Szeptember havának érkeztével egyre hűvösebb szelek fújnak. A nyár a maga mozgalmasságával lejárt, és immár kezd beköszönteni az ősz, na meg az iskolakezdés - gyermekeink meg a szülők nagy örömére. Az évszakváltás és az iskolák kapuinak megnyílása az idő múlására emlékeztetnek, és ezzel az elmúlás érzetét lopják a szívünkbe. Ez az életérzés tőr fel a 90. zsoltár fohászának lapunk fejlécén található részében is.

Hadd vezessen tovább ez az imádság bennünket a most következő életszakaszban: Istenünk, Urunk, te légy tanítómesterünk, tőled kívánunk tanulni, hisz te magad vagy a bölcsesség! Ne csak az legyen a célunk, hogy agyunk megteljék a mindennapi érvényesüléshez hasznos információk sokaságával: arra a bölcs szívre is vágyjunk, mely a régi ismereteket és az új felismeréseket megtanulja helyesen alkalmazni, és életgyakorlattá érleli az engedelmességben.

Isten iskolája nem agytágító tanfolyam, hanem a szívet rugalmassá és éretté tevő szeretet. Nem egy időben behatárolt tanulási folyamat ez, melynek végén a szegény nebuló fejébe tömött információk kilencven százaléka - ideiglenesen vagy teljesen - elfelejtődik, hanem követésre való meghívás, ösztönzés a személyes példaadás által. És a tanítványság örök életre szól.

Számomra a jézusi tanítványság lebilincselő vonása és ugyanakkor kihívása is az azonosulás. Először is Jézus azonosulása az Atyával, mely az engedelmességben nyilvánul meg. Aztán azonosulása velünk, az elbukott emberrel, mely az irgalmas (és akár szavak nélküli ) szolidaritásban és felvállalásban fejeződik ki. Ez határozza meg és jellemzi Jézus egész életét, minden megnyilatkozásást, szolgálatának kezdetétől utolsó lehelletéig. Az Atya gyönyörködik a kereszthalálig engedelmes Jézusban. A bűnös megtérők, a Jordánban megkeresztelkedők sorába némán beálló és ezáltal velük azonosságot vállaló, valamint a két gonosztevő között megfeszített és ezáltal ugyancsak velük azonosságot vállaló és őket felvállaló, érettük meghaló és feltámadó Krisztusban gyönyörködik és felszabadul a bűnös ember. Végső soron ebből indul ki minden élet.

Ebben az iskolában a tananyag fakultatív, szabadon választható, nem kötelező. Az Isten iskolájába való beiratkozásnak nincs felső korhatára, és a helyek száma sem korlátozott. Bárki beiratkozhat: nem kell átlagon feletti intelligenciaszinttel rendelkeznie hozzá, és nem kell a társadalom elit rétegéhez tartoznia. Sőt a Mester mintha különösen kedvelné az egészen egyszerű embereket, hisz tanítványai, a hozzá legközelebbiek zömében halászok voltak. Az oktatás ingyenes, viszont az is hadd legyen köztudomású, hogy az ember ezt az iskolát mégsem ússza meg olcsón. Aki Jézus tanítványa, megajándékozottnak érezheti magát.

Mindenkinek, aki belevág, jó tanulást kívánunk a tanítványok közösségében!


Kozma András lelkipásztor