Nyomtat Elküld Olvasási nézet

A templom története

A mai templomunk - tudomásunk szerint - a második a falu történetében. Az első templom a Székely-kertben állott, a temető szomszédságában. Ezt a helyet ma is Régi Cinteremnek nevezi a nép. A falu mind lennebb költözött, a templom sokaktól távol esett, de a falai is összehasadoztak. Ezért elhatározták egy új templom építését. Hosszú tárgyalások folytak a templomhely kiválasztása felől, mely vitába az akkori esperest Tsiki János luka-ilencfalvi lelkészt is bevonták. Egyesek a régi helyen szerették volna felépíteni a templomot, de a presbitérium ragaszkodott a mostani telekhez, mondván: "sokkal erősebbnek tartottuk annak a résznek az erősségeit... és a falunak szinte derekába esik, az öregekre és betegekre nézve a templomba menetel könnyebb.-
A templom telkét 1793 pünkösdjén vásárolták a káposztásszentmiklósi Nagy Lászlótól és testvérétől Nagy Sámueltől. A telek összterülete 648 □ öl volt. A telken egy kis ház is állott, és a vásár után Török Sámuel lelkipásztor be is költözött a házba. Két évig nem kellett fizetni semmi lakbért, azonban a harmadik évvel kezdődően 1 aranyat fizetett a gyülekezet. A parókia helyét Jánosi Antal kisgörgényi lakostól vásárolták, 1795-ben. A templom alapkövét 1793. június 17-én tették le az akkori püspök Keresztes Máté, (1793-1795) a Török Sámuel lelkipásztor és a presbitérium jelenlétében, közben a gyülekezet a 84 zsoltárt énekelte. Török Sámuel ezt az eseményt így örökítette meg: "Én, Török Sámuel papságomban, curator: Szilágyi György. Hitesek: Székely István, Székely János, Felső Székely Ferenc, Ferenczi Mihály, Henter János, alsó Székely Ferenc, Székely Gergely. Egyházfiak: Henter András, Szilágyi János. Jelenlétekben tettük le az új templom fundamentumának első kövét, melyet magunk is kezeinkkel a nálunk lévő kalapáccsal megveregettünk. Ebben az időben találtattak élő lelkek Somosdon mindössze 451-en, Csókában pedig 200-an. Az eklézsia in summa 651 lelkek-
Az építést, "Marosvásárhely szabad királyi városban lakó Eikler Ferenc pallér-mester- és Keszi István kezdte el. A templomépítéshez felhasználták a lebontott régi templom köveit, ezen kívül: 114.000 téglát, 850 véka oltatlan meszet, 535 szekér homokot, 85 öl cserefát, 4 fertály-tutaj deszkát, és 3 fertály-tutaj szarufát, a templom és torony fedésére 30.000 zsindelyt, 60.000 zsindelyszeget, 4.000 lécszeget, 3 mázsa vasat kapcsoknak, 5 font drótot, 5000 stukatorszeget, 6 kéve nádat. 30.000 téglát a küküllőszéplaki cigányok készítettek. A mai templomunk bejáratának kőből faragott boltíve az előző templomból való. Ott olvasható az 1794-es szám a boltív tetején, valószínű ebben az esztendőben érkeztek el a falazással addig, hogy beépítésre kerülhessen. A teljes kőműves munkáért 850 magyar forintot, az ácsmunkákért 345 forintot és 40 véka búzát, 25 veder bort kértek és "minden becsületes megyebeli ember a legényeket tisztességes étellel tartsa egy-egy nap rendre.- A templom méretét így határozták meg: "hosszúsága 11 öl, szélessége öt öl és 2 sukk, magassága 3 öl, a torony magassága 9 öl, a templom falainak vastagsága 3 és fél sukk, a haranglábig 3 sukk, azon felül két sukk.-. A szerződés szerint "1794 Szentmihály haváig tartozik bévégezni.- (A sukk méretét így határozza meg a Magyar Értelmező Kéziszótár: "a két ököl és az egymás felé fordított két hüvelykujj együttes hossza-)
A hívek pénzadománnyal és terménnyel járultak hozzá a templomépítéshez. Az egyháznak volt 963 magyar forintja a templomépítés kezdetén, a hívek adományoztak 309 magyar forintot, fa eladásból 600 magyar forintot nyertek, így ezzel az 1872 magyar forinttal kezdték el felépíteni a mai templomunkat. A legnagyobb adomány 50 forint, a legkisebb 1 forint volt. Összehasonlításul: 1788-ban 1 véka búza 18-24 krajcár, 1 véka kukorica 15 krajcár, 1 pár csizma 3 rhénes forint, egy "mindennapi mente- 15 rajnai forint.- A termett kukorica 4/5 részét, a búzának 1/5 részét ajánlották a templom építésére. De ezen kívül adományoztak még bort, borsót, paszulyt is. A kukoricából 195 forintot, a búzából 32 forintot nyertek.
Más gyülekezetektől is kértek segítséget a templom felépítéséhez. A fennmaradt iratok szerint, adományokat kértek a gernyeszegi lelkésztől "tiszteletes, tudós, nagyérdemű Málnási László, Főkonzisztóriumi tagtól-, a régeni gyülekezettől, a petelei gyülekezettől, a sáromberki gyülekezettől, valamint sok más jókedvű adakozótól, pl. "Néhai b. e. Méltóságos Szutsáki Ferenc úr elmaradt gyászos özvegye, méltóságos Kabos Klára úrasszony--tól, aki 1796. február 14-én adományozott "2 német forintokat-. A szájhagyomány szerint voltak, akik annyit talpaltak a templomépítés ügyében, hogy lekopott a cipő a lábukról. Ezt a tényt megerősíti egy fennmaradt okmány, melyben a kéregető testvérünk az elszámolás rendjén azt írja: "fél bocskort vettem Régenben, mivel mezítláb maradtam-. Már épülőfélben volt a templom, amikor az 1794-es vizitáció áldásképpen és bátorításul a következőket jegyzi fel: "Engedjen az Úr továbbra is erőt, tehetséget és parancsoljon segedelmet az elkezdett munkának unalom nélkül való folytatására s mindannyiunk örömére egész contentummal való elvégzésére.- (contentum latin szó, jelentése: buzgó, összefog, iparkodik)
A szájhagyomány úgy tudja, hogy azokat, akik nem adakoztak a templom épitésére, a falu kiközösítette, olyannyira, hogy Kovács János családját kiköltöztették a faluból a csókai határba. A Dóczi család egy ágának pedig el kellett hagynia a falut, mert nem akart részt venni a teherviselésben. 1756-ban az egyháznak a Szálas Bércén volt egy darab erdeje, amit a templom és parókia épitésére használtak fel. Sajnos, nem sikerült a tervezett egy esztendő alatt befejezni a templomépítést, ugyanis Eikler Ferenc nem tudni mi okból, nem fejezte be a munkát. 1805-ben újabb szerződést kötöttek, Fik János és három társával, akik 130 rhénes forintért vállalták a munka befejezését. 1805-re a templom felépült, de torony nélkül. A tornyot Dali János ácsmester építette 400 rhénes forintért. A templomi padok 1823-ban készültek el, addig a régi templomból idehozott padokat használták. Az úrasztalát Paniti Gáspár adományozta, amint a felirata is erről tanúskodik: "Ezt az asztalt Isten segedelméből Paniti Gáspár és neje Henter Borbála adta a nemes Ecclésiának 1863-ban. Készítette Ajtai Ferencz.


Az új templom felszentelése 1823-ban volt, Agyagási Mihály lelkipásztor szolgálatával. Ebben a beszédben a következőket mondta Agyagási Mihály: "Jöjjön el ide a jámbor, és itt imádja a maga égi Atyját, erősödjék emberi, társasági és keresztyéni kötelességének teljesítésében. Jöjjön el ide a szemtelen és itt hallja a maga gyalázatját, az atzél szív megtérésre olvasztassék. Jöjjön el ide a virtusos, szenvedő és merítsen magának vigasztalást a Bethlehem forrásából, hogy könnyes szemei letöröltessenek. Későre jöjjön el neked Jézus Jeruzsálemi templomra mondott jövendölése, hogy egyik kő a másikon nem marad".- Harminc év munkájáért adtak hálát a kegyelem Istenének, és kértek áldást azokra, akik e templom falai között imádjuk, keressük a vele való megbékélést. Áldott legyen emlékezete mindazoknak akik templomot építettek nekünk és az utánunk jövőknek. A templom padjait is a felszentelés évében, 1823-ban készítették. A templomban 374 ülőhely van.Az orgonát 1864-ben készítette Blahumka Lajos orgonaépítő mester.

Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fentartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat / Hírlevél

Látogatók ma: 4, összesen: 130780

  • 2020. augusztus 11., kedd

    Akinek van füle, hallja. Akinek van élete, élje. Meghívó Kánába – harmadik rész.
  • 2020. augusztus 11., kedd

    Személyi sérülés nem történt, a gyors és szakszerű tűzoltásnak köszönhetően sikerült megmenteni a tetőszerkezetet.
  • 2020. augusztus 10., hétfő

    Azt mondják, a vizet borrá változtatta. Én láttam, hogy a könnyeket is, melyeket idáig tartogatott az örömre. Meghívó Kánába – második rész.
  • 2020. augusztus 09., vasárnap

    Talán ez volt az a történet, amely megismertetett Jézussal. Ahol a legjobban és legegyértelműbben megéreztem, hogy ő tényleg itt volt teljes valójával...
  • 2020. augusztus 07., péntek

    A Magyarországi Református Egyház is elkötelezett a környezet védelmében, így a Károli Gáspár Református Egyetem zöldítésének projektje mellett a Magy...
  • 2020. augusztus 06., csütörtök

    A lányok, asszonyok régen fonóba jártak, ahol a munkát is el lehetett végezni és közben meg tudtak osztani egymással örömöt, bánatot. Ezt a hagyományt...
  • 2020. augusztus 06., csütörtök

    A vallásos formák és a spontaneitás is helyet kaphatnak az Istennel való kapcsolódásban.
  • 2020. augusztus 04., kedd

    „A jézusi szelíd hatalom nem kívül igáz le, hanem megérint belül és az élet irányába vezet. Boldog, aki elfogadja, szerencsétlen, aki nem él vele."
  • 2020. augusztus 04., kedd

    Középiskolás és egyetemista fiatalok építették fel a semmiből valahol az Alföldön, egy erdő szélén, a rendszerváltás után. Idén nyáron már az ő gyerme...
  • 2020. augusztus 02., vasárnap

    A Balaton-NET idei rendezvényét online tartják meg a járványveszély miatt. Kapocs Attila koordinátorral arról beszélgettünk, hogy mindez milyen kihívá...