belépés | regisztráció RSS

Publikációk Elküld Nyomtat

Visky András

Miért kellett Krisztusnak halált szenvednie?

„A húsvét mindkét napja keresztény és keresztyén ünnep, ekkor mi, keresztények, a zsidók által megfeszített Krisztusra és az ő feltámadására emlékezünk."
Ezt a mondatot egy magyar parlamenti párt március eleji nyilatkozatában olvasom, tulajdonképpen egy lendületes tiltakozásról van szó, melyet, miképpen idézetünkből is kiderül, a keresztyénség és a kereszténység nevében fogalmaz meg az elnökség.


„Mi, keresztények", szól a nyilatkozat, azt valljuk, Krisztust a zsidók feszítették meg.
Eszerint bennünket az tesz kereszténnyé, hogy nem mi feszítettük meg Jézust, hanem a zsidók; Krisztus feltámadása pedig, ebből következően, a zsidók ellenében történt, mi ezt ünnepeljük és erre emlékezünk.
Nem ezt valljuk, hitvallásainkban nyomát sem találjuk ennek.
A Jézus zsidóságát gondosan figyelmen kívül hagyó, gyilkos zsidókra koncentráló nyilatkozattal aligha volna érdemes ezen a helyen foglalkozni, hiszen a pártideológia nem a teológiára vagy az egyháztörténetre ügyel, a keresztény avagy keresztyén hitelvek sem fontosak számára, kizárólag a „mi, keresztények" szószerkezetben tetten érhető manipuláció a célja. A „mi, keresztények" szavazata fontosabb, mint a Jézus halálának és feltámadásának a keresztény és keresztyén szemlélete, és aligha kétséges, a párthívek szerzésének kiváló eszköze egy nép kollektív megbélyegzése, még a Krisztus utáni harmadik évezredben is - erről ebben az országban is tudni vélünk egyet s mást.
Pogány gondolat - talán, azt remélem, első látásra is feltűnik - a Megváltó halálát a gonosz zsidókra ruházni, és nyilván nem is eredeti, az Isten-gyilkosságot egy nép bűnéül felróni nagy hagyományra tekint vissza. Pogány gondolat a Megváltó halálát eltávolítani önmagunktól és egy népre testálni, és a húsvétot az önfelmentés ünnepeként megülni. Még akkor is pogány, ha komor arcú „keresztény és keresztyén" püspökök és papok büszkén fölszegett fejjel fölvonulnak a párt elöljáróinak társaságában. A saját hangjukba amúgy szenvedélyesen szerelmes klerikusok nem adnak hangot eltérő teológiai meggyőződésüknek, mert nem eltérő a teológiai meggyőződésük. Nem hozzák szóba a hitvallást Krisztus halálával és feltámadásával kapcsolatosan, mert nem értenek egyet a hitvallással: nos, sehogy sem találok más magyarázatát a cinkos hallgatásnak. Főként azért nem, mert ezen, a hallgatáson, már régen túl vagyunk, amennyiben a hangos egyetértés kinyilvánításának az idejét éljük.
Tisztelet a kivételnek, folytatnám szívesen, de mindjárt hozzáteszem: a kivétel hallgat. Nem az éles tollú publicistákra gondolok, akik nem hagyják szó nélkül, és helyesen teszik, a nyilatkozat bűnbak képző rafinériáját. A lelkészek és teológusok szavát hiányolom, azokét, akikre gyülekezetek, egyetemisták, eljövendő lelkészek vannak bízva.
Rossz emlékeket idéz fel bennem a keresztény hit kiárusítása a politikai piacon, és meg ennél is rosszabbat a hallgatás. Az egyneműsítő nyilatkozatra egyöntetű hallgatás az egyháziak válasza.
Félek.
A címben megfogalmazott kérdést pedig a Heidelbergi Kátéból vettem. A következő választ találjuk rá:
„Azért, mert Isten igazságának semmi más módon a mi bűneinkért megfizetni nem lehetett volna, csakis Isten Fiának halála által."

Visky András

További cikkek:
2018. január 16., kedd,
Gusztáv napja van.

Elhunyt Pásztor Jánosné

2016. május 24., kedd

85 éves korában elhunyt Pásztor Jánosné, a Magyarországi Református Nőszövetség korábbi elnöke. „A legfontosabb számomra, hogy tudom, az Úristen szeret. Hiszem, hogy egészségemben, betegségemben velem van. Amikor legutóbb beteg lettem, éreztem, hogy a legnagyobb orvosság a szeretet. A gyerekeim folyamatosan kerestek, az egész család és a szomszéd is imádkozott értem. A nőszövetségben is nagyon kedvesek voltak, rengeteg gyöngédség van bennük” – mondta két évvel ezelőtt egy interjúban a Reformátusok Lapjának.

Az igazi győzelmek

2016. május 20., péntek

Hasznosságelv szerint működő világban élünk, ahol mindent forintosítanak, de a Szeretethídon senki nem számítja ki, hogy mennyit ér az önkéntes segítség, hiszen jó dolgokat tenni alapvető emberi magatartás. Helyszíni riport Budafokról, a Szeretethíd május 20-i megnyitójáról, ahol nemcsak önkénteskedtek, hanem táncra is perdültek a résztvevők a legkisebbektől kezdve a püspökökön át az államtitkárig.

Hogyan olvassunk égő háztetőt?

2016. május 16., hétfő

Az események egymásutániságában történetet keresni, a történetnek jelentést tulajdonítani: hitbeli cselekedet. Hit nélkül az egymásutániság: egymás nélküliség. A hit értelmezői mozzanatában azonban fölizzik egy lehetséges idézőjel a történet mondatai fölött – Molnár Illés gondolatai Visky András pünkösdi homíliá járól.

Az elefántnál is

2016. május 15., vasárnap

A Szentlélek szimbóluma a galamb. Az ősmélység felett mintegy tojását költő madárként lebegett – a Lélek teremtő hatalom; és Krisztus megkeresztelkedésekor aláereszkedik reá – a Lélek kinyilatkoztató és felhatalmazó erő. Feltétlenül szabad, mégis bizalmas, érkeztében szuverén áldáshozó. Mi azt mondanánk: vendég, holott ő a gazda – és minket avat birtoka vendégeivé: Ő a Lélek. A jelképe galamb.

A különbség: ég és föld

2016. május 11., szerda

A kis konfirmandusok a hét végén egyáltalán nem akartak hazamenni, pedig közülük többen bevallották, hogy néhány nappal korábban a legkülönbözőbb ötleteket fontolgatták, hogyan lehetne meglépni a csendeshétről. Lelki otthon, amely csodák színhelyévé vált. Az a ház, amit a tomboló tűz sem tudott elpusztítani. Harmincéves a nyárlőrinci Emmaus-ház, a kecskeméti reformátusok missziós háza.

Látogatóink száma a mai napon: 4612
Összes látogatónk 2000. november 01. óta : 39417230

Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fenntartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat