belépés | regisztráció RSS

Publikációk Elküld Nyomtat

Czövek Tamás

Kegyesség és teológia

 

Elhangzott a Pápai Református Teológia diáksága előtt 2009. febr. 23-án.

 

 

Apám emlékének.

Isaac Bashevis Singer A Sátán Gorajban c. regényében egy 17. századi pogrom után kabbalista követ érkezik Goraj városába ezzel az üzenettel: A Messiás színre lépett, a megváltás küszöbön van. Nem csoda, a zsidó közösség felbolydul. Amikor a hír eljut Benis rabbihoz, aki történetesen nem vett részt a gyűlésen, ő a szobájába zárkózik. Nem szívleli a kabbalát, ezt az ezoterikus kegyességi irányzatot. Miután a Messiás eljövetelének kérdését egész éjszaka tanulmányozta, találkozik a követtel. “Soha senki nem tudta meg, mit mondott Benis rabbi azon a reggelen, s azt sem, mint felelt rá a követ. Egy dolog azonban hamarosan nyilvánvaló lett: a követ búcsú nélkül eltávozott Gorajból ugyanazon a szánon, amelyiken érkezett.”[1] A követ távozását általános felzúdulás követi, úgyhogy a rabbinak is mennie kell.

Az epizód jelképes: a közösség egyébként “erényekben gazdag”[2], hivatalos vallási vezetője nincs jelen a sorsdöntő “kegyességi összejövetelen”, s a kérdést teológus módjára, könyvei segítségével igyekszik megoldani. A kegyesség és teológia feszültségét további két mozzanat fokozza: a rabbi és a követ négyszemközti vitája, melyből vélhetőleg az előbbi került ki győztesen, a “vesztes” fél azonban ezt nem ismerte el nyilvánosan. Ez az oka, hogy a a rabbi győzelme pürrhoszinak bizonyul: a közösséget nem érdeklik a teológiai érvek, amikor a kegyesség reménnyel kecsegtet.

A teológia és kegyesség kapcsolata korántsem egyszerű. Én most e kapcsolatot fogom boncolgatni.

 

1 Bevezetés: “Kegyesség” és “spiritualitás”

A felkérés alapján spiritualitásról kellene beszélnem, nem pedig kegyességről, így magyarázattal tartozom a szóhasználatért és az előadás címéért. Amikor én voltam teológus jó 20 évvel ezelőtt, a Magyarországi Református Egyházban spiritualitásról még nem lehetett hallani, annál többet kegyességről. A “spiritualitás” (“A vallás vagy az emberi lélek iránti érdeklődés képessége”)[3] szó tágabb értelmű, mint a “kegyesség”. Azonban a “kegyesség” szóval továbbra is jelentésátfedés áll fenn, továbbá biblika-teológusként jobban érdekel ez utóbbi, mint az inkább a vallásfenomenológia tárgykörébe tartozó előbbi. Ezért engedtessék meg, hogy “kegyesség”-ről beszéljek a továbbiakban.

Az előadásnak a “Kegyesség és teológia” címet adtam, amivel jelezni kívánom a kettő szoros kapcsolatát: ezeket ugyanazon érme két oldalának tekintem. A kegyesség kérdése a Bibliában nem elméleti-leíró, hanem egzisztenciális. Ezért mint ilyenről kívánok beszélni.

Először saját kegyességi-teológiai fejlődésemet, majd a teológia, kegyesség és egyház kapcsolatát fogom boncolgatni, hogy a végén a kegyesség biblikus jellegéhez és kritikus hagyományőrző szerepéhez megérkezzem. Minderről biblika-teológusként fogok szólni.

 

 

1. oldal ( összesen 7 ) Következő oldal
További cikkek:
2018. november 19., hétfő,
Erzsébet , Zsóka napja van.

Elhunyt Pásztor Jánosné

2016. május 24., kedd

85 éves korában elhunyt Pásztor Jánosné, a Magyarországi Református Nőszövetség korábbi elnöke. „A legfontosabb számomra, hogy tudom, az Úristen szeret. Hiszem, hogy egészségemben, betegségemben velem van. Amikor legutóbb beteg lettem, éreztem, hogy a legnagyobb orvosság a szeretet. A gyerekeim folyamatosan kerestek, az egész család és a szomszéd is imádkozott értem. A nőszövetségben is nagyon kedvesek voltak, rengeteg gyöngédség van bennük” – mondta két évvel ezelőtt egy interjúban a Reformátusok Lapjának.

Az igazi győzelmek

2016. május 20., péntek

Hasznosságelv szerint működő világban élünk, ahol mindent forintosítanak, de a Szeretethídon senki nem számítja ki, hogy mennyit ér az önkéntes segítség, hiszen jó dolgokat tenni alapvető emberi magatartás. Helyszíni riport Budafokról, a Szeretethíd május 20-i megnyitójáról, ahol nemcsak önkénteskedtek, hanem táncra is perdültek a résztvevők a legkisebbektől kezdve a püspökökön át az államtitkárig.

Hogyan olvassunk égő háztetőt?

2016. május 16., hétfő

Az események egymásutániságában történetet keresni, a történetnek jelentést tulajdonítani: hitbeli cselekedet. Hit nélkül az egymásutániság: egymás nélküliség. A hit értelmezői mozzanatában azonban fölizzik egy lehetséges idézőjel a történet mondatai fölött – Molnár Illés gondolatai Visky András pünkösdi homíliá járól.

Az elefántnál is

2016. május 15., vasárnap

A Szentlélek szimbóluma a galamb. Az ősmélység felett mintegy tojását költő madárként lebegett – a Lélek teremtő hatalom; és Krisztus megkeresztelkedésekor aláereszkedik reá – a Lélek kinyilatkoztató és felhatalmazó erő. Feltétlenül szabad, mégis bizalmas, érkeztében szuverén áldáshozó. Mi azt mondanánk: vendég, holott ő a gazda – és minket avat birtoka vendégeivé: Ő a Lélek. A jelképe galamb.

A különbség: ég és föld

2016. május 11., szerda

A kis konfirmandusok a hét végén egyáltalán nem akartak hazamenni, pedig közülük többen bevallották, hogy néhány nappal korábban a legkülönbözőbb ötleteket fontolgatták, hogyan lehetne meglépni a csendeshétről. Lelki otthon, amely csodák színhelyévé vált. Az a ház, amit a tomboló tűz sem tudott elpusztítani. Harmincéves a nyárlőrinci Emmaus-ház, a kecskeméti reformátusok missziós háza.

Látogatóink száma a mai napon: 6092
Összes látogatónk 2000. november 01. óta : 42816785

Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fenntartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat