A magyarországi utazás csúcspontjai

(A manchesteri testvérgyülekezetünk lapjából)

2004 szeptemberében, miután egy éjszakát töltöttünk egy budapesti külvárosi hotelben, gyülekezetünk küldöttsége Neil Riches vezetésével megérkezett Szegedre. A peron zsúfolásig telve volt ismeretlen arcokkal, akik félénken, de mosolygósan a köszöntésünkre várakoztak.

2009 augusztusában, miután három éjszakát töltöttünk egy Budapest központjában lévő hotelban, a gyülekezetünk küldöttsége Neil Riches kíséretével megérkezett Szegedre, ahol a peron már barátokkal volt zsúfolásig tele, akik mosolygós, szívből jövő köszöntéssel fogadtak minket.

2004-ben első állomásként, amely köszönhető a vasárnap esti vonatunk késői érkezésének, a templomba robogtunk be, egy kissé elkésve az esti istentiszteletről. Ez évben időben érkeztünk, a hét közepén, így sokkal nyugodtabb tempóban léptünk be a templomba egy szeretetvendégségre, és vasárnap a teljes reggeli istentiszteletet élvezhettük, a prédikációval együtt, amelyet megkaptunk fordításban és másokkal is megosztottunk itthon. (Roger Newton)

A barátaink valóban csodálatossá tették a látogatásunkat, kitűnő és érdekes programokról gondoskodtak. Ugyanilyen értékes számomra a vacsorával egybekötött boldog estéknek az emléke, amelyet vendéglátóink otthonaiban élvezhettünk. Örömmel tölt el, hogy elleshettünk néhány jó ötletet egymástól arról, hogyan legyünk Krisztus gyülekezete a mindennapokban. (Martie Newton)

„Istennel nincs addig szilárd összeköttetésünk, míg Krisztus nem egyesít vele. S ezért, ha teljesen bizonyosak akarunk lenni abban, hogy Isten kiengeszteltetett és kegyelmes velünk szemben, egyedül Krisztusra kell szegeznünk elménket és tekintetünket." (Kálvin: Inst., II,XVI,3)