Szabadság vagy rabság?

Szabadság vagy rabság?

1988-ban fogadtam el Jézust Megváltómnak és Uramnak. Azóta sok Isten-élményem volt a Szentlélek munkálkodása kapcsán. Megvilágosodott bennem a még ateista életében ostobaságnak tartott Ige üzenete számomra, s így hosszú ideig absztinenssé váltam az alkohollal kapcsolatban. Mégis hiányzott belőlem valami, amit nem tudtam megmagyarázni: az igazi szabadság érzése. Amolyan "észkeresztyén- voltam, aki teljesen tudatos megfontolásból, észbeli meggyőződésből hitt Istenben.
Tudtam, hogy az élet, csak Istennel együtt teljes, nélküle értelmetlen. Igyekeztem is életem folyamán megfelelni Jézus tanításainak és a gyülekezetben az embereknek. Nehéz időket éltem át és belefáradtam, hogy mindig bizonyítanom kell. A hívő élet így teherré vált, úgy éreztem, hogy egyik rabságból a másikba zuhantam. Két év óta elmaradtak az imák, a Biblia olvasása, egyre sűrűbben fogyasztottam alkoholt, és szinte megszakadt a kapcsolatom Istennel. Ő azonban mégsem hagyott el.
Nekem is "kukorékolt- a kakas, mint Péternek. Először lelkipásztorunkon, majd feleségemen keresztül. Láttam Jézus jóságos, de szomorúan szemrehányó pillantását is felém. Így kerültem október 15-én Dömösre, ahol nagy szeretettel fogadtak a Református Egyház Iszákosmentő Misszió munkatársai. A mindennapos igehirdetések kapcsán én is átéltem Jézus kérdését: "László, szeretsz te engem?-
Dömösön végig éreztem Isten jelenlétét. A már megszabadultak, szinte "egykaptafára- ugyanarról beszéltek csodálatos bizonyságtételeikben: Jézus szabadításáról. Minden elhangzott Ige nekem szólt. Sokan megtértek, olyanok is, akik addig mg nem hallottak Istenről.
A "gyógykezelés- végén szemrebbenés nélkül aláírtam a belépési nyilatkozatot a Kékkereszt Egyesületbe, s így egy egész életre szóló alkoholmentességet fogadtam. Beteljesedett az Ige az életemben: "Ha tehát a Fiú megszabadít titeket, valóban szabadok vagytok.- - Dömösön, "szívátültetésen- estem keresztül, ahol Isten az Igét nem az elmémbe, hanem a szívembe ültette.
A szabadulás érzése megvilágosította számomra az igazi szabadság érzését, amikor valóban szabadon dönthetek, és ettől jól érzem magam, természetesen Istennel és nem nélküle. Ez a kötődés azonban nem rabság, hanem Isten iránti szeretetteljes ragaszkodás.
Érdemes mindenkinek eleget tenni Jézus hívó szavának: "Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és megterheltettetek és én megnyugtatlak titeket. Vegyétek fel magatokra az én igámat, mert az én igám gyönyörűséges és az én terhem könnyű.-

Hovanecz László

Bátonyterenye