Nyomtat Elküld Olvasási nézet

A felújítás története - az álom valóra vált! (2014)

 

Az alább olvasható gondolatokban még csak álmunk beteljesülésének kezdetéről írtunk.

Nagy örömmel adjuk hírül, hogy álmunk beteljesült,

templomunk külső felújítása befejeződött!

Komolyan gondoljuk, nem csak sallangnak:

SDG!!!

:-:-:

 

Gyülekezetünk régi álma kezd valósággá válni mostanra!
Elindulhatott ugyanis a templomfelújítás! Ez, sokunk meggyőződése szerint, mérföldkő egy közösség életében, mert a templom felújítása - talán sajnos, talán nem - de egyben az adott közösség lelki állapotáról is árulkodik. Pontosan azért, mert ezt csak hitből lehet felvállalni. Ugyanis irreálisan nagy terhet jelent egy átlagos gyülekezetnek egy többszázéves, műemléki védelem alatt álló templom felújítása.
Csak összehasonlításul: 1805-ben 6000 forint költségen építették meg a templomtornyot az ősök. Napjainkra csak úgy röpködtek a tízmilliók a felújításra kapott árajánlatokban, és ez csak a toronyra vonatkozott! A hogyan tovább nálunk is sorsdöntő kérdéssé vált. Egy dolgot tudtunk csak: hogy templomunk felújítása kedves Istenünk előtt. Nem fogja márványtábla hirdetni a megújítók nevét, az időszakot, amikor megújult, mert azt akarjuk, hogy Istenre mutasson majd a felújított templom, és egyedül Őrá.
Két út van ilyenkor egy presbitérium előtt: pályázni, vagy nem pályázni. Megpróbáltuk már 2009-ben, nem sikerült. Akkorra már kezdtük sejteni, hogy hogyan működik az eu-s pályázati rendszer, és egyre idegenebbé, és hitünkkel összeegyeztethetetlenné vált az egész pályázatosdi. Egyre erősebb volt a vágy sokunk szívében: az ősök fel tudták építeni, amikor semmilyen külső segítség nem volt, mi pedig nem tudunk ma egy felújítást sem megcsinálni? Ennyit ért 200 év fejlődése? Ide jutottunk, pedig a világ fejlettebb részéhez tartozunk, a modern Európa része vagyunk! Így született meg a döntés, nem fogunk pályázni, ha kell évek alatt, de csak saját, és egyházon belüli források igénybevételével szeretnénk a felújítást véghez vinni. A gyülekezet a sikertelen pályázat óta minden évben több, mint egymillió forintot gyűjtött össze erre a célra, így szép lassan nekiállhattunk. Először a torony nyílászáróit cseréltük ki, aztán a süveg rendbetétele következett, most pedig a kőműves munkák folynak a felállványozott tornyon.
Egyházi részről kaptunk építési támogatást, és a saját gyűjtésünk elég lesz a torony rendbetételére! Már így is tele van a szívünk hálával Urunk felé csodáiért, amivel vezetett minket az elmúlt években, de ez most minden álmunkat meghaladja! Megszégyenítő, de egyben felemelő megélni az Ige igazságát: "Legyen a te hited szerint..."
Ez tényleg igaz, és csak szégyenkezve kérdezzük: ugyan mire várunk mi annyit? Miért nem merünk komoly döntéseket meghozni? Miért várunk annyiszor ölbetett kézzel a csodára?
Hitből élni - ez a mi nagy megtapasztalásunk, és így lehet emberi kategóriák szerint is sikeresen végezni dolgainkat!
De miért is álljunk meg itt?
Ha eddig velünk volt Isten, tovább ne lenne?
Ezért felelősen, továbbra is Benne bízva, presbitériumunk úgy döntött, hogy a templomhajó külső felújításának előkészítését is megkezdi!

Az erre fordítandó összeg még nincs meg teljes egészében, ezért minden segítséget szívesen fogadunk!
Legyen a hamarosan megújuló Lovasberényi Református Templom mindenki számára bizonyságul Urunk gondviselésére és hatalmára!

 

Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fentartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat / Hírlevél

Látogatók ma: 3, összesen: 73232

  • 2019. november 21., csütörtök

    Milyen választ adunk Istennek, ha ő maga teszi fel ezt a sokszor hallott kérdést? Nem bántóan, hanem azért, hogy kimozdítson, felrázzon, szembesítsen.
  • 2019. november 20., szerda

    Hogyan viszonyuljunk hívő emberként a politikai keresztyénséghez? Miért nem vesznek részt a pártpolitizálásban evangéliumi keresztyének? Miért aggaszt...
  • 2019. november 19., kedd

    Tényleg lemegy a nap a mi haragunk nélkül?
  • 2019. november 18., hétfő

    Gyakran a túl nagy elvárásokkal kezdődik az egész, majd megindokoljuk magunknak, miért nem gond ez, utána viszont csőstül jön a baj. Nincs azonban oly...
  • 2019. november 17., vasárnap

    Hajlamosak vagyunk a rutinokhoz való ragaszkodásra, még akkor is, ha állandóan panaszkodunk helyzetünk sivárságára. Tomka János és Bőgel György a régi...
  • 2019. november 17., vasárnap

    Vasárnap délután. A tárgyak nem néznek össze, a vizespohár nem csendül magától. Minden áll és néz. Mire vár? Valami azt nyikorogja, változom. Átmenőbe...
  • 2019. november 14., csütörtök

    „Már nem fogok ott ólálkodni körülöttük. Nem fogom várni a lehulló morzsákat. Nem fájdíthatom a szívem azzal, hogy nézem őket és sóvárgok. Belefáradta...
  • 2019. november 14., csütörtök

    A vidékfejlesztés, a felzárkóztatás és a teremtésvédelem elválaszthatatlanok egymástól, és a hátránykompenzáció mellett a kapcsolati hálózatok megújul...
  • 2019. november 12., kedd

    „Fontosnak tartjuk elmondani, hogy ha valaki nem tudja, milyen irányba induljon el, ne jelentkezzen mindenképpen egyetemre. Lazítani kell a dobozokban...
  • 2019. november 12., kedd

    A Budapest-Déli Református Egyházmegye pályázatot ír ki a Budapest-Pestlőrinc-Erzsébet-Bélatelepi Református Egyházközség lelkészi állására.