(Zsolt 62,3)
Dávid kősziklának nevezi Szabadítóját. Palesztina népe sziklákkal
él együtt. Isten szabadító tettei is szinte mindig kövekkel,
hegyekkel vannak kapcsolatban. Palesztina népének
gondolatvilága nagyon közel áll a kövekhez, sziklákhoz, hegyekhez.
Ám a kísértő is beszéli a kövek nyelvét: "Változtasd
a köveket kenyerekké!" Milyen ravasz! Mert ha minden
kő kenyérré lesz, akkor nincs Sínai, akkor nincs a két kőtábla,
nincs törvény, nincs Hóreb, Hermon, Tábor... Ha minden
kő kenyérré, ehetővé lesz, akkor mi mindent felfalunk - s akkor
nincs Golgota se. Az emberi problémákat megoldaná a
kövek kenyérré-változtatása. De nekünk szükségünk van a
kövekre! Jákób párnának használta őket. Kipróbáltuk-e már?
Sehol sem lehet olyan szépet álmodni, mint a kőpárnán,
vagy egy büdös szemétládán, amit a rab a feje alá tesz,
hogy ne ficamodjék ki a nyaka reggelre az izolátorban, a
büntetőcellában. Használjuk helyesen a köveket, és akkor
helyükre kerülnek, értelmük lesz. Jeruzsálemet hegyek, kövek
veszik körül; az Isten vette általuk körül az Ő népét oltalmával.
Így hát - írja Dávid - "felettébb nem rendülök meg".
Nincs ebben semmi magabiztosság. A kőszikla nem rendülhet
meg, de az ember megrendülhet. Nem az Istenbe vetett
bizalmam megrendíthetetlen, hanem az, Akiben bízom.
Visky Ferenc: Méz a sziklából (Koinónia Kiadó, 2003)
Visky Ferenc református lelkésznek az év minden napjára szóló bibliai elmélkedései hiteles bizonyságai az Istennel való élő kapcsolatnak, olyan egyetemes témákat feszegetnek, mint a boldogság, a szenvedés és a szabadság.
85 éves korában elhunyt Pásztor Jánosné, a Magyarországi Református Nőszövetség korábbi elnöke. „A legfontosabb számomra, hogy tudom, az Úristen szeret. Hiszem, hogy egészségemben, betegségemben velem van. Amikor legutóbb beteg lettem, éreztem, hogy a legnagyobb orvosság a szeretet. A gyerekeim folyamatosan kerestek, az egész család és a szomszéd is imádkozott értem. A nőszövetségben is nagyon kedvesek voltak, rengeteg gyöngédség van bennük” – mondta két évvel ezelőtt egy interjúban a Reformátusok Lapjának.
Hasznosságelv szerint működő világban élünk, ahol mindent forintosítanak, de a Szeretethídon senki nem számítja ki, hogy mennyit ér az önkéntes segítség, hiszen jó dolgokat tenni alapvető emberi magatartás. Helyszíni riport Budafokról, a Szeretethíd május 20-i megnyitójáról, ahol nemcsak önkénteskedtek, hanem táncra is perdültek a résztvevők a legkisebbektől kezdve a püspökökön át az államtitkárig.
Az események egymásutániságában történetet keresni, a történetnek jelentést tulajdonítani: hitbeli cselekedet. Hit nélkül az egymásutániság: egymás nélküliség. A hit értelmezői mozzanatában azonban fölizzik egy lehetséges idézőjel a történet mondatai fölött – Molnár Illés gondolatai Visky András
pünkösdi homíliá
járól.
A Szentlélek szimbóluma a galamb. Az ősmélység felett mintegy tojását költő madárként lebegett – a Lélek teremtő hatalom; és Krisztus megkeresztelkedésekor aláereszkedik reá – a Lélek kinyilatkoztató és felhatalmazó erő. Feltétlenül szabad, mégis bizalmas, érkeztében szuverén áldáshozó. Mi azt mondanánk: vendég, holott ő a gazda – és minket avat birtoka vendégeivé: Ő a Lélek. A jelképe galamb.
A kis konfirmandusok a hét végén egyáltalán nem akartak hazamenni, pedig közülük többen bevallották, hogy néhány nappal korábban a legkülönbözőbb ötleteket fontolgatták, hogyan lehetne meglépni a csendeshétről. Lelki otthon, amely csodák színhelyévé vált. Az a ház, amit a tomboló tűz sem tudott elpusztítani. Harmincéves a nyárlőrinci Emmaus-ház, a kecskeméti reformátusok missziós háza.
Látogatóink száma a mai napon: 6984
Összes látogatónk 2000. november 01. óta : 63831124
Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fenntartva.