A húsvétra nemcsak mi, gyerekek készültünk nagy izgalommal, hanem a falu egész lakossága is. A tavasz ébredése, a jó idő nemcsak örömre, vígasságra, hanem munkára is serkentette az embereket. Az emberek megkezdték a házak, lakások rendbetételét. Elkezdődött a szobák tapasztása, meszelése.

A lányos házaknál, az édesanya egyetértésével, gyűjtögették a tojásokat, hogy majd legyen mit adni a locsolkodóknak. Nagypénteken hagyomány szerint a lányok eljártak a fiús házakhoz is tojást gyűjteni.
Mi, gyerekek édesanyánk segítségével elkészítettük a locsolkodáshoz a szükséges rózsavizet. Egy félliternyi kútvízbe beáztattunk egy kis darabka szagos szappant, majd ritka szövésű rongydarabon átszűrtük, és piros vagy rózsaszínű selyempapírossal megszínesítettük.
A kész rózsavizet ezután 2-3 decis üvegekbe töltöttük, és az üveg száját ritka szövésű ronggyal bekötöttük. Ilyen rózsavízzel általában a 6-8-14 éves gyerekek locsolkodtak; főleg a szegényebb szülők gyermekei. Kölnivizet csak módosabb vagy már dolgozó legények használtak. A nagyobb fiúk, legények a kútból és a patakból vett vízzel locsolkodtak.
Mi, gyerekek nagyon vártuk már a húsvét hétfő reggelt, hogy megkezdhessük a locsolkodást, és versengtünk iskolatársainkkal, cimboráinkkal: ki tud szebb és minél színesebb tojásokat összegyűjteni. Külön örömünk volt, ha néhány háznál cukortojást kaptunk.
Először a rokonokhoz látogattunk el, majd az ismerősökhöz. Nemkívánatos események is történtek, például: a rongy lecsúszott az üveg szájáról, és ilyenkor több színes víz került a lányok ruhájára, aminek nem nagyon örültek.
Amikor pedig elfogyott már a rózsavizünk, az üveget egyserűen megtöltöttük a patakból vagy egy ismerős helyen a kútból. Locsolkodáskor többek között az alábbi verset mondtuk:

"Rózsa, rózsa, rózsavíz, / Mintha égből hullna, / Amerre én járok, / Szagos lesz az utca.
Jertek elő lányok, / Ibolyavirágok, / Virágeső hulljon, / Harmatozzon rátok.
Mosolyogjon szemetek, / Orcátok viruljon, / Piros tojás, hímes tojás / A zsebembe hulljon!-

Tóth Ferenc