Hát nem ez-é a bőjt, a mit én kedvelek: hogy megnyisd agonoszságnak bilincseit, az igának köteleit megoldjad, ésszabadon bocsásd az elnyomottakat, és hogy minden igát *széttépjetek? Ésa 58:6

Az élet szép, vagy legalább is nagyon szeretnénk, ha szép lenne. Jó,hogy vannak szép pillanatok, amikor süt a nap, vagy valamiért jókedvünk van, amikor sikerül a mindennapi bilincsektől megszabadulniés felszabadultan eltölteni egy-egy napot.

Az élet szép, amikor azok,akiket szeretünk, viszontszeretnek bennünket, s találkozhatunkazokkal, akik hozzánk közel állnak. Az élet szép, amikor el tudjukvégezni a feladatainkat, amikor meg tudunk felelni a kívánalmaknak,amikor állást kapunk, vagy éppen megmarad valahogy.

Az élet szép,ahogy fennkölt és szép volt Jézus élete, mert jelenlétére és szaváramegváltozott az emberek arca, gondolata, és megszépült az életük. Akicsak találkozott vele, egész életében kísérte őt a Jézussal átélt szépség,békesség....Csakhogy aztán jön felénk áradatként a sok baj, szerencsétlenség,förtelem, a megbocsájthatatlan gondolatok és tettek.

Az élet szép, de telis-teli van csapdákkal, bilincsekkel, szabadságot fékező igákkal. Úgy kísér bennünket a gonoszság árnya, mint ahogyan a testünkben is ottvannak az ártó bacilusok milliói. Az ember hiába születik megreményeink szerint ártatlanul, a szü le tés ben ott van a vér és a mocsok is.

A gonoszság benne van a mindennapi életben, a világban, akultúrában, az egyházban, a gazdaságban, a politikában, a békében éspersze a háborúban is. Az igazság és a gazság, a jóság és a gonoszság, a szabadság és amegkötözöttség folyamatosan jelen van az életünkben, egyiktől semmenekülhetünk. Nehéz meghatározni, bemérni, kiméricskélni, életünkegy-egy szakaszában mikor melyikből mennyi jutott. Érezzükmindkettőnek a hatásait, a következményeit.

A békesség, a szépség és ajóság épít, fiatalít, fölrepít az égig, megtanít élni örülni, boldognaklenni, másokat szeretni, majd újra és újra megszeretni. A jóság és aszépség segít elrendezni az életünket. A gonoszság viszont összezavar mindent. A szeretetlenség elveszi az életkedvet, az életerőt, a gonoszságbilincsbe ver, hatalmas falakat épít ember és ember, lélek és lélek közé.Szeretnénk, ha nélküle élhetnénk, de benne van a világban,kibogozhatatlanul.A Bibliában a gonoszságot az ördög testesíti meg.

Jób könyve egyrendkívüli képpel kezdődik: az Isten és az ördög huzakodnak szegényJóbon. Valójában nem is valóságos tör ténetről, eseményről van szó Jóbesetében, hanem egy kerettörténetről, amely nek keretében abölcsességeket el lehetett mondani. A gonoszság ugyanis nem sze mé -lye sít he tő meg. Nem lehet egy személyre kenni a világban lévő mindenrosszat.

A gonosz benne van a világban, hozzá tartozik a mindennapiéletünkhöz, de nem személyszerűen. Az Úr Isten és a sátán vitatkozikJób felett, akár a mi fejünk fölött. A mi életünkben csap össze a jó és arossz.Az Újszövetségben olvasunk Jézus találkozásáról a Kísértővel. Jézusekkor az adott pillanatra személyessé váló sátánnal találkozik szembe:a teljes go nosz sággal, a teljes elmúlással. Nehéz végiggondolni, hogyanis történhetett a találkozás, nehéz meg határozni a történetiségét, nehézmeghatározni a helyet, az időt, ahol és amikor történt.

Egy biztos azonban, hogy Jézus találkozott minden gonoszság összességével.Minden addigi, ak kori és azutáni szörnyűséggel. De legyőzte a gonoszt!Megtörte a gonoszság erőit, letörte a gonoszság bilincseit. Jézus azzal,hogy legyőzte képszerűen és valóságosan a sátánt, elvette egyben aszemélyiségét. A bukott angyal nem csak az Atyaisten előtt bukott el,hanem Jézus is legyőzi, s marad belőle valami kevés, amivel márnekünk kell elbánnunk a Krisztusba vetett hitünk erejével. Jézusgyőzelme az ördög felett egyben a feltámadás előképe is!A korabeli emberek számára teljesen ért hető volt a sátánnal valótalálkozás.

Tökéletesen érzékelhető volt Jézus személyében, sze re -tetében, emberekhez való viszonyulásában, gyógyításaiban,tanításában az, hogy valóságosan legyőzte a Sátán gonoszságotmegszemélyesítő erejét, és képes volt a gonoszság el lenére, a gonoszságfelett cselekedni. Vagyis éppen azt tette, amit Péter hasonlóan fogalmazott: „... hogy meg nyisd a gonoszságnak bilincseit, azigának köteleit megoldjad, és szabadon bocsásd az el nyo -mottakat, és hogy minden igát széttépjetek..."Csakhogy a gonosz legyőzésének ára volt: Jézus földi élete ment rá.

Úgy látszik, nem lehetett másképpen. Aki a földre a fényt, a szeretetethozta, aki valóban az Atya küldötte volt, aki képes volt legyőznimiérettünk még a sátánt is, arra ezerszeres erővel tört a gonoszság, smajdnem sikerült elpusztítania. Csakhogy éppen annyival erősebb azélet a halálnál, a szabadság a rabságnál, a jóság a gonoszságnál, hogyKrisztus feltámadott érettünk. Mi most erre a csodára, afeltámadás csodájára készülünk, ezért készítjük lelkünkettestünket,egész életünket a most megkezdett böjttel arra,hogy be tudjuk fogadni Isten szeretetét, hogy feladatunkatelvégezzük :" ...hogy megnyisd a gonoszságnak bilincseit, azigának köteleit megoldjad, és szabadon bocsásd azelnyomottakat, és hogy minden igát széttépjetek...

„Ahogy az Atya az ő szent Fiában küldött szeretetével érintette meg,Jézus pedig ezzel a szeretettel gyógyította és váltotta meg a világot, úgynekünk most mindazon gyalázatra, amely bennünk és körülöttünk van,azzal a szeretettel kell válaszolnunk, ame lyet Jézustól tanulunk, samelyet szüntelenül a Szentlélek gerjeszt bennünk.A gonoszság bilincseit először a saját életünkben kell kinyitnunk.

Bármilyen nehéznek is tűnik, de sikerülni fog, ha eltökélten küzdünk azirigység, a rossz megszokás, a csábítás, a rossz gondolatok ellen, ésakkor szabaddá vá lik az életünk, és olyan hatalmas erőt kaphatunk,amelynek segítségével mások bilincseit is ké pesek vagyunk kinyitni. Agonoszság bilincseinek a kulcsa mindig a szeretet. S a szeretet, amelynem elsősorban érzelem, hanem szándék, elhatározás és akarat,valóban bilincset, igát tör, valóban szabaddá tesz.