Nyomtat Elküld Olvasási nézet

Műemléktemplomunk

NYÍRTURAI REFORMÁTUS MÜEMLÉKTEMPLOM

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye rendkívül gazdag műemlékekben. Középkori templomait a háborúk, természeti csapások ellenére sikeresen őrizte meg, újította fel és gazdagította hosszú évszázadok alatt az itt élt nemzedékek sora. Nagy értékű e vidék építészetének számos ránk maradt darabja, ezek közül való a NYÍRTURAI REFORMÁTUS TEMPLOM a templomépítészet e remekbe szabott alkotása is.


TÖRTÉNELMI ELŐZMÉNYEK
A keresztyénség felvételével elsősorban a királyi birtokok falvaiban indult meg a templomépítés. Nemcsak kőből és téglából építkeztek: a kisebb települések kápolnái fából épültek még a 15.század végén is, ám belőlük egy sem maradt fenn.

A 13-14.század fordulójára a helyi egyházi szervezet kiépülése megtörténik. Amikor 1332-ben és az utána következő néhány évben a pápai tizedszedők végigjárják az országot, a borsovai esperesi kerületben már 60, a szabolcsiban 56 plébániát írtak össze.
A 14-15.század templomépítései három nagy korszakra oszthatók: I. Károly uralkodásának vége- Nagy(I.) Lajos kora (1330-1380), Zsigmond király uralkodásának az 1410-1437 közötti évei, és végül Mátyás király uralmának konszolidációjától (1464) az 1500-ig terjedő évek.
Erre a korra tehető a turai templom építése is, amikor a Habsburg-pártiak és a "nemzetiek" harcából győztesen kikerülő Hunyadi-tábor az erdélyi lázadás leverése után élvezheti a konszolidáció gyümölcseit, a fellendülő bel és külpiacok előnyeit, a tőkeszerzés örömeit. Mindezek éreztették hatásukat és jótékonyan befolyásolták a vezető réteg építkező kedvét is: Isten házának építését, megújítását, díszítését.
Közvetlenül Mohács előtt épült templomokról nem tudunk, ekkorra már befejeződtek a nagy építkezések.

A Turai templomot több más templommal együtt Szent György tiszteletére emelték mégpedig az új: gótikus stílusban. Az új stílusban és formában épült templomok szentélyei általában a nyolcszög három oldalával záródnak. (Ibrány, Tarpa, Tiszabezdéd, Kölcse, Nyírtura, Nyírbátor)

Egy érdekes írásos emlék szerint a szomszédos Nyírpazonyban 1406-ban még fakápolna állt, s csak a század vége felé engedhették meg maguknak az itt lakó kisnemesek, hogy a közeli Tura hatására új templomot építhessenek.


TEMPLOMTÖRTÉNET
A legrégebbi források szerint a templom szentélyrésze a XIII. század második felében épülhetett. A későbbiek során eredeti szentélyét elbontották és - valószínűleg 1488-ban, amikor a nyugati kapu is készült - építették meg a nyolcszög három oldalával záródó szentélyt.
A templom, különböző korokból származó tömör vörös égetett agyag téglából épült, míg a torony alja kemény mészkőből van falazva. 1821-ben a templomhoz új téglatorony épült. A régi fatornyot a laskodi református egyháznak adták el. (1863-ban bontották le a laskodiak).
A templomot a reformátusok valószínűleg már a XVI. századtól használják. Erre vallanak XVII. századi edényei is. 1821-1833. között nagyobb átalakításon ment keresztül, ekkor nyugati homlokzatát lebontották és 2 öllel meghosszabbították, ablakait megnagyobbították, így került a késő gótikus ajtó az új nyugati falba. Ugyanekkor eredeti famennyezetét is lebontották. A szentély boltozata valószínűleg XVIII. századi. A templomot 1907-ben renoválták.

JELLEGE:
Sokszög záródású, támpilléres szentélyű, késő gótikus teremtemplom, nyugati bővítéssel és toronnyal.

KÜLSŐ:
A templom szentélyrésze és hajója valószínűleg két építési periódusban készült. A hajóval csaknem azonos szélességű szentély a nyolcszög három oldalával záródik. Falvastagsága, amely meghaladja a hajó falvastagságát, egyenetlen, és kis mértékben eltér a hajó középtengelyétől. Északon kissé kilép a hajófal vonalából, délen viszont visszaugrik attól. Eredetileg négy kétosztatú támpillér tagolta, ezek közül az északkeleti hiányzik. Ugyancsak támpillérek vannak a hajó és szentély találkozásánál is. A hajó nyugatról számított első negyedében északon és délen egy-egy ferde támpillér mutatja a hajó eredeti hosszát. A templomhajó déli részét két félköríves ablak, szentélyét délen és délkeleten egy-egy félköríves ablak tagolja.

BELSŐ:
A síkmennyezetes hajót és félkupolás szentélyt diadalív választja el. A keleti karzat a padokkal egykorú. A klasszicizáló berendezés 1803-ból való. A padok a szószék, szószékkorona és a karzatok gondosan restauráltak helyreállítottak. A belső feltárás során falképtöredékeket kerültek elő: a szószék melletti Krisztus-kép, a megmaradt felszentelési keresztek, évszámtöredékek.
A középkori szentély keleti oldalán található a tölcsér bélletes résablak, a déli oldalon a befalazott gótikus csúcsíves ülőfülke, az északkeleti falon pedig a kőkeretes szentségtartó fülke

A KAPUZAT:
A műemléktemplom legértékesebb része a szép megoldású toronyaljból nyíló későgótikus bejárat. A kapu alja sarokgúlás kiképzésű. Fölötte sajátos oszlopszékekből indulnak ki a mély hornyokkal elválasztott pálcatagok, melyek a vállnál megkettőződnek. Az egyik része a szemöldökgyámos íves formát követve egymással többszörösen metsződik.

Az egyenesen futó tagozatok gyémántmetszésű csomópontokat alkotnak. Az íves tagozatok a kapunyílás középrésze felett szamárhátívben találkoznak. A kaput legfelül többször tagolt szemöldök zárja le, melynek mezőiben egy-egy címerpajzs, kézfej és az 1488-as felirat látható, amely hazánkban szinte EGYEDÜLÁLLÓ JELLEGZETESSÉG, HISZ A 4-ES SZÁMJEGY: ITT EGY KETTÉVÁGOTT NYOLCAS.

A kapuzat jelenlegi helyére 1821-1833 között került. Ekkor a nyugati homlokzatot elbontották, a hajót nyugat felé bővítették, majd tornyot építettek elé. (az eredeti végfalat a most is látható átlós támpillérek jelzik). Az ablakokat is ebben az időben nagyobbították meg.


A templom jelenlegi állapota

A Nyírturai Református Egyházközség 1992-ben kezdett hozzá a templomának felújításához az Országos Műemlék v. Hivatal tervei alapján és szakértői közreműködésével. A felújítási munkák 1995 és 1998 között folytak építési fázisonként. 1995-ben történt meg a templom átfogó jellegű kutatása és a helyreállításra vonatkozó tervek elkészítése. Ekkor került megépítésre az új fedélszerkezet, majd a homlokzat rekonstrukciója. 1997-1988-ban a belső falkép restaurálására, 1999-ben pedig a középkori sekrestye bemutatására került sor.

A templom mai képét döntően a XVIII-XIX. századi átalakítások hozzáépítések határozzák meg. Az épület adottságainak, ismert és felkutatott értékeinek mérlegelése alapján a középkori eredet érvényre juttatását, az egyes építési fázisok bemutatását, ugyanakkor az egységes építészeti megjelenés megőrzését tűzték ki célul a helyreállítás során.
Ezek alapján az első helyreállítási fázisban a falak szerkezeti összefogására felső vasbeton koszorú készült, amelyre a XVIII. századi, sőt középkori tetőidomot idéző új fa tetőszerkezet épült, amely cseréphéjalásában a XIX. századi hozzáépítést is jelzi.
A déli homlokzat középkori ablaknyílásait az eredeti állapotukban állították vissza, bemutatva a szentély feltárt keleti résablakát is.
Az északi oldalon az anyagi lehetőségek korlátozott volta miatt csupán az elbontott egykori sekrestye alapjának, ajtónyílásának, felmenő falainak, és boltozat indításának bemutatása valósulhatott meg.

A templom belső terében a megtalált alapjaira visszaépült a diadalív melyen a millecentenárium emlékére emléktábla került elhelyezésre. Rekonstruálásra került a nyugati végfal lenyomata, a sekrestye belső ajtónyílása, bemutatásra kerültek az elfalazott szentségtartók és a szentély déli oldalán befalazott ülőfülkét. A mennyezet színesre pácolt új deszkaborítást kapott. A templomtér és a toronyalji előtér vastag kavicsrétegre helyezett téglaburkolatot kapott.
A toronyban három harang lakik:(234, 150 és 75 kilós).

Templomunk műemléknek minősül, a magyarországi Műemlékjegyzékben 6177. törzsszámon tartják nyílván!




















































Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fentartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat / Hírlevél

Látogatók ma: 62, összesen: 198238

  • 2021. július 26., hétfő

    A debreceni Wáli István Református Cigány Szakkollégium és a Budapesti Református Cigány Szakkollégium egyaránt várja tehetséges, egyetemre vagy főisk...
  • 2021. július 22., csütörtök

    A mesterséges intelligencia korunk legnagyobb kihívása. Miért van ez így, milyen veszélyeket hordoz magában, és milyen kiút állhat előttünk? Könyvkrit...
  • 2021. július 22., csütörtök

    Nyaralási lehetőséget kínál a németországi árvizek károsultjainak Balog Zoltán református püspök. A Zsinat lelkészi elnöke a többek között a németorsz...
  • 2021. július 21., szerda

    Vajon miért száműztük lelki életünkből az életet? Ha pedig az élet része annak, akkor mit jelent a lelki? Hogyan állhat helyre saját emberi mivoltunk,...
  • 2021. július 20., kedd

    Mi visz arra egy református lelkészt, hogy sci-fi íróként is kipróbálja magát? Prédikáció és fikció kapcsolatáról, világvégéről, írói módszertanról, v...
  • 2021. július 20., kedd

    Védelem, pásztorlás, érvpárbaj, emberségesség – a koronavírusjárvány elmúlt több mint egy évében számos lelkésznek kellett eligazítást nyújtania, mikö...
  • 2021. július 19., hétfő

    A taliándörögdi református templomban és környékén koncert, kiállítás, művészetterápiás alkotóműhely, a kamaszok online jelenlétéről és játékszenvedél...
  • 2021. július 16., péntek

    Míg a tanév során leendő szolgálatukra készülnek, nyáron egymás társaságában töltődnek, missziós utakon vesznek részt, világi és egyházi fesztiválokon...
  • 2021. július 15., csütörtök

    „Az építkezés hitvallás. Aki maradandót épít, aki kőből épít, az a jövőnek épít” – hangzott el Balog Zoltán dunamelléki püspök igehirdetésében a halás...
  • 2021. július 14., szerda

    A Történelmi Igazságtétel Bizottság elnöke, magyar katonatiszt, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követő Bibó–Göncz–Regéczy...