Mintegy hetvenhárom évvel azután, hogy Luther Márton a wittenbergi vártemplom kapujára kiszegezte a reformációt elindító kilencvenöt tételét, a Dunától keletre elkészült a teljes Szentírás magyar nyelvű kiadása. A három részre szakadt ország északkeleti régiójában a lakosság nagy része református vallású volt, itt adták ki a Károli Gáspár-féle teljes magyar nyelvű Szentírást.

A falu birtokosa ekkor Ecsedi Báthory István szatmári és szabolcsi főispán, később országbíró és felesége, Homonnay (Drugeth) Euphrosina voltak, akik a lengyel Mantskovit (vagy Mantskovits) Bálint könyvnyomtató segítségével 1588-ban itt alapították meg az országban az elsők között könyvnyomdájukat, kifejezetten a Károli-biblia kinyomtatása céljából.

Károli Gáspár 1586-ban kezdte meg az Ó- és Újszövetség magyarra fordítását Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem és Dobó István erdélyi vajda támogatásával. Hat református lelkésztársa segítségével három éven belül elkészültek a fordítással. A Károli-biblia nyomtatását 1589. február 18-án kezdték el és mintegy másfél évvel később, 1590. július 20-án fejezték be, így a fordítás megkezdése után négy évvel megjelent az első teljes magyar nyelvű Biblia nyomtatásban is megközelítőleg 800 példányban. A Vizsolyi Biblia 2412 oldalas, súlya 6 kg. A máig fennmaradt példányok számát 52-54-re becsülik, ebből 24 országhatárainkon kívül található. Egy eredeti példány látható a vizsolyi református templomban is.

Károli nem csupán fordítója, hanem gondozója-szerkesztője, sajtó alá rendezője, kiadója is volt a magyar nyelvű Szentírásnak. Munkájáról így ír: „Istennek nevét segítségül híván, minek utána hozzá kezdettem volna egynéhány jámbor tudós atyafiakkal, kik nékem a fordításban segítségül voltak, meg nem szűntem addig, míg nem véghöz vittem a Bibliának egészben való megfordítását..."

A bibliafordító gönci prédikátor, a Kassavölgyi Egyházmegye szuperintendense (esperese) mellett épp ez idő alatt volt tanuló Szenci Molnár Albert, a százötven zsoltár későbbi magyarra ültetője. Szenci fiatalon gyakran szállította a kéziratokat és korrektúrákat Károlitól a nyomdába és vissza.

A vizsolyi református templom

A Biblia kiadásához nem kis anyagi erőre és erkölcsi tekintélyre volt szükség akkoriban. A nyomdát a főúri pártfogók megfelelő módon felszerelték, Németalföldről újabb betűkészlettel egészítették ki, a papírt Lengyelországból hozták. Vizsolyt azért választották a nyomda felállítására, mert a község mellett kereskedelmi út vezetett Lengyelországba.

A fordítást és a nyomtatást szívügyének tekintette és bőkezű adománnyal segítette Rákóczi Zsigmond, a későbbi erdélyi fejedelem. A kor egyik legbefolyásosabb főura ezzel megalapozta a Rákóczi család Biblia-szeretetét, és a magyar kultúra támogatásával példaként szolgált a későbbi generációk számára is.

Munkájával Károli maga is „Isten egyházára (...), minden keresztyén olvasóra" gondolt. Így ír erről: „szabad mindenkinek az Isten házába ajándékot vinni. Egyebek vigyenek aranyat, ezüstöt, drágaköveket, én azt viszem, amit vihetek, tudniillik magyar nyelven az egész Bibliát".

A Károli-féle fordítás, csakúgy, mint a későbbi, Szenci Molnár Albert-féle zsoltárfordítások kiemelkedő mérföldkövei a magyar nyelv és irodalmi stílus fejlődésének. A Károli-biblia kisebb-nagyobb revíziókkal több mint száz kiadást ért meg, és máig a legnépszerűbb bibliafordítás a magyar nyelvterületen.

Forrás: Vizsolyi (Károli) Biblia, Hungarikum lett a Vizsolyi Biblia/ vizsoly.hu