Településtörténet

N Y Í R T U R A

Nyírtura a Közép - Nyírségben, Nyíregyházától ÉK-re, mintegy 13 Km távolságra lévő település. Könnyen megközelíthető, területén áthalad a 4-es főút.
A legközelebbi vasútállomás Nyíregyházán található.
Nyírtura jelenleg 602 lakást számláló 1840 lelkes település.

A hagyományok szerint Tura már a honfoglaláskor lakott terület volt. Nevét többféleképen magyarázzák. Domanovszky Sándor szerint az első szláv eredetű névforma TWRA (őstulok) névből származik. (Mezőtúr, Túrkeve, stb.) Nyárády Mihály a "túr" szótövet kis (föld) túrásnak, földhányásnak magyarázza, s a község nevét a határában levő ősi kis magyar földvárról kapta.
Ezt a területet egy 1340-es oklevél Turavárallya néven említi.
A község Tura néven1222-ben tűnik fel a Váradi Regestrumban (tűzespróba - lajstrom).
A község határába olvadt "Várallya" falu. Az itt álló földvár lábánál feküdt, s a vár szolganépei laktak benne. 1340-ben már kápolnája és papja is volt. Ugyancsak beolvadt az 1427-ben megemlített Tamásfája.
1325-től a XIX. sz. közepéig a Balog-Semjén család birtokolja. Majd a múlt század közepéig a Kállay család tulajdonát képezte, csupán egy-egy részét adták át zálogként: 1551-ben Orosi Deák Pálnak, 1563-ban Cseres Györgynek, a XVI.sz. végén pedig a Telegdy családnak. A XVIII. sz.-ban a Bay, a Kállay, a Kemecsey és a Jármy famíliák a település földesurai.

Nyírturán a református egyház 1660-ban alakult meg, a templom is ekkor került a ref. egyház tulajdonába. Ugyanekkor alakult meg a református iskola is.
Az 1773-as összeírás szerint a falu református, és a "divatozó nyelv a magyar". 1799-ben ezt írják Turáról: " Határja jó termő, vagyonnyai középszerűek, második osztálybéli."
Az 1848-as adóösszeírás szerint Turán volt: 103 adófizető, 6 iparos, 3 kereskedés, 1 kocsma és egy 40 köblös szeszgyár. (1 köböl = 62 liter), 40 ló, 214 szarvasmarha.
A jobbágyfelszabadítás idején újra a Kállayak birtokolták, akkoriban 827 turai lakost számláltak.

1799. évben Vályi András a Magyarország leírása című művében így ír: “ Tura magyar falu Szabolcs vármegyében. Földesurai több urak, lakosai többen reformátusok, fekszik Napkorhoz közel, melynek filiája / határja/ olyan, mint Pazonyé.- 1900. évi Szabolcs vármegye monográfiája szerint: Tura kisközség 150 házzal, 973 lakossal. Postája: Nyír-Bogdányban, távírója Kemecsén található. Két nemesi kúriája volt: a Kállay féle és a Szűcs féle. 1929-ben Márton Béla a Nyírség helységneveiben adatokkal szolgál a község akkori határterületeire vonatkozóan is: Területe 3714 kh. Ebből termő 3526 kh. Terméktelen 188 kh. A XX. század elején a község lakosságának helyzete egyre nehezebbé vált. Az emberek nagy része földműveléssel foglalkozott, cselédsorban élt.

Az 1910-es népszámlálás szerint lakosainak száma 1209. Vallási megoszlása: reformátusok 635, róm.kat.328, gör.kart.183, izraeliták 56 létszámmal szerepelnek.
A 158 lakóházból csak egyetlen egy épült téglából, 21-nek volt téglaalapja, a többi mind vályogból vagy sárból épült többnyire nád-vagy zsúptetővel. Egy lakásra 6-7 személy jutott.
Nyírtura 1860-ban a dadai, 1876-ban a bogdányi, 1950-ben a kemecsei járáshoz tartozott.




NYÍRTURA KULTURÁLIS EMLÉKEI

A település jelleg eredetileg egyutcás, szalagtelkes kisközség. Főutcája Ny - K irányú. Ezzel párhuzamosan, tőle délre épült ki a Tót sor, melyet a XIX. sz. elején felvidéki telepesek népesítettek be. Az újabban beépített apró utcákkal a település halmazos szerkezetűvé vált. A hagyományos, népi építkezés emlékei nem maradtak fenn.

Református templom: A község értékes műemléke a nyugati kapuján olvasható évszám szerint 1488-ban épült. Sokszögzáródású, támpilléres gótikus teremtemplom. A XVI. századtól a reformátusok használták, ezt bizonyítják a XVII. századi egyházi edényei is. A templom 1821-1833 között nagyobb átalakításon ment át, akkor bontották le nyugati homlokzatát, ablakait megnagyobbították, a nyugati homlokzat elé a korábbi fatorony helyébe falazott tornyot építettek. A nyugati falba belső kapu került, amely a késő gótika egyik legjelentősebb falusi példája, gazdagon díszített konzolokkal és pálcatagokkal, valamint az építtetők címereivel. Eredeti famennyezetét is lebontották. A szentély boltozata nagy valószínűséggel XVIII. századi. A templom berendezése 1833-ból való. A toronyban három harang lakik: (234, 150 és 75 kilós).

A volt Szűcs-kúria, a helybéliek által “kolostornak- tartott épület a templom közelében áll. A XVIII. század második felében építette a Szűcs család. Földszintes, boltozott, barokk épület, alatta pincesor húzódik. Főhomlokzata eredetileg kosáríves árkádos volt, középrizattal. Sajnálatos módon 1900 körül magtárrá alakították és ma is ezt a célt szolgálja.

A volt Kállay-Popper-kúriát a Kállay család építette 1822-ben. A XIX. század végén került a popperek tulajdonába. Földszintes, klasszicista épület, melyet először a XX. század elején, majd kultúrházzá alakításakor is átépítettek.