Nyomtat Elküld Olvasási nézet

Evangelizáció 2006. november 6-10.

Csodát láttak református templomaink. November 6. és 10. között öt református templom látott olyasmit, amit rég nem: az egész templomot megtöltő népes gyülekezetet, istentiszteleti közösséget. Szerény kísérletnek indult: közös evangélizációs hétnek, minden este más helyszínnel, a híveket szállító busszal (a második naptól már buszokkal, mert egy kevésnek bizonyult), igei szolgálatokkal, szeretetvendégséggel. Életjelt akartunk adni magunkról, hogy még vagyunk, még létezünk, még nem kell leírni bennünket, s láss csodát: élettel teltek meg templomaink. Alacska, Varbó, Radostyán, Sajókápolna és Sajószentpéter-Nagytemplom voltak tanúi és helyszínei ennek a rendkívüli történetnek, de a parasznyai, kondói, sajólászlófalvi és sajószentpéter-bányai gyülekezet tagjai is részesei voltak. A helybeli lelkészek is meghatódtak (meghatódtunk), hogy nem kell azzal vigasztalni magunkat, hogy nem a mennyiség, hanem a minőség a fontos, meg hogy ha már ketten vagy hárman összegyűlnek Jézus nevében, ő ott van közöttük.
Az evangélizációs szolgálatot minden este Mátyás Sándor Nyékládháza, Mezőnyék és Mályi lelkipásztora végezte a tékozló fiú kiapadhatatlan gazdagságú jézusi példázata alapján. Isten szeretetének evangéliuma volt hát a középpontban, és ez így is van rendjén.
De külön öröm, hogy sikerült megszabadulni beidegzett református egyoldalúságainktól: a "nekrofil didaktikától-, hogy a gyülekezet ott van, de nem vesz részt az istentiszteleten, csak engedelmesen magába fogadja a tanítást (s épp ezért marad meg a "szent együgyűség- állapotában). Itt ugyanis bizonyságtételek hangzottak el fiatalabb és idősebb református testvéreinktől, egyháztagoktól, versben és prózában, személyesebb hangvétellel és tanító jelleggel egyaránt. Eleinte volt bennünk félelem, lesz-e elegendő bátor bizonyságtevő, a végén pedig már a bőség zavarával küzdöttünk (volt akit vissza kellett fogni, idő hiányában, nem vicc!). Imaközösségben való részvételre is buzdítottunk az istentiszteleten, nem hiába.
Szeretetvendégséggel zárultak az alkalmak: együtt voltunk szeretetben, sok finom sütemény társaságában. Éreztük, hogy egymáshoz tartozunk. (Megszámolta már valaki, hogy Pál apostol leveleiben hányszor szerepel a kölcsönös névmás? "Egymás terhét hordozzátok, egymást vígasztaljátok, egymást alázatosan különbnek tartsátok magatoknál, egymásnak bocsássatok meg, etc.-) Ezt éltük át, reméljük, folytatása következik. SOLI DEO GLORIA.
Király Gábor lelkész Sajókápolna


TELI TEMPLOMOK CSODÁJA

November 6. és 10-e között a találkozás különös élményében volt részük a pittypalatty-völgyi, alacskai és sajószentpéteri református híveknek. Estéről estére egymás templomaiban közös istentiszteleteken találkozhattak. Ezekre az alkalmakra zsúfolásig megtelt különjáratú autóbuszokkal, személyautókkal, az éppen házigazdák pedig gyalog igyekeztek, hogy 5 órakor, a harangszó végeztével mindenki, aki akart ott legyen. Megteltek a templompadok, zengett az ajkakon a dicséret, és szomjazó lelkek százai elégíttettek meg Isten igéjével. Az istentiszteleti együttlét szeretetvendégségben folytatódott, ahol rég nem látott rokonok, ismerősök válthattak szót egymással az élet dolgairól. Mindez süteményfinomságokkal gazdagon terített asztalok mellett, amiket a napok óta odaadóan szorgoskodó asszonykezek sok szeretettel varázsoltak elénk. Ezeken a lelkeket meggazdagító estéken rácsodálkozhattunk egymás templomaira, a fakazettás református templomokra, melyeket kívülről szinte naponta, de belülről igen ritkán látunk. Láttuk a feltárt árpádkori részletekkel gazdagodott, némaságukban is sokat mesélő alacskai "ékszerdobozt", a márványpadlós, teljesen új padozatú varbói szent hajlékot, a radostyániak "Sion hegyén" épült ódon csodát a páratlan, 1762-ből származó, hatszög alapú fa haranglábbal, a sajókápolnaiak metamorfózison átment, fényárban úszó barokk büszkeségét, vagy utolsó este jó Lévaynk szentpéteri "öreg" templomát. Felgyorsult, idegesen kapkodó világunkban jó volt egymással, de mindenekelőtt Istennel találkozni. Erőt adott a találkozás, s hisszük, megújított.
Várady Zsolt radostyáni lelkipásztor

Alacska, Varbó, Radostyán, Sajókápolna, Sajószentpéter - evangelizációs esték fényképalbuma.











Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fentartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat / Hírlevél

  • 2026. július 06., hétfő

    Siklóson él a kutyájával, a kanapéja Jézus Krisztus felé lejt. Szabó Ágnes közgazdász Zuglóból az Ormánságba költözött.
  • 2026. július 06., hétfő

    Idén nyáron is tanszereket gyűjt a Magyar Református Szeretetszolgálat. Augusztus 10-ig segíthetünk a rászoruló gyerekeknek.
  • 2026. július 04., szombat

    Független, nemzetközi irodalmárokból, kritikusokból és fordítókból álló zsűri ítélte 2026 legjobb német nyelvű irodalmi művének Visky András Tankó Tím...
  • 2026. július 02., csütörtök

    A dunavarsányi református gyülekezet nyári táborában nemcsak a bibliai szuperhősöket ismerhették meg a gyerekek, hanem a legkisebbektől a legidősebbek...
  • 2026. július 01., szerda

    Identitáskeresés, társadalmi lenyomatok és az egyházi reprezentáció felelőssége – A roma holokauszt emlékezetéről közelmúltban nyílt kiállítás kapcsán...
  • 2026. június 30., kedd

    Gyülekezetük számára alapvetés, hogy imádságban hordozzák egymást, még akkor is, ha van, aki ezt nem az imaközösségekben éli meg, hanem egyéni csendes...
  • 2026. június 29., hétfő

    Oláh Krisztina új könyve arra is emlékeztethet minket, hogy mindannyian Isten felelős munkatársai vagyunk, és ebben a szolgálatban közösen formálódunk...
  • 2026. június 28., vasárnap

    Néhány évvel ezelőtt új esélyt kaptak a gyülekezetplántálásra a tárnoki reformátusok, ma már csodaként élik meg az eddigi növekedést.
  • 2026. június 26., péntek

    A Szóval Lévay podcast második évadát ajánljuk
  • 2026. június 26., péntek

    Tábortüzes dicsőítés, balatoni séták, táncos est – csak néhány a közelmúltbeli egyházmegyei ifjúsági találkozók programjai közül. A fiatalokat m...