belépés | regisztráció RSS

Publikációk Elküld Nyomtat

Kunstár Csaba

Négyszemközt Balog Zoltánnal, a miniszterelnök vallásügyi főtanácsadójával

Közelkép

Balog Zoltán 1958-ban született Ózdon. A kitűnő érettségi után a lelkészcsalád sarja egy évig betanított esztergályosként dolgozott. A református teológusi diploma megszerzése után Maglódon tevékenykedett lelkészként. A rendszerváltozás idején ismerte meg a fideszeseket, azóta tart a jó kapcsolat, bár nem tagja a pártnak. A Budapesti Református Hittudományi Egyetemen tanított Újszövetséget és bibliai görög nyelvet. 1991 és 1994 között a Fidesz-frakció egyházpolitikai tanácsadója. Közben a Bonni Egyetem Ökumenikus Intézetének tudományos munkatársa egészen addig, amíg a Budapest német ajkú református egyházközségének megválasztott lelkésze nem lett. 1998-ban a miniszterelnök személyes főtanácsadója. Elvált, majd újra nősült. Feleségével öt gyereket nevel.



Az Orbán-kormány az ügyek egyszerű "menedzselésénél" többet vállal magára - mondta Balog Zoltán. A miniszterelnök egyházügyi főtanácsadója nem tartja egyházpolitikailag aggályosnak, hogy a Fidesz vezette kabinet megpróbál irányokat kijelölni, kedvező tendenciákat erősíteni, másokat pedig háttérbe szorítani, amelyekről úgy gondolja, az ország jövőjének szempontjából rosszak. Gyümölcseiről, nem pedig retorikájukról lehet megismerni őket - reflektált a főtanácsadó Medgyessy Péternek, az MSZP miniszterelnök-jelöltjének a történelmi egyházak felé tett nyitására. Megítélése szerint az egyházak az utóbbi időben nem avatkoztak be a pártpolitikába. Balog Zoltán a miniszterelnök visszafogottságát a MIÉP-alelnök kijelentéseivel kapcsolatban teljesen rendjén valónak tartja. Nem találkoztam még olyan emberrel, aki antiszemitának vallotta volna magát, legfeljebb csak "zsidózott" - nyilatkozta lapunknak a miniszterelnök főtanácsadója.

- Orbán Viktor miniszterelnök nemrég azzal dicsekedett, hogy Szent István óta nem épült annyi templom, mint a polgári kormány ideje alatt. Némi kis áthallással: ha ő az államalapítóhoz hasonlította magát, akkor ön ki? Gellért püspök?

- Nem gondolom, hogy a miniszterelnök Szent István királyhoz hasonlítaná magát. Mint ahogy én sem vagyok Gellért püspök. Ennek ellenére föl lehet fedezni párhuzamokat a két kor között. Az a tény, hogy ilyen sok templom épül, azt jelzi: valami megmozdult a lelkekben. Akármennyire meglepő: Nyugat-Európában nem ilyen tendenciák uralkodnak. Amíg mi templomokat építünk, addig a kontinens más országaiban bezárják azokat. A 40 éves visszafogottság után úgy tűnik, olyan spirituális igények léteznek ma Magyarországon, ami tőlünk nyugatra nem mondható el. Ehhez csak részben van köze a Fidesz-kormánynak, amely biztosította az egyházak nyugodt működését, és a költségvetésben növelték az egyházaknak szánt összegeket.

- De miért csak most ébredt föl az emberekben ez a vallásos vágy?

- Kellett 8-10 év, amíg tudatosult, hogy erre is szükségük van, és van esély templomépítési vágyaik megvalósítására.

- Érdekes, amit mond, ugyanis az ön által fölvázolt tendenciákat egyetlen szociológiai kutatás sem támasztja alá. Vagyis a rendszerváltozás óta nem nőtt a vallásos emberek száma.

- Igaz, valóban nincs ugrásszerű növekedés a vallásosságban. De a vallásosság nemcsak terjedhet, hanem mélyülhet is. Tapasztalatom szerint ma sokkal komolyabban veszik az emberek a templomba járást, mint tíz évvel ezelőtt.

- Ha már az előbb történelmi párhuzamot vontunk István királlyal, említsünk meg egy másikat is. Sokan az ötvenes években érzik magukat.

- Én nem. Bár nincsenek személyes tapasztalataim erről. 1958-ban születtem.

- Történelemkönyveket csak olvasott?

- Persze. Akik ötvenes évekbeli érzéseikkel hozakodnak elő, szerintem nem értik, hogy mi történik. Ez a kormány többet vállal magára, mint az ügyek egyszerű "menedzselését". Megpróbál irányokat kijelölni, kedvező tendenciákat erősíteni, másokat pedig háttérbe szorítani, amelyekről úgy gondolja, az ország jövője szempontjából rosszak, és ezért nemkívánatosak. Úgy gondolom, a nem sokkal a rendszerváltoztatás kezdete után hatalomra került kormánynak ez nemcsak joga, hanem kötelessége is. Létezik negatív semlegesség és létezik pozitív. Semlegesnek lenni azt jelenti, hogy állami szerv nem szól bele az egyház belső ügyeibe. Ha például egy színházi előadást támogat az állam, az illetéktelen beavatkozás?

- Akár csak Semjén Zsoltot hallanám. Békejobbos szerepvállalása miatt mintha háttérbe szorult volna. Hogy érzi: végleg kegyvesztett lett az egyházi ügyekért felelős helyettes államtitkár?

- Semjén Zsolt és államtitkársága óriási munkát végzett az elmúlt három évben a kormány teljes támogatásával. Ez egy igazi sikertörténet.

- Míg a világ más tájain "vallási boom" van, addig Európa egyre inkább posztkeresztényi kontinenssé válik. Míg máshol az egyházak szerkezetének, hangvételének változását sürgetik, hogy a modern kor emberét el tudják érni, addig Magyarországon egyre inkább a Horthy-rendszer szelleme kísért.

- Most a Horthy-rendszer vagy az 50-es évek? Nyugat-Európában lehet, hogy az emberek népegyházak helyett egyre inkább kis közösségekben élik meg a vallásosságukat, nálunk viszont a népegyházi, történelmi felekezeti gyökerek még a nem vallásosaknál is erősen hatnak. Az egyház újra megjelenik, helyet foglal az élet számos területén. Nálunk is "szerkezetváltás" van, nemcsak tőlünk nyugatra. Ez annak a következménye, hogy véget ért a gettó.

- De akkor miért nem igyekeznek a modern emberek egyházát megteremteni? Miért kell archaizálni?

- Bizonyára vannak olyanok, akik úgy gondolják: de jó lenne visszatérni a 30-as évekhez. Mások viszont - az egyházakon belül - a visszatérést úgy gondolják, hogy az akkori és ma is érvényes értékeket a ma embere számára kell érthetővé és vállalhatóvá tenni. Különböző törekvések vannak, ezekbe az állam, a kormány nem tud és nem is akar beleavatkozni. A kormány megteremti azokat a körülményeket, amelyeken belül az érintettek eldöntik: milyen legyen az egyház útja a jövőben.

- Jobb helyeken ezt államegyháznak hívják. Farizeusi az a magatartás, hogy míg az egyháziak a háttérből próbálják ihletni a politikusokat, addig a valóságos társadalmi problémák hidegen hagyják a pap és lelkész urakat.

- Szerintem Magyarország sem rossz hely, államegyház viszont nincs. Természetesen az egyház számára is adott a feladat, mint minden, embereket szolgáló közösség vagy intézmény számára, hogy mindig újra kell tanulni a figyelést az újabb keletű, eddig nem létező problémákra. Ez a tanulás nem mindig könnyű. De magam is ismerek számtalan olyan kezdeményezést - például a református egyház alkoholistákat, kábítószereseket mentő szolgálata vagy a cigánymisszió -, amelyre meg kellene tanulni figyelnie a médiának, a közvéleménynek is. Persze az egyház sem jeleskedik az eredmények hatásos bemutatásában.

- Pedig anyagi gondokra nem panaszkodhatnak.

- Könnyű és hatásvadász dolog számokkal riogatni olyanokat, akik nem ismerik belülről az egyházat. Szerintem az anyagi támogatás nem sok ahhoz a haszonhoz képest, amit az egyházak hoznak az országnak. Nem közvetlen haszonra gondolok, hanem elsősorban a lelki haszonra. Szerintem az egyházak még ma is inkább tisztes szegénységben élnek, még ha egy-két helyen meg is jelentek már a szép, színvonalasan berendezett és működtetett intézmények.

- Az állam évente mennyi pénzzel támogatja a felekezeteket?

- Ezek a számok benne vannak a költségvetésben. Az egyházak jelenléte ezrek és ezrek jobb lelki állapotához járul hozzá. Ez olyan haszon, amelyet még egy antikeresztény kormánynak is támogatnia kellene.

- Én nem tudok Magyarországon keresztényellenes kormányról, de még pártról sem.

- Az SZDSZ őszintén antiklerikális, az MSZP pedig bújtatottan.

- Az antiklerikalizmus és az egyházellenesség nem ugyanaz.

- Így van. Az MSZP inkább egyházellenes. Ma is nagyon erős köreikben a kísértés, hogy továbbvigyék az Állami Egyházügyi Hivatalnak az elmúlt negyven évben folytatott gyakorlatát. Igyekeznek az egyházakat gettóban tartani. Kistafírungozott gettóban, amihez ha kell, csurrantanak-csöppentenek némi pénzt (lásd vatikáni szerződés), de mégiscsak azt szeretnék, hogy a hívő közösségek maradjanak a templom négy fala között. Ezzel a háttérrel még inkább érthető a miniszterelnök kijelentése, miszerint Szent István óta nem épült annyi templom, mint az elmúlt három évben. Az MSZP-SZDSZ kormányzása alatt igencsak viszszaesett az új egyházi intézmények alapítása.

- A vatikáni szerződés valójában irracionális módon támogatta volna a katolikus felekezetet. Ami pedig a gettót illeti, a szektakampányokkal éppen az Orbán-kormány alatt épültek lelki gettók.

- A sajtó szektakampányról beszél, miközben igen jó a kapcsolatunk a kisegyházakkal. Csak egy példát hadd említsek. Magyarországon igen kicsi egyház a metodista. Vezetőit eddig egyetlen kormányfő sem fogadta, Orbán Viktor kivételével. De tudnék ortodox példát is mondani. A miniszterelnök találkozott a dalai lámával is, aki a buddhista közösség feje. Igaz, nem hivatalosan jött létre a találkozó, de igen jól elbeszélgettek.

- Mégis többen közülük teljesen bizalmatlanul szemlélik az önök egyházpolitikai lépéseit. A diszkrimináció már a gazdasági, illetve piaci szférát is elérte.

- Ha arra gondol, hogy a magángazdaságban ma már vannak olyan vállalkozók, akik anyagilag inkább a történelmi egyházakat támogatják, akkor szerintem ez mindenkinek szíve joga.

- Mit gondol a politika és az egyházak kapcsolatáról?

- Önök mintha még mindig Horn Gyula egyik mondatán rágódnának, miszerint a papok miatt vesztette el az MSZP a '98-as választásokat. Egyetlen keresztény embertől sem lehet azt a jogot elvitatni, hogy véleményt nyilvánítson. Sőt még egy paptól, esetleg püspöktől sem lehet ezt elvitatni. Szerintem az egyházak nagyon visszafogottak voltak az utóbbi időben ezen a téren, és nem avatkoztak a pártpolitikába.

- Gondoljunk csak az idősebb és fiatalabb Hegedüsre, Gyulay Endre egy-egy kiszólására vagy a katolikus ifjúsági szervezetre, amely '98-ban keményen kampányolt a Fidesz mellett.

- Mit jelent az, hogy valaki keményen kampányolt? Az, hogy véleményt nyilvánít a számára legmegfelelőbb politika mellett? Ezt természetesnek tartom. Az ilyen véleménynyilvánításnak természetesen nincs helye a szószéken, a szentbeszédben. Ha valaki hitelesen hirdeti az evangéliumot, az emberek előbb-utóbb úgyis jól választanak.

- Medgyessy Péter, az MSZP miniszterelnök-jelöltje, úgy tűnik, nyit az úgynevezett történelmi egyházak felé. Nem félnek attól, hogy lazulhat a jelenlegi kormánnyal ezen egyházak kapcsolata?

- Az evangélium azt tanítja: "gyümölcseikről ismeritek meg őket", nem a retorikájukról.

- Az előbb a Hegedüs urakat említettem: a református egyházon belül van egy vonulat, amely szorgalmazza a volt ügynökök leleplezését. Egyetért kollégáival?

- Én már tíz évvel ezelőtt egyetértettem. Akkor miért nem szorgalmazták? Mára ez a követelés belső egyházpolitikai küzdelmek eszközévé silányult.

- De minek tulajdonítja, hogy a közszolgálati televízió "A Hét" című műsora sorozatot indított az elmúlt rendszer egyházi ügynökeinek tevékenységéről?

- Tudomásom szerint az ügynöktörvény egyházi fogadtatásáról volt szó ebben a műsorban, nem egyházi ügynökökről. Ilyeneket eddig még nem talált senki. Lehet, hogy nem az egyházi oldalon kellene őket keresni?

- Nem súgott a kormányfőnek, hogy jó lenne, ha elhatárolná magát a MIÉP-féle zsidózástól? Simon Peresz izraeli külügyminiszter az antiszemitizmus elleni föllépésre kérte a magyar kormányt. Peresz egy afrikai közmondást idézett: ha egy kosár tojás közé kavicsot dobnak, hiába vannak többen, mégis a tojások törnek.

- Ha az ember állandóan elhatárolná magát, amikor valamelyik sarka a magyar közéletnek azt kiáltja: zsidó, fasiszta vagy bolsevik, nos, akkor más dolga sem lenne. A magyar közéletben egy csúnya, méltatlan játék folyik az antiszemitizmus körül. Én még olyan emberrel nem találkoztam, aki antiszemitának vallotta volna magát, legfeljebb csak "zsidózott". Egy másik sarokban viszont minden, számukra kedvezőtlen megnyilvánulást antiszemitának bélyegeznek, hogy ne kelljen vele érdemben foglalkozni.

- Mégis veszélyes játékot folytat a Fidesz azzal, hogy össze-összekacsint a MIÉP-pel.

- A kormány nem játszik, hanem a magyar történelemben például először tartott külön megemlékezést mind a kommunizmus, mind a nácizmus áldozatairól tavasszal a Parlament egykori felsőházában. Itt szólalt meg minden áldozat emlékére héber nyelven a kaddis.



Kunstár Csaba

Magyar Hírlap, 2001-08-24 20:21

További cikkek:
2018. július 16., hétfő,
Valter napja van.

Elhunyt Pásztor Jánosné

2016. május 24., kedd

85 éves korában elhunyt Pásztor Jánosné, a Magyarországi Református Nőszövetség korábbi elnöke. „A legfontosabb számomra, hogy tudom, az Úristen szeret. Hiszem, hogy egészségemben, betegségemben velem van. Amikor legutóbb beteg lettem, éreztem, hogy a legnagyobb orvosság a szeretet. A gyerekeim folyamatosan kerestek, az egész család és a szomszéd is imádkozott értem. A nőszövetségben is nagyon kedvesek voltak, rengeteg gyöngédség van bennük” – mondta két évvel ezelőtt egy interjúban a Reformátusok Lapjának.

Az igazi győzelmek

2016. május 20., péntek

Hasznosságelv szerint működő világban élünk, ahol mindent forintosítanak, de a Szeretethídon senki nem számítja ki, hogy mennyit ér az önkéntes segítség, hiszen jó dolgokat tenni alapvető emberi magatartás. Helyszíni riport Budafokról, a Szeretethíd május 20-i megnyitójáról, ahol nemcsak önkénteskedtek, hanem táncra is perdültek a résztvevők a legkisebbektől kezdve a püspökökön át az államtitkárig.

Hogyan olvassunk égő háztetőt?

2016. május 16., hétfő

Az események egymásutániságában történetet keresni, a történetnek jelentést tulajdonítani: hitbeli cselekedet. Hit nélkül az egymásutániság: egymás nélküliség. A hit értelmezői mozzanatában azonban fölizzik egy lehetséges idézőjel a történet mondatai fölött – Molnár Illés gondolatai Visky András pünkösdi homíliá járól.

Az elefántnál is

2016. május 15., vasárnap

A Szentlélek szimbóluma a galamb. Az ősmélység felett mintegy tojását költő madárként lebegett – a Lélek teremtő hatalom; és Krisztus megkeresztelkedésekor aláereszkedik reá – a Lélek kinyilatkoztató és felhatalmazó erő. Feltétlenül szabad, mégis bizalmas, érkeztében szuverén áldáshozó. Mi azt mondanánk: vendég, holott ő a gazda – és minket avat birtoka vendégeivé: Ő a Lélek. A jelképe galamb.

A különbség: ég és föld

2016. május 11., szerda

A kis konfirmandusok a hét végén egyáltalán nem akartak hazamenni, pedig közülük többen bevallották, hogy néhány nappal korábban a legkülönbözőbb ötleteket fontolgatták, hogyan lehetne meglépni a csendeshétről. Lelki otthon, amely csodák színhelyévé vált. Az a ház, amit a tomboló tűz sem tudott elpusztítani. Harmincéves a nyárlőrinci Emmaus-ház, a kecskeméti reformátusok missziós háza.

Látogatóink száma a mai napon: 4798
Összes látogatónk 2000. november 01. óta : 41079151

Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fenntartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat