augusztus 12.

augusztus 12. – szerda

Pál levele a rómaiakhoz 16,19: Szeretném, ha bölcsek lennétek a jóra, és képtelenek a rosszra.

Kizárólag Isten dicsőségére írom le, s nem dicsekvésként, mert nincs mivel dicsekednem: csodálatos megtapasztalni azt, hogy Isten Lelke ezt munkálja bennünk. Valaki sorozatosan megbántott, mégpedig olyasmivel, ami nem is egészen volt igaz és jogos. Utána viszont ő maga követett el hasonló dolgokat, mint amiért engem vádolt, de sokkal nagyobb mértékben és súlyos következményekkel. Az első gondolatom az volt, hogy most én is visszaadom a vádaskodást, hiszen igazat fogok mondani, amikor rámutatok képmutatására és gonoszságára. De nem sikerült megtennem, amit elgondoltam. Isten Lelkének tulajdonítom azt, hogy nem voltam képes arra, hogy odamondjak, esetleg én is elmondjam másoknak, ahogyan rólam is mondtak. Pillanatnyilag dühöngtem magamban, azt mondtam magamnak, hogy gyáva vagyok, így máskor is engem tipornak majd a sárba. Utólag hálát adtam Istennek, hogy képtelenné tett arra, amit Ő nem akart hallani és látni az életemben. Mindez Isten csodája, Ő munkálkodjon máskor is életemben, és minden gyermekének életében.