augusztus 2.

augusztus 2. – vasárnap

Malakiás próféta könyve 3,17:  Az én tulajdonommá lesznek – mondja a Seregek Ura – azon a napon, amelyet elhozok. Könyörületes leszek hozzájuk, amilyen könyörületes az ember a fiához, aki tiszteli őt.

Isten szövetséget kötött az ószövetségi néppel, s mint minden szerződésnek, ennek is voltak mindkét fél részéről vállalt kötelezettségei. Rögtön a szövetségkötés után a választott nép megtapasztalta a pusztai vándorlás során a gondviselést, oltalmat, szabadítást, ajándékba kapták az Ígéret Földjét. Amikor azt gondolták, hogy már nincs annyira szoros kapcsolatra szükségük Istennel, akkor másfelé is fordultak, de emiatt megszakadt az Úrral kötött szövetség, s elmaradt az addig tapasztalt oltalom, a sok áldás. A próféták által Isten a Vele való kapcsolatra, a szövetség felújítására hívta népét. Isten világossá teszi üzenetében azt, hogy a Vele való szövetség többet jelent, mint egy szerződés, meghatározott pontokban rögzített tennivalók leírása. Ő saját tulajdonaként tekint a választottakra, s úgy harcol értük, mint szeme fényéért. Mindaz, ami Isten népét éri, az magát Istent érinti. Saját tulajdonáért Isten kiáll, harcol, és mindig azt készíti nekik, ami a lehető legjobb. Ezt a viszonyt fogalmazta meg tökéletesen Krisztus, amikor azt mondta, hogy Isten a mi Atyánk, mi pedig az Ő tulajdon gyermekei vagyunk. Valahányszor az ÚR imáját mondjuk, jusson eszünkbe, hogy Istenhez tartozunk, az Ő hatalma és szeretete értünk munkálkodik.