Nyomtat Elküld Olvasási nézet

A gyülekezet története

 

 

A Gyülekezet története

Az 1920-as években, az I. világháború utáni időkben a Fasori Gyülekezet húszezer főre duzzadt. Egy új gyülekezet megszervezése Szabó Imre és Szőke Imre segédlelkész feladata lett, akik nagy lelkesedéssel és hűséggel fogtak a szolgálathoz. A Keleti pályaudvarhoz közel eső VII. és VIII. kerületi bérházak, valamint a XIV. kerület Erzsébetvároshoz közeli részt jelölte ki az egyházi vezetés az új gyülekezet területének. Itt hatalmas bérházakban nagy embertömeg zsúfolódott össze. A reformátusok jelentékeny része a trianoni békediktátum által elszakított területekről menekült ide. Sokan éveken át vagonlakók voltak.

Az első istentiszteleteket 1928 őszétől a Hernád utcai iskola tornatermében, majd a következő év őszétől néhány évig a Keleti pályaudvar (Baross tér) dísztermében tartották. Innen ered az egyházközség neve. A gyülekezet 1932-ben fiókegyházzá, 1938-ban pedig anyaegyházzá alakult. A gyorsan fejlődő bérházakban munkások, iparosok, kereskedők éltek. A MÁV-házakban igen szorgalmas, hívő lelkületű emberek laktak. Ők alkották az új gyülekezetet.

1931-ben indult meg a gyűjtés az új templomalapra. A telek biztosítva látszott az Istvánmezei úton, a Népstadion közelében. Parókiát a Bethlen Gábor utcában béreltek. A Svájci Református Egyház egy acélvázas hordozható barakképületet adott a Magyarországi Református Egyháznak, amelyet ott állítottak fel, ahol templomépítést terveztek Budapesten. Ezt első ízben a tisztviselőtelepi (ma Nagyvárad tér) gyülekezet használta temploma felépítéséig. Az első világháború alatt katonai korházként működött, majd 1933-ban megkapta gyülekezetünk, amelyet saját költségen állítottak fel a Thököly út és a Dózsa György út sarkán. A templomszentelést az év május 25-én Ravasz László püspök végezte. A hatszáz férőhelyes épület homlokzatán két kis harangtorony fogta össze a bejárati háromszög oromzatát.

A gyülekezet a Nefelejcs utcában öregotthont tartott fenn ebben az időben. A Dózsa György úton háromszobás gyülekezeti otthon is volt. 1939-ben új kőtemplom építésére hirdettek tervpályázatot, (A szeretet és békesség temploma) melynek volt ugyan győztese, de a megépítésére a háború miatt nem kerülhetett sor. Ráadásul a fatemplom jelentősen megrongálódott a háborúban és 1956-ban is. Sok munkával ápolták, gondozták a „Szent Sátrat”, ahogy a gyülekezet nevezte. A kőtemplomra gyűjtött 30 000 téglát és 80 000 pengőt (kb. 8 budai villa ára volt) a Lónyai utcai Református Gimnázium építésére felajánlotta a gyülekezet. Így épült be a templom az iskolába.

1966-ban a Népstadionban Atlétikai Európa-bajnokságot rendeztek. Mivel a szegényes kinézetű templom „rontotta a Stadionhoz vezető út városképét”, a hatóságok lebontásra ítélték, a harminchárom évig használt, a gyülekezetnek nagyon kedves Isten-házát. Nagyon sokan keresztelkedtek, esküdtek, igehirdetést hallgattak e szent helyen. Tárgyalások sorozata kezdődött, a gyülekezet a barbár lebontáshoz nem járult hozzá. Fővárosi engedéllyel eladták szociális célokra az egyik Gelga-menti TSZ-nek. A Fővárosi Tanács a Magyarországi Református Egyházzal megegyezve a Baross téri egyházközséget a Zsinat épületébe költöztette. A díszterem még hordozta a háborús sérüléseket, de a főváros vállalta a helyreállítás költségeit. Ettől kezdve használhatta a gyönyörű termet ülésekre, a gyülekezet pedig istentiszteletek tartására. Zuglóban a Szabó József utca 16. szám alatt található a gyülekezet otthona. Valóban sokan otthont találtak itt, de sajnos nagyon sokan elmaradtak a hívek közül, mert nagy sebeket okozott az előző kedves hajlék kényszerű lebontása. Ide már nem jöttek át. Az átjövetel után hamarosan nyugdíjazták az alapító lelkipásztort is, ami szintén megviselt sokakat. Az épület egyik tervezője az ismert olimpiai bajnok Hajós Alfréd. A díszterem előterében az 1936-ban felavatott emléktábla tiszteleg a gályarabságra hurcolt protestáns lelkipásztorok előtt.

A gyülekezet a jelenben örömmel, hálaadással és hűséggel végzi szolgálatát. Meghatározó a múlt és behatárolt a jelen. Mivel a környéken lévő nagyméretű polgári lakásokban sok idős él, fennáll a fogyatkozás veszélye. De reménységgel nézünk a jövőbe, hiszen a régen gyermekistentiszteletre járt szülők nagy számban hozzák gyermekeiket. Ha a gyülekezetre leginkább jellemző fogalmat kellene megnevezni, akkor az a nemzedékről nemzedékre öröklődő hűség. Több családnál örömmel tapasztalható, hogy három generáció jelen van az istentiszteleten. Folyik az iskolai és gyülekezeti hittanoktatás, konfirmációi előkészítés gyermekeknek és felnőtteknek, az ifjúsági táboroztatás, kirándulás, kulturális programokon való részvétel. Gyermekeink, fiataljaink közül többen járnak egyházi iskolába. A vasárnapi mellett hétközi istentisztelet és bibliaóra is van. Péntekenként tanévben évtizedek óta tartunk angol nyelvű bibliaórát és angoltábort. Helyet adunk nem szorosan a gyülekezethez köthető alkalmaknak. A Vakmisszió itt tartja egyik bibliaóráját, a Telefonos Lelkigondozás felkészítő tanfolyamait, a Lepra Misszió Nemzeti Bizottsága üléseit. Hosszú évek óta havonta találkozunk változó helyszíneken a környékbeli másfelekezetű lelkész testvérekkel. A gyülekezet történetének legnagyobb beruházása az elmúlt év nyarán történt. A parókia (amely másfél kilométerre van a templomtól) teljes felújítása. Ez a gyülekezeti tagok áldozathozatalából, valamint az Egyházmegyei Építési Segély Alapból valósult meg. Szeretettel vár mindenkit a Baross téri gyülekezet, amely beépült az iskolába, részben a nagy egyházba és hisszük, hogy beépülünk az Isten országába is. Mindenért Egyedül Istené a Dicsőség!

(Szent Kereszt ökumenikus magazin IX. évfolyam 2012. 3. szám 14-15. oldalak, Rózsáné Kubányi Andrea cikkéből)


Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fentartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat / Hírlevél

Látogatók ma: 68, összesen: 120775

  • 2019. október 14., hétfő

    Református lelkész akart lenni, végül divattervező lett, méghozzá sikeres. Egyedi szabású és kivitelezésű kabátjait Európa-szerte és a Távol-Keleten i...
  • 2019. október 13., vasárnap

    Módszer a függőségben szenvedőknek, találkozás és egymás megismerésének lehetősége a bentlakóknak.
  • 2019. október 12., szombat

    „Szigorúak voltak mindenkihez, maguk iránt engedékenyek; mások iránt kíméletlenek, magukat kényeztetők; nagy hatalom-kritikusok, de a maguk kis hatalm...
  • 2019. október 10., csütörtök

    A Parókia Filmklub következő alkalmán Papp Gábor Zsigmond dokumentumfilmjét, a Kettévált országot vetítjük le. A rendező tíz jobb- és tíz baloldali kö...
  • 2019. október 09., szerda

    Felelősséggel és hálával is tartozunk a természeti és társadalmi sokféleségért, Isten teremtésbe szőtt bölcsességéért – hívták fel a figyelmünket az i...
  • 2019. október 08., kedd

    Gyógyítja-e az egyház a trianoni traumát? Kihez fordulnak a református hívek lelki támaszért krízishelyzetben? Lehet-e traumatikus élmény a növekedés?...
  • 2019. október 07., hétfő

    Gazdasági csoda és reménytelenség, családcentrikusság és elapátlanodás, bezárkózás és nyitottság egyszerre jellemzi a felkelő nap országának népét. Ja...
  • 2019. október 06., vasárnap

    Egy-egy improvizációja egész munkásságát összegzi, amelyben a kántori szolgálat és az orgonaművészet sosem válik el egymástól. Oktatóként a legszebbet...
  • 2019. október 03., csütörtök

    A teremtésvédelem „szent erőlködés” vagy felelősségteljes szemlélet és életmód? Keresztyénként hogyan válhatunk környezettudatossá, érdemes-e erről a ...
  • 2019. október 02., szerda

    „Ha a hajnal szárnyaira kelnék (...) ott is a te kezed vezérelne engem” – A Bibliamúzeum megújult és kibővült tárlatán a párizsi magyar művészek alkot...