márc.22.

2010. márc.22. hétfő - Beáta

1.Királyok 8,52: Nézz nyitott szemmel szolgád könyörgésére és népednek, Izráelnek a könyörgésére; hallgasd meg őket, valahányszor hozzád kiáltanak!

Salamon templomszentelési imájában hangzik el ez a mondat, melyben a király arra kéri a királyok királyát, hogy hallgassa meg a választott nép imádságát. A Szentírásban, különösképpen az imádságok könyvében, a zsoltárokban gyakran fordul elő, hogy imádság közben áttér az imádkozó a kérésről a hálaadásra. Mert aki bizalommal imádkozik, az nem kételkedik abban, hogy Isten hallja imáját és megadja neki azt, ami a legjobb számára, hiszen Isten nem adhatja azt, ami kevésbé jó nekünk, még akkor sem, ha netán mi azt kértük. Az Úr azt fogja adni, ami a legjobb, ha úgy imádkoztunk, ahogyan Jézus is, aki az Atya akaratát tette a maga akarata elé.

Készen áll az új és csodálatos templom, mai kifejezéssel élve a felszentelési ünnepet tartják. Megépült az a hely, ahol Isten kijelentései hangzanak majd, ahol a nép az Úr iránti tiszteletét fejezi ki és ahol az Ő Nevét segítségül hívja. Mert az bizonyos, hogy sokszor kell még Őt segítségül hívni, minden nap szükség lesz a könyörgésre. A király imája pedig arról szól, hogy mennyire fontos azt tudni nekünk, hogy Isten látja életünket és hallja imáinkat.

Első olvasásra furcsának tűnhet, de biztos az, hogy tudjuk, Isten látja gondjainkat és hallja imáinkat? Sokszor úgy imádkozunk, hogy továbbállva az imádság helyétől mi magunk sem várunk semmit, el is feledjük, hogy valamit Isten elé hoztunk, sőt, ha az Úr az Ő érthetetlen kegyelmének munkája által válaszol imánkra, sokszor csodálkozunk, hogy megtörtént, még a véletlent is elképzeljük, hogy közbejátszott. Jó Uram, köszönöm, hogy megszólíthatlak imáiban, és kérlek, Istenem, segíts irántad való teljes bizalommal könyörögnöm. Köszönöm, hogy most is látsz, hallod imáimat, teljes szívemből szeretném mondani, hogy legyen meg a Te akaratod.