"A kereszt, a szögek, a tövisek itt maradnak a földön.-

A modern technika általában elviszi az embert a Biblia üzenetétől, a keresztyén hit lényegétől. Mel Gibson Passió című filmje kivétel: Ő szó szerint adja vissza Jézus szenvedéstörténetét. Bátran mondhatjuk: a hívő ember hitét megerősíti.
Nyilvánvaló, - kell egy előismeret a filmhez. Tudni kell pl. hogy Izrael akkor a nagy Római Birodalom megszállása alatt élő provincia volt. A római katonák, és a római helytartó ebből eredően latinul, a birodalom nyelvén beszélnek. Jézus és a többi izraeli szereplő, a főpapok, a nép, Heródes király arámiul. Jézus anyanyelve az arámi volt, - ez közel áll a héberhez.
Szimbólumokkal, jelképekkel dolgozik a film. Tehát gondolkozva kell nézni. Folyamatosan "fordítani- kell a jelképeket.
Nagyszerű az indítás: évszázados olajfák között, derengő fényben imádkozik Jézus. Alatta a felirat egy idézet Ézsaiás próféta könyvéből: "A mi vétkeink miatt kapott sebeket, bűneink miatt törték össze, Ő bűnhődött, hogy nekünk békességünk legyen, az ő sebei által gyógyultunk meg.- Jézus küzd, hogy ki tudja inni a keserű poharat, vállalni tudja a kereszthalált. Néha felvillan a háttérből egy csuklyás alak, a sátán, aki igyekszik eltéríteni őt a kereszthalál vállalásától: Képes azt egy ember elhordozni? Megéri? Te kinek a fia vagy? Isten Fia? Aztán odakúszik egy kígyó (a Bibliában a sátán jelképe) de Jézus a fejére tapos. És kimondja: Atyám, kész vagyok!
Tökéletes megformálás Júdásé. Ő az érdekember. Kapkod az elguruló ezüstpénzért. Később megbánja az árulást, és az őt üldöző, gúnyoló utcagyerekek (itt egyértelműen a sátán meg-megújuló támadását jelképezik) az öngyilkosságba kergetik.
Pilátus a vívódó ember képe. Fenyegetik, de ő nem akar ítéletet mondani Jézus felett. Ártatlannak tartja. De, mivel félti pozícióját (a római császár leválthatja), tart a zsidó nép zendülésétől, akik között él, - enged. Felesége két tekercs ragyogó fehér gyolcsot ad Máriának és Mária Magdalénának, hogy Jézus sebeit bekössék. Mindebből látszik: hisz Jézusban, hiszi, hogy Ő valóban Messiás.
A tömeg lélektani leírását tökéletesen adja vissza a film, - Pilátus kérdezi: Négy nappal ezelőtt még éltettétek (virágvasárnapon) ezt a Jézust. Most meg azt kívánjátok, ítéljem halálra? - És közben megy, mint egy sötét árnyék, az emberek között, a csuklyás alak, a Sátán. Végül a nép egyszerre kiáltja: Feszítsd meg!
Barabbás, ez az emberi szörny mosolyogva, - inkább vigyorogva jön le a lépcsőn, - igen, a népnek ő kell!
A megkorbácsolás a legszörnyűbb jelenet a filmben. Úgy látszik, ezt még a rendező is erősnek tartotta, ezért először csak vesszőkkel verik Jézus hátát. Csak utána veszik elő a római korban szokásos korbácsot, bőrszíjakra fűzött apró ólomdarabokkal, melyek darabokra szaggatták az elítéltek hátát. (Jézusra 39 ütést mértek.)
Csak ezután tették Jézus fejére a töviskoronát, majd kellett vinnie a keresztet a hegyre, a Golgotára. Amikor Jézus összeroskadt, egy Kyrénéből való férfit kényszerítettek vigye a keresztet. Mire a hegyre értek, ez a Simon megtért, hívő ember lett. - Amikor a kivégzőhelyre értek, a római katona rákiáltott: Most már elmehet!
Miért akart továbbmaradni? Mert útközben megértett valamit a megváltás lényegéből...
Ott állt a 3 kereszt a hegytetőn. Különös volt látni, hogy a két rabló nem volt összeverve, - csak Jézus. Megdöbbentő, csak a jó, csak a szent nem kell. Azt össze kell törni! Íme, az ember!
A két megfeszített lator beszélgetése megdöbbentő: az egyik szidja Jézust, a másik örök életet kér tőle. Aki hisz Jézusban átszól a társának: Nem veszed észre? Érted imádkozik!
Ott áll a három kereszt, a megfeszítetteket levették, eltemették. Az üres sírt látjuk, Jézus már nincs benne, csak a fehér leplek. És a sziklasírba egyre több fény áramlik be, és megjelenik Jézus feltámadottan. Sebek nélkül. Él.
Az utolsó kép. Egy kis kőhalmon letéve Jézus töviskoronája, mellette a hatalmas szegek, mögöttük az üres kereszt.
A Sátán pedig dühében tombol, - minden mesterkedése ellenére a megváltásunk megszületett.
Ez a mi vigasztalásunk, ez a jövőnk, - elmegyünk az örök életbe, - és a keresztjeink, a tövisek és a szögek itt maradnak a földön.
Ez adjon nekünk kitartást, reménységet, erőt, - ha mi is szenvedünk néha földi életünkben.

TÓTH SÁNDOR
lelkipásztor