A PITYPALATTY VÖLGY KÉT NÉPSZÁMLÁLÁS VALLÁSI ADATAINAK TÜKRÉBEN (2001. és 1851.)
I. 2001.
ref. r. k. g. k. ev. más nem tart. nem nyil. ismlen össz. lak.
Kondó 439 144 40 2 2 6 12 0 645 (fő)
68,06 22,33 6,20 0,31 0,31 0,93 1,86 0,00 100,00 (%)
Parasznya 647 197 63 3 48 149 177 3 1.287 (fő)
50,27 15,31 4,90 0,23 3,73 11,58 13,75 0,23 100,00 (%)
Radostyán 465 83 21 0 10 34 35 10 658 (fő)
70,67 12,61 3,19 0,00 1,52 5,17 5,32 1,52 100,00 (%)
Sajókápolna 306 71 10 1 7 24 16 3 438 (fő)
69,86 16,21 2,28 0,23 1,60 5,48 3,65 0,68 100,00 (%)
Slászlófalva 371 43 9 1 12 25 9 3 473 (fő)
78,44 9,09 1,90 0,21 2,54 5,29 1,90 0,63 100,00 (%)
Varbó 794 122 28 5 46 98 80 1 1.174 (fő)
67,63 10,39 2,39 0,43 3,92 8,35 6,81 0,09 100,00 (%)
Együtt 3.022 660 171 12 125 336 329 20 4.675 (fő)
64,64 14,12 3,66 0,26 2,67 7,19 7,04 0,43 100,00 (%)

II. 1851.
ref. r. k. zsidó össz. lak.
Kondó 395 12 5 412 (fő)
95,87 2,91 1,21 100,00 (%)
Parasznya 779 20 16 815 (fő)
95,58 2,45 1,96 100,00 (%)
Radostyán 707 8 15 730 (fő)
96,85 1,10 2,05 100,00 (%)
Sajókápolna 607 0 10 617 (fő)
98,38 0 1,62 100,00 (%)
Slászlófalva 382 0 0 382 (fő)
100,00 0 0 100,00 (%)
Varbó 611 18 8 637 (fő)
95,92 2,83 1,26 100,00 (%)
Együtt 3.481 58 54 3.593 (fő)
96,88 1,61 1,50 100,00 (%)

A Pitypalatty Völgy vallási statisztikája alapján a következő megjegyzéseket, észrevételeket vetem papírra. A völgy hat faluja ma is többségében református. Százalékarányban legkevesebb református Parasznyán él (50%), legtöbb Sajólászlófalván (78%). Református szemszögből egyedül Parasznya a völgy átlaga alatti. A római katholikusok számaránya Kondón a legmagasabb (22%) és Sajólászlófalván a legalacsonyabb (9%). Római katholikus szemszögből a völgy átlaga alatti Radostyán, Sajólászlófalva és Varbó. Görög katholikus szintén Kondón van legnagyobb százalékban (6%-nál kicsit több), legkisebb százalékban Sajólászlófalván (2% alatti.) Görög katholikus a völgy átlagánál kisebb százalékban van Radostyánban, Sajókápolnán, Sajólászlófalván és Varbón. Ágostai hitvallású evangélikus elenyésző százalékban van, a völgy lakosságának csupán egynegyed százaléka. Sehová nem tartozónak legkisebb százalékban Kondón vallották magukat, legnagyobb százalékban Parasznyán. Ugyancsak Parasznyán voltak majd kétszer olyan százalékban azok (a völgy átlagához mérten), akik nem nyilatkoztak vallási hovatartozásukról. A "kisegyházaknak- mondottakhoz tartozók (baptista, pünkösdista, őskeresztyén, jehovista) egyrészt a "más- kategóriában, másrészt a "nem nyilatkozott- kategóriában szerepelnek. A vallásukról nem nyilatkozottak számát gyarapíthatja még olyan is, aki egyébként valamely történelmi egyházhoz tartozna (pl. a református többségű völgyben
az atheista évtizedek "szocialista- bányászvilága miatt vallásuktól, egyházuktól elidegenedett reformátusok; és ezen felül még szórványhelyzetük miatt is szekularizálódott római és görög katholikusok). A statisztika hiánya, hogy nem tünteti fel az ortodox (görög keleti) vallást. Magukat zsidónak vallók nincsenek a hat községben, ezért nem szerepeltetem e kategóriát a táblázatban (Szentpéteren is csak 2 fő). Vallási alapon leghomogénebb községnek Sajólászlófalva mutatja magát, legvegyesebbnek pedig Parasznya (legtöbb r.k., g.k., más vagy nem nyilatkozott). Magyarázatul szolgálhat az, hogy Parasznya több szempontból is központ (volt közös tanács székhelye, körzeti általános iskola, körjegyzőség, közös fenntartású óvoda, erdészeti központ), s ezért nagyobb a népesség fluktuációja, migrációja s a kötődések híjával az egyháztól való eltávolodása, szekularizációja. Továbbá Parasznyához tartozik Baross-akna jórészt nem református cigányságával, valamint a Radostyántól önkényesen elcsatolt területen épült bányászkolónia, ahová az ország sok vidékéről érkeztek telepesek, ezzel csökkentve a reformátusok százalékarányát. A völgy átmenő forgalma pedig teljesen Parasznya főutcáján halad. Ezzel szemben Sajólászlófalva az országúttól beljebb fekvő, nincs átmenő forgalma, viszonylag zárt település kevés beköltözöttel. A Kondón élők kötődnek legnagyobb százalékban valamely felekezethez (97%-ban). 90% feletti még e szempontból Sajólászlófalva (92%), valamint Sajókápolna (90%).
Tanulságos összahasonlítani a két táblázatot. Az elmúlt 150 év során a helyi őslakosság (a reformátusság) számaránya legalább 30%-kal, lélekszáma legalább 459 fővel csökkent a völgyön (nem csak nem reformátusok telepedtek be). A reformátusság lélekszáma csak Kondón és Varbón növekedett. Kondón 44 fővel, Varbón pedig 183 fővel (a betelepültek közötti reformátusok és a helybenlakó ref. őslakosság szaporodása? révén), ám a reformátusok arányszáma ezeken a településeken is lecsökkent. A legnagyobb apadás Sajókápolnát sújtja, 179 fővel. Ennek talán Sajószentpéter közelsége is oka, ha nagyobb mértékű volt az elvándorlás. Megemlítendőnek tartom, hogy Fényes Elek 150 év előtti statisztikája nem mutat a völgyön görög katholikus jelenlétet. 1851-ben még csak Sajószentpétert érte el ez az újjabbkori népességvándorlás (30 g.k. élt ott). A görög katholikusság eredeti elterjedése Abaúj vármegye keleti felén annak közepéig tartott, Borsodban Sajópálfala, Felsőzsolca egykori tót vagy még inkább eltótosodott ruszin településekkel nyugat felé be is zárult. (Azért gondolok a ruszinokra, mert az ő vallásuk volt a görög katholikus.) Az újabbkori népességvándorlás az egykor szinte teljesen ref. vidéken a római katholikusok megjelenése és számuk növekedése mellett a görög katholikusok nyugat felé történő terjedésével kimutatható, vizsgálható. Összehasonlítva a két táblázatot, megállapíthatjuk, hogy az őslakosság (gyakorlatilag a reformátusság) lélekszáma csökkent a völgyön 150 év során (minimum 13%-kal, azonban a beköltözöttek között is voltak reformátusok, ezért ez még több). A csökkenésnek két oka van: 1., elvándorlás a jobb életkörülmények reményében; 2., a jobb életkörülmények hitetlen remélésével azon szülőknél, akik "gazdasági-gazdagsági- megfontolásból nem vállaltak egynél vagy kettőnél több gyermeket. Az egykori zsidó szórvány teljesen eltűnt 1944-ben, nem demográfiai, nem is gazdasági okból, hanem istentelen genocidium által. A vallási adatok nem alkalmasak az esetleges református betelepülők nyomonkövetésére, de a másvallásúakéra igen.
Érdekes lehet a 150 év előtti vallási összetétel elemzése is. A gyakorlatilag homogén református községek közül akkor is Parasznya volt a "legvegyesebb- vallású, a legreformátusabb Sajólászlófalva, ahol mind a 382 lakos helvét hitvallású volt. Ennek okai akkor is azok voltak - Baross-akna és a bányászkolónia mellőzésével - amelyeket a mai helyzettel kapcsolatban fentebb említek.
Várható tendenciák a népesség vallási összetételével kapcsolatosan: hosszú távon egy országon belül is a kiegyenlítődés felé tolódnak el az arányszámok. Nincs olyan ereje - sajnos - református egyháztagjaink hitéletének, hogy a beköltözötteket asszimilálná saját vallásába. Olyan református öntudatról sincs már szó (volt-e valaha?), mely előnyben részesítené saját hitsorsosait akár a párválasztásban, akár az élet más területein. A nem reformátusok térhódításának már említett oka az is, hogy kevesebb gyermek születik refomátus, mint nem református családokban. Ma csonka Magyarországnak csak 16%-a református. Borsod-Abaúj-Zemplén megyének 26%-a református vallású. A Pitypalatty-völgy 64,64%-ával így is jóval az országos és a megyei átlag felett van. A völgy természeti adottságai, Miskolc (ahol 22,5% református), Sajószentpéter (29,2% ref.), Kazincbarcika (26,8% ref.) közelsége feltehetően tovább erősítik az újabb betelepedéseket, s ezek által a reformátusság arányszámának csökkenését eredményezhetik majd.
V. Zs.
(Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851.;Központi Statisztikai Hivatal, Népszámlálás-2001. 5. kötete)