Számunkra, protestánsok számára valójában minden év a Biblia éve, hiszen az igehirdetés, a bizonyságtétel alapja nálunk minden esetben egy Bibliából vett igeszakasz. (A Biblia éve alkalmából márciusban bibliakiállítást készítettünk a templomban, ahol többek között láthatta a gyülekezet a Biblia eredeti nyelvein írt héber és görög nyelvű Szentírást is.)

A mögöttünk lévő év azért kapta a "Biblia éve- nevet , mert a történelmi egyházak fontosnak tartották, hogy együtt, összefogással tegyék hangsúlyossá a Biblia üzenetét nemcsak az egyház tagjai, hanem az egész magyar társadalom előtt. Hiszen a Szentírás normája minden ember életét meghatározza, akár tudomást vesz róla, akár nem.
A keresztyén Bibliát (az Ószövetség 39 könyvét és az Újszövetség 27 könyvét) kánonnak is nevezik.
A Biblia elnevezés a görög biblion = könyv többes száma = könyvek-ből ered, hiszen itt egybekötve 66 kisebb-nagyobb könyvet találunk együtt.
A kánon szó a héber qáne szóból ered, jelentése: nádszál, pálca, bot. Eredetileg mérésre szolgáló egyenes fadarabot, speciálisan az ácsok mérőpálcáját jelentette.
Az Újszövetség szabályt, normát ért alatta.
A Biblia könyvei kanonikus könyvek, mert
1. Isten kijelentését tartalmazzák
2. Normát adnak, isteni tekintélyüknél fogva a keresztyén hit és erkölcsi élet szabályozói.

A Bibliát a fentiek alapján ezért is nevezzük Szent Bibliának.
Az ószövetségi kánont Kr.u. 100-ban, a jamniai zsinaton fogadták el, az újszövetségi kánont pedig Kr. u. 367-ben Athanasius húsvéti körlevelében írta le először, s ezt megerősítették a későbbi zsinatok is: 382-ben, 393-ban.
Római katolikus testvéreink Bibliájában az Ószövetség néhány könyvvel többet tartalmaz, mint a protestánsoké. Ezek a következők: Tóbiás könyve, Judit könyve, a Makkabeusok két könyve, a Bölcsesség könyve, Sirák fia könyve, Báruk könyve.
Az Ószövetség eredeti nyelve a héber, de néhány helyen arám nyelvű részleteket is találhatunk a Dániel könyvében, Ezsdrás könyvében. Mózes első könyve és a Jeremiás könyve is tartalmaz 1-2 arám szót.
Az Újszövetséget görög nyelven írták, amely közel állt a hellenizált Keleten használt úgynevezett koinéhoz.
A Bibliának nem célja a tudományos megfigyelés, vagy a világ történeti igazolása, Isten létezését tényként fogadja el.
A bibliai szerzőket Isten akarata, az emberi válaszok és körülmények érdekelték, vagyis az ember sorsa Isten előtt.
A Biblia bemutatja, mi történik az emberiséggel Isten természetének, igazságosságának, hűségének, könyörületének és szeretetének fényében: fő témái nemcsak az ember engedetlenségével, elidegenedésével foglalkoznak, hanem bűneitől való szabadulásával, megbékélésével, az isteni kegyelem és új élet ajándékaival, a jövendő Isten országával.
A Biblia könyveinek szerzői a társadalom minden rétegéből származnak: írástudatlan pásztortól (pl.:Ámós), a prófétákon át (pl. Ézsaiás), művelt orvoson keresztül (pl. Lukács, görög származású orvos, a legenda szerint festőművész, aki a Lukács evangéliumát írta) a királyokig terjedtek (pl.: Dávid, Salamon - Izrael királyai).
A Biblia szövegeit isteni ihletésre, eredetileg kőre, cserépre, fémre, bőrre, papiruszra írták. Az íráshoz használt olcsóbb és leggyakoribb anyag mégis a bőr és papirusz volt. A bőrre való íráshoz rituálisan tiszta állatok (fiatal kecske, bárány) bőrét használták. Ezt a finoman kidolgozott bőrt pergamennek nevezik. Írás után tekercs alakban tárolták.
A papirusz pedig egy sás-szerű növény leveléből készült hártyaszerű lap volt, amelyet írás után tekercs alakban göngyöltek össze, és cserépkorsókban őriztek meg.
Ezek a kéziratok nagyobbrészt a kolostorok könyvtárában, az ókor sok-sok háborúja miatt pedig földbe ásva, vagy barlangokban elrejtve maradtak fenn.
A fent említett zsinatok ezekből a kéziratokból állították össze a teljes Szentírást, a Bibliát. Először csak kézzel írott formában kódex-szerűen, később a könyvnyomtatás korában nyomdában készültek. A Biblia ma a világ legtöbbet olvasott könyve.
Mai Bibliánkat magyar nyelvre Károlyi Gáspár gönci református esperes fordította 1590-ben, - Vizsolyban nyomtatták ki, innen a neve is: Vizsolyi Biblia.
Mai irodalmi nyelvünk alapjait a Vizsolyi Biblia nemes szövege adja, ahogyan a német irodalmi nyelv alapjait Luther, a reformátor bibliafordítása rakta le.
A Biblia kéziratait a világ legnagyobb könyvtárai őrzik: pl.: Párizsban, Londonban, Rómában, Berlinben. De Budapesten, a Nemzeti Múzeum is őriz Pál apostoltól egy kéziratot.
Hogyan olvassuk a Bibliát?
Mivel nem regény, nem olvashatjuk az első lapjától, -Mózes első könyvétől, - folyamatosan.
Legajánlatosabb az Újszövetséggel, pl. egy evangéliummal kezdeni: Márk (ezt ősevangéliumank is nevezik) vagy Lukács evangéliumával. Naponta 1-2-3 fejezettel, s azt imádsággal olvasni, -elgondolkozva annak üzenetén. Ma már sokféle segédkönyvet is kaphatunk a Biblia korának, történelmének megértéséhez.
A Szentírás hitünk megalapozásában segít, az üdvösséghez vezető utat adja elénk. Az Ószövetség és az Újszövetség a mélyben összefügg egymással. A próféták jövendölik Jézus, a Megváltó érkezését, az Újszövetség pedig leírja Jézus születését, tanításait, kereszthalálát, feltámadását.
A hívő ember naponta olvassa a Bibliát. Ajánljuk mindenkinek, lelkének épülésére, és nemcsak 2008-ban, a Biblia évében!
Végül, álljon itt kedvcsinálóul a Biblia olvasásához egy idézet, egy jézusi példázat, a Lukács evangéliuma 15. részéből:
"Vagy ha egy asszonynak tíz drachmája van, és elveszt egy drachmát, nem gyújt-e lámpást, nem söpri-e ki a házát, és nem keresi-e gondosan, míg meg nem találja? És ha megtalálta, összehívja barátnőit és szomszédasszonyait, és így szól: Örüljetek velem, mert megtaláltam azt a drachmát, amit elvesztettem. Mondom nektek, így fognak örülni az Isten angyalai egyetlen bűnös megtérésének.- (8-10. vers).