Ökumenikus bibliaóra gyülekezetünk imatermében

Az ökumenizmus értelmezésem szerint a krisztushívő egyházak - és mégoly magas helyről elhangzott vízió ellenére sem, az egyistenhívő vallások, - egyesítése.
Nagy nekilendülések és megtorpanások... Minden egyházban vannak lelkes hívek és vannak ellenzői is.
A teljes egység még nagyon messze van, s az "egy akol, egy pásztor- állapot talán csak Jézus Krisztus visszajövetelével valósulhat meg. Egyes vélemények szerint az egész törekvés azért van, hogy a "nagy egyház- elnyelje a kicsit. Egy bizonyos: hitbeli megalkuvással, önazonossága feladásával egyetlen egyház sem léphet erre az útra. Az is igaz azonban, hogy a szükség kényszerít arra, hogy keressük és megbecsüljük azt, amiben egyetérthetünk. Ez sem kevés!
Jó lenne, ha az évente januárban történő ökumenikus imahét alkalmain túl, néha lennének közös megbeszélések, bibliaórák, - hogy egymás tanítását, egymás hitét megismerjük. Így eltűnnének a kellő ismeret hiánya miatt meglévő gyanakvások a római katolikus és protestáns hívők között, - de legalábbis csökkenjenek.
Ebben az Istentől egyre távolodó világban, - különösen ott, ahol a "felsőbb hatalmak- is ebbe az irányba hatnak, - az egységes megnyilvánulásnak ereje is lehet! Persze a most divatossá vált "toleranciá--nak feltétlenül gátat kell hogy szabjon az ige igazsága. Elmenni csak addig lehet, amíg ez a Bibliában foglalt kijelentésnek is megfelel. Úgy gondolom, hogy a római katolikus egyház az "Augsburgi Nyilatkozat- aláírásával (az egyedül hit által való üdvösség hittételének elfogadásával) nagy lépést tett korábbi önmagához képest. (Igaz, a nem sokkal utána megjelenő "Dominus Iesus- kezdetű pápai enciklika fájdalmasan érintette a Nyilatkozat evangélikus aláíróit.).
A magyar katolikus egyház feje, Erdő Péter bíboros úr kinevezésekor a "Minden kegyelem- jelmondatot választotta. Úgy gondolom, ezzel minden protestáns is egyetérthet.
Magam gyakorló "ökumenista- vagyok. Evangélikus létemre, más evangélikusokkal együtt rendszeres résztvevője vagyok a Kazincbarcika-alsói református igei alkalmaknak. Szórvány-gyülekezet lévén, nálunk csak négyszer van úrvacsoraosztás. Más alkalmakkor teljes azonosulással veszünk részt a református úrvacsorai istentiszteleteken, jóllehet a náluk szokásos ostya helyett a kenyér jelképezi az Úr testét. Úrvacsora-értelmezésünk azonban azonos. A katolikus áldozás és a protestáns úrvacsora közötti különbség lényegesen jelentősebb. Alapjaiban más. Ezt a katolikus vallás is így látja, - hiszen egyik papja Németországban felettesei részéről súlyos megrovásban részesült, amikor a két egyház együttes istentiszteletén az evangélikus liturgia szerint úrvacsorát vett.
Jézus Krisztus főpapi imádsága, - "hogy egyek legyenek- bizonyosan meghallgatásra talál. Ha nem itt a földön, majd "odaát-. Addig azonban, ami összeköt bennünket, - katolikusokért és protestánsokért Jézus kiontott vére, - tartson bennünket testvéri szeretetben és készségben, hogy keressük egymásban a jót, az elfogadhatót. Ehhez kérjük a Szentlélek megvilágosító útmutatását!
/Gadányi Pálné/