1595. A reformátusok használják a középkori kőtemplomot, templomösszeírás (Sp. V. J. TI.253.)
1706. elbontják a sekrestyét a középkori templom mellől, a templomot javítják Várady J. TI. p.253., Jk.XV.2. templom reparálása 8 frt. Bor., egri egyházmegyei jk.1769.
1743. harangöntés, felirata "Isten ditsősigire Radistani Reformata Eccle. Öntette 1743.- (1805-ben két harang volt, Sp. Lvt.összeírás)
1753. Visitatio Ecclesiae Ragyistyányiensis Andreas Marusi, Rozsnyai, subsistentia ministri, scholae rectoris, a templom magas hegyen kőből, két harang 100 font, 90? 30 font, a par hely eleitól fogva..., egy ezüzs alacsony pohár, cin talpas pohár, ón két sor virággal ékesült gombos és ajakas kanna, két ón tányér (nagyobb, kisebb), egy abrosz, hat kendő p.49. Sp.Lvt.egyhlát. jk.
1755. Zsindelyezik a templomot V.J. TI. p.253. A’ Radistyáni Templom egészen újjonnan Sindeleztetett. (Protocollumból)
1762. 16 méter magas hatszög alaprajzú fa harangtorony építése V.J.TI.254.
1774. ápr. 12. Kajári István prédikátor, kúrátor Kos János, esküdt személyek: Szabó István,Juhász Márton etc. levele Szathmári Király Györgyhöz a templomnagyobbítás szándékáról, költségeirôl A./XV./5278./81.
1784. magasabbra rakják a templom falait és bővítik a keleti, nagyobb méretű hajórésszel, s egy ajtót is befalaznak. kazettás famennyezet "Hidjetek Istenben!- V.J. TI.p.253. A’ Radistyáni Templom, uralkodó IIdik Jósef Császár és Kegyelmes Király Urunk, kegyelmes engedelméből, fundamentomostól, hoszszaságára hét, Nro 7. Bétsi öl, és öt, Nro 5. ’s fél Suck; belôl, szelességére, vagy világosságára, a’ kőfalak kőzt, négy, Nro 4. Bétsi öl új epűlettel Bôvittetett; a’ régi pedig a’ Torony felől, ahoz alkalmaztatván, fellyebb emeltetett. (Prot.)
1786. Die 23. Aug. 3. és 4. óra között, dél után, az Isten nyila, Templomunk hátúlsó részét, László felé, épen a Vitorla tövénél megűtötte, meg is gyúllott, de hamar, kevés kárral mególtatott. (Prot.)
1788. villámcsapás a toronyba, nem gyúlt meg Vladár József Sp.Lvt.D./CXXIX./72.695./640-22. . Die 12. Jun˙. Estvéli 5. óra tájba, az Isten nyila Tornyunkat megűtôtte; de tűz nélkűl lévén, meg nem gyúllott. (Prot.)
1796. Harangöntés "A RAGYISTANI REFORMATA EKLESIA ÖNTETTE 1796.- 1805-ös harangösszeírás Sp.Lvt.
1805. A K-Ny-i hajó déli oldalának közepéhez bejárati elôcsarnok - melyen keresztül ajtó a templomba, és befalazták az addig használt kéleti kaput. V.J. TI. p.253.
1808. harang öntetett prot.p122.
1850. ápr. 10. Szakál László felsőborsodi esperes levele a főtiszteletű superintendens (püspök) úrnak 1850. évre kihirdetés végett a radostyáni tűzvész - némely épületben kár, a templom zsindelyeztetése "pénz erejébôl kifogyott- Sp.Lvt. B./LXXI./32.400./66.
1865. harangöntés, Korrentsch Márk Egerben Sp.Lvt. D./CXXXII./74.245./864-D./30.
1926. két harang Szlezák László Bp. 132 kg és 76 kg V.J. TI. p254.
1928. A mennyezet átfestése, ismétlődő ornamentális díszítésekkel, szószék déről északra, ablak a déli oldalfalba, múlt századi orgonájának felújítása (Farkas Kálmán) 8 változat V.J. TI.p254.

Sp.= Sárospatak
V.J. TI.=Várady József:Tiszáninnen református templomai
Bor.= Borovszky Samu Borsod vármegyére vonatkozó cédulái a megyei levéltárban
Jk. =Jegyzőkönyvek
Protocollum =Prot.= egyházközségi jegyzőkönyv

Ezek az eddig megtalált, írott adatok a templomra, toronyra (harangokra) vonatkozóan. Milyen következtetéseket tehetünk ezen ismert adalékok alapján? A templom eredete a reformáció százada elé nyúlik, a "megreformálódott hitű- radostyáni nép, mint atyáiktól örökölt szent kultuszhelyet használta tovább. Ezt igazolja a fent említett 1595. évi templomösszeírás, valamint a parókia eresze alatt őrzött faragott kőtömb, mely feltehetőleg a templom(?) régi, bélletes bejáratának a jobb alsó darabja lehetett. Méretre és faragásra nézve a boldvaihoz igen nagy hasonlóságot mutat. A Templom szó után azért tettem kérdőjelet, mert elképzelhető az is, hogy az épület eredetileg nem templomnak készült. Kondó 1 km-re fekvő falu bírt Árpád-kori kőtemplommal, így nem valószínű, hogy ilyen kis távolságon belül még egy kőtemplom épült volna abban az időben. Vagy ha mégis, akkor nem csupán kultikus célra, hanem védelmi okokból is. (Mint számtalan más helyen.) Az is lehet, hogy egy régebbi erődöt, vártornyot alakítottak át a nyugalmasabbnak gondolt századokban istentiszteleti célra. Mi szól ez érvelés mellett? 1., A település neve. Radostyán, régebben Hradistyán, benne az ószlávból a vár, váracska szó. (Hogy honnan került ide a környező községeknek is helynevet adó ószláv népcsoport, melynek a mai felvidéki tótokhoz sok köze nincs, nos erre is megtaláltam a történelmi adalékokat.) 2., A település, és azon belül a "templomhegy- kiváló stratégiai fekvése. Sajószentpétertől a völgy varbói kanyarulatáig jól figyelemmel kísérhető a táj. Meg kell említeni azt is, hogyha itt erőd volt, az egy erődrendszer talán középső láncszeme lehetett. Parasznya egyik szőlőhegye a "Várhegy- Az elnevezések nem ötletszerűek vagy véletlenek. Valaha a Magyar Királyság ideje előtti korban erődítés, esetleg földvár volt a hegytetőn. Avar-kori földsáncokat láthatunk a feltételezett erődvonal Sajó felé eső végén az úgynevezett Nagy-Korcsolyás hegy tetején. A radostyáni "templomhegyről- mindkettő jól látszik, optikai jelzésekkel a kapcsolat kitűnően tartható. (Kérdés: ki ellen, mi ellen adott védelmet a "vonal-? Milyen csoportok, etnikumok népesítették a Bükk keleti térségét, vagy a Kárpátok medencéjének északkeleti tartományát?)
A templomon végzett újabbkori átalakítások, sekrestye elbontás, bővítés, bejárat áthelyezés, cinterem építés, mai hatszögű fa harangláb építése, vélhetően egy régebbi helyett (hiszen harangöntésről már 1743-ból tudunk). V. Zs.