belépés | regisztráció RSS

Korábbi számok Elküld Nyomtat

Jakus Ágnes

A karácsony közepe

A legjobban azt szerettem...

I.

Visszafojtott lélegzettel álltam előtte. Vékony ezüstszálak derengtek 
a mozdulatlan szoba melegében. Legkülönösebb titka, amit minden évben felfedeztem – mert mindig elfelejtettem –, hogy a plafonon árnyékot vet 
az alulról megvilágított karácsonyfa keresztmetszete. Minden égtájból egy gócba futó szálak árnyképe ez; a becsomagolt mindenség. 
Gyermekként nagyon szerettem a karácsonyfát. Legjobban azt szerettem, amikor éjjel már eloltottuk a villanyokat, és a néha meg-megrezdülő, halkan sóhajtó, ezüstös csomag ott állt a sötétben. 
Aztán reggelente, a friss, tiszta karácsonyi reggeleken illatos terhe az orromba kuncsorodott, majd ahogy a nap elnyúlt, rejteke és pillanatnyi csillanásai megigézték a szívemet és képzeletemet.
Már felnőtt fejjel jöttem rá, hogy azért fürkésztem ennyire az illatos, erdei jövevényt, hogy megtaláljam a közepét ennek a legtitkosabb valaminek. 
Később arra is rájöttem, hogy valójában a karácsony közepét kerestem.

Bele akartam merülni a legmélyebb titokba…


II.

Az idei karácsony előtt három héttel teljesült az egyik legnagyobb álmom. 
Már kezdtem megfeledkezni róla. Mikor megvalósulni látszott, úgy éreztem, nem vagyok még készen, nem vagyok méltó erre az ajándékra. De hiába minden kifogás, egyszer csak egy dimbes-dombos közel-keleti városban találtam magam.

Némán fürkésztem a horizontot. Szerettem volna egyedül lenni, hogy legalább annyira elmélyedhessek ebben a titokban, ahogyan a karácsonyfa titkát szoktam meglesni. Mi az ehhez képest… Miközben hadakoztam saját felkészületlenségemmel, útitársaim közelségével és a modern világ zajaival, egyszer csak valami illatozni kezdett. Mintha csak a pára emelkedett volna fel 
a földről, úgy derengett több mint kétezer év távlatából, hogy ebben a zsúfolt városban, ezeken a kopár földeken itt volt valaki. Egy ember. 
Az Isten.


III.

Pihentetem a szemem. Le kell hunynom... Nem számít, mit látok már. 
Nem kell előásnom a múltat, mert megérkezett – mindig is itt volt. 
Aki itt született, most itt van velem, és a titok körülöttem, bennem van. Betlehemben megtaláltam a karácsony közepét. „Megérkeztem volna? 
De hát én még csak úton vagyok” – tiltakozom. – „Jézus az út” – érkezik 
a válasz.


IV.

Aki emberré lesz, ha akarja, ha nem, bejár egy utat. Hová érkeztünk meg 
ezen a karácsonyon? És ha nem érkeztünk meg, találkozhatunk-e a titokkal? 
Már nem divat, de azért mégis felteszem a fára az ezüstcsíkokat. 

 

 

Cikkek ebben a számban:
2019. november 19., kedd,
Erzsébet , Zsóka napja van.
Tartalom
Gyertyánként

Jakus Ágnes
A karácsony közepe
A legjobban azt szerettem...

Géczy Katalin
Adventi hangoló
Felcsendül, árad és átjár

Bagdán Zsuzsanna
A Prédikátor és a kabát
Igemeditáció gyertyákkal

Bölcsföldi András
Adventi fényfüzér
Izzó szeretet

Pete Violetta
Koszorú-meditáció
Kifelé a körből

Gondolkorzó

Szakács Gergely
Ami látszik és ami nem...
A sajtóhatalom diktál, vagy egyes kezdeményezések jobbak, mint mások?

Felszín

Pete Violetta
A tökéletes nő egy férfi?!
Minden határon túlmennek a divatcégek

Erbach Viola
Külső és ami mögötte van
Mi van, ha a belsőből fakad a máz?

Hajduk Zsófia
What Would Jesus Wear
Amit a pólód mond rólad…

Magasság

Juhász Ábel
Az egyházi „dísztárcsa”
Megújulás vagy cicomázás?

Tóth Sára
Szerepeink, és ami mögötte van
Mitől is vagyok keresztény?

Miklya Zsolt
Te ki vagy?
Csak a gyerek, a bolond és a költő privilégiuma a szerep?

Mélység

Miklya Luzsányi Mónika
Békából királyfi
Egyszer volt, hol nem volt a felnőtté válás és a párkeresés

Miklya Luzsányi Mónika
On-line személyiség – ki vagy te?
kishercegnő86 hozzászólt a tevékenységedhez…

B. Tóth Klára
Sült krumpli gyertyafényben
Ünnep még a fogyasztói idők előtt…

Teljesség

Szűgyi Zoltán
A gondnok karácsonyáról
Áthatol a fenyő illata

Péter-Szarka Katalin
A mi márkánk
Miről árulkodik a címkéd?

Pete Violetta
Egy szép ünnepi napon Pilátus udvarában…
A felszínen túl

Üzenet

Bella Péter
Hogyan rontsuk el az ünnepeinket?
a visszájáról

Bagdán Zsuzsanna
Megorrolva a karácsonyillatra
Kiszagolható-e, hol van az igazi karácsony?

Koczor Tamás
Ruha teszi az embert
Fügefaleveleink

Áthallások

Dull Krisztina
János szomorú
Egy festmény üzenete a ma karácsonyának

Hancsók Barnabás
Tükör által homályosan?
Mit nem veszünk észre…

Riport

Szoták Orsolya
„Azt szeretem, ha jönnek!”
Különleges pillanatok egy lelkésznő életéből

Kitekintés

Hajdú Éva
Október 31. Wittenbergben
Búcsúcédula, reformáció emlékfesztivál, kolostor, Halloween.

Látogatóink száma a mai napon: 4713
Összes látogatónk 2000. november 01. óta : 45781501

Copyright © 2009 Közös(s)Ég Magazin, Minden jog fenntartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat