Nyomtat Elküld Olvasási nézet

Evangelizáció 2006. november 6-10.

Csodát láttak református templomaink. November 6. és 10. között öt református templom látott olyasmit, amit rég nem: az egész templomot megtöltő népes gyülekezetet, istentiszteleti közösséget. Szerény kísérletnek indult: közös evangélizációs hétnek, minden este más helyszínnel, a híveket szállító busszal (a második naptól már buszokkal, mert egy kevésnek bizonyult), igei szolgálatokkal, szeretetvendégséggel. Életjelt akartunk adni magunkról, hogy még vagyunk, még létezünk, még nem kell leírni bennünket, s láss csodát: élettel teltek meg templomaink. Alacska, Varbó, Radostyán, Sajókápolna és Sajószentpéter-Nagytemplom voltak tanúi és helyszínei ennek a rendkívüli történetnek, de a parasznyai, kondói, sajólászlófalvi és sajószentpéter-bányai gyülekezet tagjai is részesei voltak. A helybeli lelkészek is meghatódtak (meghatódtunk), hogy nem kell azzal vigasztalni magunkat, hogy nem a mennyiség, hanem a minőség a fontos, meg hogy ha már ketten vagy hárman összegyűlnek Jézus nevében, ő ott van közöttük.
Az evangélizációs szolgálatot minden este Mátyás Sándor Nyékládháza, Mezőnyék és Mályi lelkipásztora végezte a tékozló fiú kiapadhatatlan gazdagságú jézusi példázata alapján. Isten szeretetének evangéliuma volt hát a középpontban, és ez így is van rendjén.
De külön öröm, hogy sikerült megszabadulni beidegzett református egyoldalúságainktól: a "nekrofil didaktikától-, hogy a gyülekezet ott van, de nem vesz részt az istentiszteleten, csak engedelmesen magába fogadja a tanítást (s épp ezért marad meg a "szent együgyűség- állapotában). Itt ugyanis bizonyságtételek hangzottak el fiatalabb és idősebb református testvéreinktől, egyháztagoktól, versben és prózában, személyesebb hangvétellel és tanító jelleggel egyaránt. Eleinte volt bennünk félelem, lesz-e elegendő bátor bizonyságtevő, a végén pedig már a bőség zavarával küzdöttünk (volt akit vissza kellett fogni, idő hiányában, nem vicc!). Imaközösségben való részvételre is buzdítottunk az istentiszteleten, nem hiába.
Szeretetvendégséggel zárultak az alkalmak: együtt voltunk szeretetben, sok finom sütemény társaságában. Éreztük, hogy egymáshoz tartozunk. (Megszámolta már valaki, hogy Pál apostol leveleiben hányszor szerepel a kölcsönös névmás? "Egymás terhét hordozzátok, egymást vígasztaljátok, egymást alázatosan különbnek tartsátok magatoknál, egymásnak bocsássatok meg, etc.-) Ezt éltük át, reméljük, folytatása következik. SOLI DEO GLORIA.
Király Gábor lelkész Sajókápolna


TELI TEMPLOMOK CSODÁJA

November 6. és 10-e között a találkozás különös élményében volt részük a pittypalatty-völgyi, alacskai és sajószentpéteri református híveknek. Estéről estére egymás templomaiban közös istentiszteleteken találkozhattak. Ezekre az alkalmakra zsúfolásig megtelt különjáratú autóbuszokkal, személyautókkal, az éppen házigazdák pedig gyalog igyekeztek, hogy 5 órakor, a harangszó végeztével mindenki, aki akart ott legyen. Megteltek a templompadok, zengett az ajkakon a dicséret, és szomjazó lelkek százai elégíttettek meg Isten igéjével. Az istentiszteleti együttlét szeretetvendégségben folytatódott, ahol rég nem látott rokonok, ismerősök válthattak szót egymással az élet dolgairól. Mindez süteményfinomságokkal gazdagon terített asztalok mellett, amiket a napok óta odaadóan szorgoskodó asszonykezek sok szeretettel varázsoltak elénk. Ezeken a lelkeket meggazdagító estéken rácsodálkozhattunk egymás templomaira, a fakazettás református templomokra, melyeket kívülről szinte naponta, de belülről igen ritkán látunk. Láttuk a feltárt árpádkori részletekkel gazdagodott, némaságukban is sokat mesélő alacskai "ékszerdobozt", a márványpadlós, teljesen új padozatú varbói szent hajlékot, a radostyániak "Sion hegyén" épült ódon csodát a páratlan, 1762-ből származó, hatszög alapú fa haranglábbal, a sajókápolnaiak metamorfózison átment, fényárban úszó barokk büszkeségét, vagy utolsó este jó Lévaynk szentpéteri "öreg" templomát. Felgyorsult, idegesen kapkodó világunkban jó volt egymással, de mindenekelőtt Istennel találkozni. Erőt adott a találkozás, s hisszük, megújított.
Várady Zsolt radostyáni lelkipásztor

Alacska, Varbó, Radostyán, Sajókápolna, Sajószentpéter - evangelizációs esték fényképalbuma.











Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fentartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat / Hírlevél

  • 2026. szeptember 15., kedd

    Beiktatták szolgálatába Nagy Jánost, a Budapest-Nagyvárad téri Református Egyházközség idén megválasztott lelkipásztorát szeptember 13-án, vasárnap. A...
  • 2026. szeptember 15., kedd

    A Dunamelléki Református Egyházkerület Üzemeltetési Főigazgatósága pályázatot hirdet a tahi Sion Hegye Református Konferencia-központ vezetői munkakör...
  • 2026. szeptember 14., hétfő

    Tudósításunk a Paksi Református Egyházközség fennállásának 450. évfordulója alkalmával szervezett ünnepségről.
  • 2026. szeptember 14., hétfő

    Szélfútta zsoltárok címmel a régizene, népzene és könnyűzene fúziójában meghangszerelt új összeállítással jelentkezik a Zsongom együttes.
  • 2026. szeptember 13., vasárnap

    A gyógyíthatatlan betegség határhelyzet. Ezen a pengeélen sétálunk Bogár Bence kreatív szakemberrel, a Bapum szorongáscsökkentő alkalmazás megálmodójá...
  • 2026. szeptember 11., péntek

    Lehetnek különböző elképzeléseink arról, hogy ki legyen a püspök. De vannak határok, amelyeket egy ilyen helyzetben sem szabad átlépnünk. Literáty Zol...
  • 2026. szeptember 10., csütörtök

    Brandenburg Sándor, Szalai Zsolt és Szathmáry Gergely válaszoltak az egyháztagok online beküldött kérdéseire.
  • 2026. szeptember 08., kedd

    Az első dunamelléki református gyermekvédelmi konferencián teológiai, pszichológiai és jogi szempontok felől tekintenek erre a különösen fontos és nag...
  • 2026. szeptember 08., kedd

    Balla Péter, Lovas András, Nyilas Zoltán és Somogyi Péter az egyháztagok online beküldött kérdéseire válaszoltak. Felmerült más lehetséges jelölt is.
  • 2026. szeptember 08., kedd

    Beiktatták Komor Csaba lelkipásztort a Pécs-Kelet-Mecseki Református Egyházközségbe.