2010. január 29., péntek - Kondor Norbert Nyomtat Elküld Olvasási nézet

Egyházmegyei Keresztyén Kávéház Sáregresen

     Az új év első kávéházát egy filmklub keretében Sáregresen rendeztük meg 2010. január 16-án szombaton délután 17.00 órától a gyülekezeti házban. Számos helyről érkeztek fiatalok lelkészeik kíséretében.
     Az alkalmat Nemes Gyula tiszteletes úr igei köszöntésével kezdtük, majd utána megnéztük a kiválasztott filmet. Két gyülekezet történetét, életét mutatta be nekünk, és felvetette a nagy kérdést: Milyen a jó gyülekezet? Az egyik elit negyedben, városrészben volt, előkelő, gazdag emberekkel, két lelkésszel, a másik pedig egy kieső, külvárosi gyülekezet, elég problémás környékkel, emberekkel, szegénység, bűnözés közepette, egy lelkésszel. Az egyikben a fő hangsúly az adakozáson volt, míg a másikban az utcai szolgálat került előtérbe. És ebből jött a versengés, a meg nem értés, hogy melyik is a jobban működő gyülekezet. Az ahol a pénz, az építkezések, az adakozás nem akadály, vagy az, ahol az utca embere, problémája, élelem hiány áll a középpontban. 
      

     Mindkét oldalon láthattuk a pozitív és negatív hatásokat egyaránt. Szükséges a pénz, de ne váljon úrrá, szükséges a kifelé szolgálás, de mellette szükséges a belső épülés is.
     Ellentétként tárult fel előttünk a két gyülekezet lelkészének jelleme, temperamentuma. A tévé, a "sztárság" az egyik oldalon, a meghúzódás, a kritizálás a másik oldalon. Mindkettőjük megvívta aztán a maga harcát. Megértették, hogy nem a tévé a legfontosabb, és a másiknak is igaza lehet. Értékeik, nézeteik formálódtak a film végéig, mely az utolsó kockákban tetőzött, amikor is együtt óvták a templomot, aminek a helyére futball stadiont akartak építeni. Testvérként karolták át egymást, tükrözve, hogy mindenkinek jár egy második esély.
     A nézeteink, gondolataink, az elképzeléseink nem jogosítanak fel minket arra, hogy a másikat lenézzük, lekicsinyítsük. Isten mindannyiunknak más és más tálentumokat, ajándékokat adott, melyekkel jól kell sáfárkodnunk. És mivel gyülekezetek álltak a középpontban, így még inkább figyelnünk kell ezekre az adományokra. Hiszen egy gyülekezetnek sok tagja van, kicsiktől egészen a nagyokig, eltérő természettel, egyéniséggel. Ezen van a hangsúly. Az eltérőn, mely Isten kegyelméből mégis lehet egy.
     A film utáni csoportbeszélgetés fő témája is a körül forgott, hogy milyen is a jó gyülekezet. Számos ötlet, jó gondolat elhagzott: családias, befogadó, örömteli, nyitott és még sorolhatnám. Minden egyes elhangzott ötlet jó ötlet volt. Az, hogy nekem személy szerint mi ebben a feladatom, nos, erre is sok megoldás született. Egy igen találó mondtattal szerteném összefoglalni: Mindannyiunknak megvan a feladata a gyülekezetben, először is az a legfontosabb, hogy ezt megtaláljuk, majd utána az, hogy beálljunk és szolgáljunk. Lehet, hogy úgy érezzük, kis dolog, de akkor is a helyünkön vagyunk, hiszen nem lehet mindenkinek ugyanaz a feladata.
     Számomra megható volt látni azt, hogy a nézeteltérések ellenére is tudtak testvérként összefogni, amikor Isten ügyéről volt szó. És ez a lényeg, a fontos. Nem mi vagyunk a középpontban. A középpont Krisztus. Nem azt szeretném erősíteni, hogy mindenben értsünk egyet és hunyjunk szemet a bűnök felett, határozottan nem, hanem azt, hogy ha kell fogjunk össze. Legyünk, váljunk gyülekezetté! 
     Azt gondolom, hogy ezek a keresztyén kávéházak is ezt a célt szolgálják. Lássuk azt, hogy nem vagyunk egyedül fiatalok, segítségükkel lássuk meg, hogy hol a helyünk és mi a feladatunk a saját gyülekezeteinkben.
     Mindenkit szeretettel hívok a következő kávéházra, hogy újra találkozhassunk és együtt lehessünk. 

 

Drávicz Mária

a sáregresi ifjúsági csoport tagja

 

További képek és letölthető énekek a Mezőföldi Református Egyházmegye honlapján:

http://www.refdunantul.hu/lap/mezofoldiem/hir/mutat/983/

 

Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fentartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat / Hírlevél

Látogatók ma: 248, összesen: 211451

  • 2024. július 19., péntek

    Megszólalásig hasonlít egymásra a ráckevei és a tiszakécskei templom. Mi most megkerestük a templomtestvérek gyülekezeteit.
  • 2024. július 18., csütörtök

    Mindannyiunknak van lelki öröksége, ami meghatározza hívő életünk mindennapjait. A szembenézés ideje, ha a hétköznapok ízetlenné válnak. Molnár Sándor...
  • 2024. július 18., csütörtök

    Lelkészek és egyházi munkatársak számára rendezett közös elcsendesedést a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa
  • 2024. július 18., csütörtök

    A tahi lelkészhét központi témája ezúttal a keresztyén reménység volt.
  • 2024. július 17., szerda

    A növekedés nem nagy csodák eredménye, hanem apró, hétköznapi lépéseké – tapasztalták meg a délegyházi reformátusok, akik a bizonytalan jövőre is mert...
  • 2024. július 16., kedd

    Mitől él az Ige? Sorozatunkban személyes válaszokat keresünk a nehezen megfogható kérdésre. Ezúttal Veres Sándor, a Dunamelléki Egyházkerület főgondno...
  • 2024. július 15., hétfő

    Átadták a Monorierdői Református Egyházközség Erdei Csillagfény Református Bölcsődéjét, mely szeptembertől 28 gyermek ellátását teszi lehetővé.
  • 2024. július 15., hétfő

    Bagyó Sándorral, a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálatának elnökével beszélgettünk: nem könnyed nyári olvasmány.
  • 2024. július 11., csütörtök

    A meddőség talajából is születhet valami szép, valami új, valami maradandó. Muzslai-Bízik Hannával beszélgettünk.
  • 2024. július 10., szerda

    Pillanatképek a monorierdői református gyülekezet csillagásztáborából.