2011. június 03., péntek - Kondor Norbert

Jó volt együtt enni, jó volt együtt lenni... avagy kell egy közösség!

Gyülekezetünkben néhány éve működik egy rétegalkalom, a 30-asok, 40-esek köre. Úgy is mondhatnám, hogy családosok rétegalkalma, mert időközben azt tapasztaltuk, hogy hol idősebb, hol fiatalabb családok is bekukkantanak hozzánk.

Együttlétünk alapját képezi az együtt evés. Azt gondolhatnánk, hogy akkor ez csupán egy jó buli. Eszem-iszom, dínom-dánom. DE NEM! Együtt evésünk teszi ezeket az alkalmakat kifejezetten bibliaivá. Hiszen Jézus is szívesen evett együtt barátaival. Terített asztallal várjuk egymást, és miközben körben ülünk mindenki elmondhatja gondját-baját.

Előkerül az Ige is, néha történet, néha film, Mátrix-beszélgetés formájában is, de néha csak úgy együtt vagyunk és beszélgetünk, játszunk. Épül a barátság, cserélődnek információk, sőt, már a palántavásárlást is közösségen belül oldották meg a kertészkedők.

Legutóbb nálunk, a gyülekezet udvarán gyűltünk össze. Az udvaron felállított sokat látott fakereszt tövében olyanok voltunk, mint egy nagy család. A gyerekek felszabadult örömmel játszottak, találtak egymásra, a szülők pedig, miközben sült a tárcsában a tarja és a grillezőn a kolbász, hol ezzel, hol azzal álltunk szóba, beszéltük meg ügyes-bajos dolgainkat.

A templom, gyülekezeti ház, parókia közt elterülő területen jó illatú füst szállt fel, hangos gyerekzsivaj, örömteli beszélgetés zaja hirdette: élet van a Református Gyülekezet háza táján... mert olyan jó együtt lenni, együtt enni!

Polgárné Szendrák Edit

Kapcsolódó galériák:

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat / Hírlevél

Látogatók ma: 22, összesen: 257699