltűnt az üresség érzése is a szívemből. Nagyon sok ajándékot kaptam Istentől. Eredetileg nem terveztem, hogy külföldön tanulok vagy házas leszek. De Isten jobban tud mindent rólam. Megházasodtam, és most Németországban tanulok.

Néha még most is elcsüggedek, de Isten keze megtart. Ezért nem esek kétségbe. Nem volt könnyű Jézus keresztjét elfogadni, de örömre vezetett engem. Nehéz próbatételek után még nagyobb örömet adott az ÚR.

Még kicsinek érzem magam, de hiszem, hogy Jézus a bűneimért halt meg, és nagyon szeret engem. Még mindig vannak homályos pontok az életemben, de már nem aggódom és nem nyugtalankodom, mint régen. Hiszek abban, hogy az életem az Ő nagy tervének része, ezért minden nap örömmel járom Vele az utam.

Elhangzott a Sion-koncerten január 5-én,

fordította: Jang BoKyeung