Karácsony a nagyvilágban

Az év vége és ezzel együtt az újév kezdete már ősidők óta minden nép számára búcsúzással és ünnepléssel telik. A régi időkben az újév kezdete nem január 1., hanem december 25. volt. A kereszténység kialakulásakor december 25-ét a Legyőzhetetlen Nap születése napjának tekintették. A kereszténység más szokásokból is sokat átvett, így a sok ezer éves, téli napfordulóra eső ünnepet is bevonta a keresztény vallás ünnepkörébe, Jézus születését téve erre a napra.

Az európai országokban mindenütt állítanak - német hagyományok szerint elterjedt szokásként - karácsonyfát. A gyerekek természetesen az ajándékok miatt is várják a karácsonyt, amelyeket a magyar családokban általában a Jézuska vagy a Télapó hoz. Jellegzetes magyar karácsonyi ételek a halból készült finomságok, a töltött káposzta, valamint a diós és a mákos bejgli. Karácsonyfáik jellegzetes ékessége a szaloncukor. A velünk szomszédos Ausztriában Christkind, vagyis karácsony szülötte az ajándékozó. Németországban Weihnachtmann, vagyis Télapó felelős az ajándékokért. Angliában a Father Christmas-re, azaz Karácsony Apóra várnak a gyerekek. A mi szokásainktól eltérően ők 25-én reggel kapják meg a csomagokat a kéményen keresztül érkező és a kandallóból előbújó Télapótól, egy hosszú, vastag zokniba rejtve. A fenyőfaállítás tradícióját ők is a németektől vették át, de a Londonban felállított legnagyobb karácsonyfa Norvégiából érkezik annak tiszteletére, hogy az angolok a norvégoknak a II. világháborúban segítséget nyújtottak. Jellegzetes karácsonyi ételük a karácsonyi puding és a gesztenyés pulyka. Írországban december 13-án, Little Christmas (Kiskarácsony) napján gyertyát állítanak az ablakokba, feldíszítik a karácsonyfát, whiskyt készítenek a Télapónak, répát a rénszarvasoknak, és elmennek az éjféli misére.

Svédországban Jultomten, egy manó hozza az ajándékokat. Szinte minden karácsonyfa alá odakerül a szalmából készült kecskebak, amelynek svéd neve csörgést jelent. Ez arra utal, hogy akinek ajándékot vittek, becsöngettek és elfutottak. A norvég családok már december elején készülődnek a karácsonyfa feldíszítésére, s meggyújtják az első adventi gyertyát. December 24-én ellátogatnak a temetőkbe és minden sírra égő gyertyát helyeznek. Este a családok körbetáncolják a karácsonyfát és énekelnek.

Dániában a mennyezetre akasztják az adventi koszorút. A karácsonyfát dán zászlókból álló füzérrel és piros-fehér szívekkel ékesítik. Az ünnepi vacsora fő jellegzetessége a desszert. A tejberizsbe mandulaszemet rejtenek, és aki megtalálja, az egy szerencsemalacot kap ajándékba.

Lengyelország nagy katolikus hagyományokkal bír. Az ünnepi vacsora itt imával kezdődik, majd közösen elfogyasztják az ún. Oplatteck-et, vagyis egy szent családdal díszített ostyát. Emlékezve a kis Jézus születésére, a teríték közé szalmát is raknak, és mindig fenntartanak egy helyet a nem várt vendégek számára.

Talán a lett gyerekek a legszerencsésebbek a világon: onnantól kezdve, hogy december 6-án a Mikulás „beteszi a lábát" a házba, „ki sem lép" onnan két héten át, és ez idő alatt minden este ajándékokkal kedveskedik a gyerekeknek. Szenteste viszont nincs nagy lakoma: csupán borsó, rétes, káposzta és kolbász kerül az asztalra.

Oroszországban csak január 6-án, vízkeresztkor díszítik fel a jolkát, az orosz fenyőfát. Az előétel a blini (lazaccal, kaviárral töltött palacsinta), vagy a grúz eredetű, virág formájú töltött káposzta. Igen ismert levesük a gazdag és sűrű szoljanka vagy a csípős scsí, ami mellé pirozskit, káposztával, darált hússal töltött fánkot esznek. Főételként a férfiak által készített, perzsa eredetű piláf áll, amely nem más, mint birkahúsos vagy zöldséges sáfrányos rizs. A vacsorát sajttorta, kuglóf vagy egy szelet oroszkrém-torta zárja.

Svájc legnagyobb városában, Zürichben, karácsonykor mesevillamos fokozza az ünnepi hangulatot, amely körbeviszi a karácsonyi dalokat éneklő gyerekeket a városon.

Ukrajnában Jégapó (Gyid Moroz) három rénszarvasa húzza a szánt, amire az ajándékok kerülnek. Vele van Hópehely lány (Sznyigurocska) is, aki ezüstkék szőrmedíszítésű ruhát és korona formájú hópelyhet visel.

Olaszországban Babbo Natale (Télapó) és a kis Jézus viszi az ajándékokat. Jellegzetes olasz karácsonyi étel a ravioli diós vajjal leöntve, vagy a gorgonzola töltött gombával. A főétel sült házinyúl pármai sonkával, a vacsora végén pedig a tiramisut, a jellegzetes olasz desszertet tálalják.

Portugáliában a családok karácsonykor a tűzhely mellé rakják cipőiket. Szenteste húzzák elő és bontják ki a lábbelibe csempészett ajándékokat, amelyeket O Pai Natal (Télapó) hoz. Ezután fogyasztják el a sózott, szárított tőkehalból és burgonyából készült vacsorát.

Franciaországban már december elején fénybe borulnak az utcák. Karácsonyeste az éjféli mise után következik az ünnepi vacsora, amelyen libamáj, szarvasgomba, vadak, halak, gesztenyés liba vagy pulyka, desszertként pedig puding vagy francia fatörzs kerül feltálalásra. Franciaország déli részén némileg eltérnek a karácsonyi szokások: az éjféli mise után a halászok hallal teli kosarat helyeznek az oltár elé a kis Jézus iránti tiszteletük és szeretetük jeléül. Az ünnepi vacsorán halételeket esznek és forralt bort isznak.

Spanyolországban a gyerekek a Három Királyoktól várják az ajándékot vízkeresztkor. Különösen Balthasar, vagyis Boldizsár örvend nagy népszerűségnek. Különleges spanyol karácsonyi étel a mandulaleves és a kemencében sült dévérkeszeg.

Európán kívül is ünneplik a karácsonyt. Mexikóban ilyenkor 25-30 fokos meleg van és igen ritka a fehér karácsony. Mivel a mexikóiak igen buzgó katolikusok, karácsonykor eljátsszák Mária és József történetét. A szobraikat viszik házról-házra, és december 24-én elhelyezik a kis Jézus szobra mellé a templomban.

Új-Zélandon a karácsony nyárra esik, így az ünnepet a tengerparton töltik, hideg sonkát esznek, amit a felnőttek sörrel, a gyerekek üdítővel öblítenek le. Ausztráliában, ezen a távoli földrészen is megünnepli a karácsonyt a keresztény hagyománnyal rendelkező lakosság. Ők is állítanak fenyőfát, igaz ez többnyire műfenyő. Náluk is van esténként szentmise és ajándékozás. Az ünnepi ebédet vagy vacsorát a szabadban töltik. Itt a Mikulás kengurun érkezik. Indiában is ünnepelnek karácsonyt, annak ellenére, hogy a lakosságnak csak 3%-a keresztény.

Az Amerikai Egyesült Államokban a karácsony fényét kicsit elhomályosítja a november végi Hálaadás ünnepe. Így aztán a gyerekek alig egy hónap leforgása alatt két családi ünnepen is kapnak ajándékot!. Leginkább azonban talán a nagy játékgyártók és forgalmazók járnak jól, akik szinte minden új termékük világpremierjét az amerikai ajándékozási szezonhoz igazítják. Az itteni gyerekek meséiben Santa Claus, azaz a Mikulás rénszarvas szánon érkezik, a kéményen keresztül lopózik be, és rejti a fenyőfa alá az ajándékokat.

A milotai Karácsonyi Üzenetből lejegyezte Dezső Attiláné nyomán:

Berényi Györgyné

előző lap

lap teteje

következő lap