Jak.4,1-10. A társadalmi misszió vasárnapjára

Örökérvényű nagy kérdés: kinek a barátja vagyok? Istené vagy a világé? A kétfelé sántikálásnak következményei lehetnek: Isten az elhamarkodottan, rosszul kért dolgokat nem adja meg. Mennyi mindentől óvott meg jó Atyánk azzal,hogy józantalan, bűnös vágyakkal teli kéréseimre nem felelt!
S közben letisztultak gondolataim, s mint annyiszor, újra beteljesedett az Ige: "de Ő nagyobb kegyelmet ad-(6.v.).
Megalázó helyzetekbe kerültem? Bezzeg ha megalázkodtam volna idejében az én Uram és én Istenem előtt!
Mivel Jakab apostol is megjárhatta ezt a gyötrelmes utat,így szól: "engedelmeskedjetek azért az Istennek-(8.v.). Igen, együtt engedelmeskedni, együtt szolgálni Őt a családban,a munka-helyen, az egyházban , a társadalomban,mindenütt. Küutas kétszívűségünk helyébe SzentlélekÚristen eggyékovácsoló hatal-ma áradjon ránk ezen a vasárnapon, s mindenkoron.

Imádság

Könyörülő Istenem! Áldalak Téged bölcsességedért! Köszönöm, hogy az elmúlt hét próbái között szabadulást adtál. Dicsérlek nagy irgalmasságodért, amellyel engem, nyomorult kívánságokkal teli gyermekedet visszavezettél az engedelmesség útjára. Tisztítsd ki belőlem a lelkemet keserítő irigykedésnek tövi-sét! Taníts meg engem a szerinted való jókat , értékeseket kívánni! Megvallom, elbizakodottságomban annyiszor csak magamra meg bajaimra tekintettem. Köszönöm, hogy másokért, lelki-testi betegekértis Hozzád fordulhatok.A világ mulandó dolgait szemlél-ve add, hogy örökké megmaradó Igéd vezérelhessen, s így tudjak a világ javaival is tenéked szolgálni! Áldd meg vasárnapi el-csendesedésemet, szeretteimet, gyülekezetünket. Segíts minden embert, hogy a kicsinek tűnő dolgokban is engedelmes legyen Tenéked!

Jak.4,11-17.

"Te pedig ki vagy, hogy megítéled felebarátodat?- -kérdez ránk Jakab által az Úr. Talán rám bízta Isten azt, hogy beüljek a bírói székbe? Ha felnézek az Úrra, Ő megóv attól, hogy lenézzem a felebarátom. Éppen elég megítélni valót találok önmagamban. Most újra hallom Tőle: "Ne ítéljetek, hogy ne ítéltessetek - (Mt.7,1.)
Elbizakodottságban való dicsekvés ? Milyen ismerős dolgok ? Hogy tudtam sorolni megvalósításaimat, hogy még nagyobbnak tüntessem fel magamat! És az Úrról szóltam-e?Vajon nem Ő adott értelmet,s a munkához erőt? A holnapomat tervezhetném Nélküle? A gonosz dicsekedés helyett inkább hálát adjak "mindenkor min-denekért a mi Urunk Jézus Krisztusnak nevében az Istennek és az Atyának- (Ef.5.20.)
Vigyázzak ma is magamra, hogy meg ne restüljek a jócseleke-detekben!


Jak.5,1-6.

"Ti gazdagok, jajgatva sírjatok!- Pedig ott a jókedv, mulatás, bőség és jólét - mondják sok
szor a gazdagokról. Szegény gazdagok ők! Bár lennék ma is mennyei kincseket gyűjtő gazdag szegényed! Károli Gáspár nemhiába közli a bibliaolvasóval a címfeliratban:"A gazdagság csalárdságáról-. Ha megvakított és csúful rászedett a földi gaz-dagság, van még visszaút! A szolgálat útján járva a kicsi dolgokban is bárcsak hű sáfára lehetnék ma az Úrnak!A kegyelmi idő ige szerinti utolsó napjaiban felelős vagyok minden tette-mért. Azért is, ahogyan munkatársaimhoz viszonyulok, ahogyan pénzügyeimet rendezem. Szívem igazán akkor tért az Úrhoz, ha zsebem felett is Ő rendelkezik már. Támogassam hűségesebben a diakóniai és missziói munkát!


Jak.5,7-12.

Mennyi "sóhajtozás- és " panaszkodás- van bennem is ! Valakivel meggyűlt a bajom újra?!
Az Ige a legjobb segítséget kínálja: a csendes béketűrést. De hogyan? Felnézve Jézusra, Aki mindnyájunkért némán tűrt. A bibliai példák, a próféták tűrése,Jób türelme nem véletlenül
adattak. A sok türelmetlenség körülöttünk, bennünk, talán nem a hitetlenség jele? Ha az értem kegyelmesen cselekvő Isten kezében tudom magam, türelmesen várjam, mi jön ki abból,amit most Isten cselekszik velem! Ahogyan a szántóvető várja a reggeli meg estéli esőt, tudjak így az Úrra várni! Eközben Ő megtanít becsületesen és őszintén beszélni.
Hitvány esküdöző helyett lehetek megbízható embere a felebarátomnak. Szüksége van a világnak, a társadalomnak gerincesen cselekvő, egyenes módon gondolkodó, egyértelműen beszélő em-berekre. Csak így lehetek Isten munkatársa itt a földön.


Jak.5,13-20.

A testi-lelki szenvedés nagy alkalom az Úrral való imádságos közösség elmélyítésére. Ha szenvedéseim közben kétségbeesnék, csak bátran forduljak Istenemhez, s Ő megvígasztal, megnyugtat, lecsillapít.
Ha öröm ér, ne feledkezzem meg arról, hogy Istenemtől van az!Megilleti a hála érte. Hála azért is, ha az Úr felsegítette egy betegünket. S ha még tart a próba, ha oly súlyos a kereszt, imádkozhatunk egymásért. Nagy erő van a buzgó könyörgés-ben.
Imádkozzak az orvosokért, ápolókért, az új gyógyszereket előállítókért, mert így együtt fogózunk bele Istenünk gyógyító kezébe.
Végül megtanít Jakab által az Úr, hogy védel-mezője, őriző pásztora legyek felebarátomnak. Ez már nem a kaini, hanem a krisztusi lelkület, s ha ezzel élek és szolgálok, lelkeket menthetek meg a haláltól.


1Pét.1,1-12.

Elszéledt jövevényeknek, szétszórt, szórványban élő lelkeknek szól az üdvözlet. Isten róluk sem feledkezik meg. Ahogyan az akkori szétszórtságban levőknek élő reménységet adott, ma is ezt ajándékozza nekünk.
Reménykedhetem ma is a romolhatatlan, szeplőtelen és hervadha-tatlan örökségben. S ha fájdalmas kísértésekkel is kell megküzdenem, s ha tele is lennék szomorúsággal, tudjam, az Úr nem hagy magamra: az Őrizete alatt vagyok. A láthatatlan, ám velünk levő Úr közelsége kibeszélhetetlen és dicsőült örömöt gerjesszen e napon is minden szomorúság helyébe! Így válik a hitem kipróbált hitté.
A "nektek szánt-, "nektek rendelt- kegyelemről szóló beszéd valóban legyen evangélium, örömüzenet számomra! Ma is bőségesen adatik a kegyelem és békesség.


1Pét1,13-21.

A kiválasztottak gyülekezete szent nép kell hogy legyen. A szenteknek egyességét, közösségét hisszük és valljuk hitvallásunk szavaival. Ám hogy lehetséges mindez? Krisztusban élve, naponként Tőle tanulva, "amiképpen szent az, Aki elhívott titeket...-.
Odaszánva magamat az Istennek, mint akiért a Megváltó kifizette a váltságdíjat. Isten akaratára figyelve éljek!
Közben tudjam: a szent ember nem bűn nélküli ember, de már számol a bűnök sokaságával,ezért józan harcraképességgel, szent félelemmel járja földi vándorlásának idejét.
A szent élet egyszerű élet: itt és most kezdjem el megélni a Krisztust, hiszen Benne élünk, mozgunk és vagyunk."
Felövezve elmém derekait-- jelentse azt, hogy felkészült elmével, gondolkozás-sal, Isten gondolataival feltöltekezve kezdjek neki minden munkámhoz. A tudatlanság idő-szakának engedetlen vágyai igazgattak sokszor? Mint engedelmes gyermek, az Atyát hívjam segítségül, és megtartatom!!!