Bereczky Zoltán:
Csengersimai üdvtörténeti játék

KikiáltóRéka: ………………………………………………

Kikiáltó Csaba: …………………………………………….

Égi Király: Öregisten – világos Király:………………………………………….

Földi Király: Világ királya – sötét Király: ……………………………………………
Égi Vezér: Szűz Mária, Vezér – világos Vezér:…………………………………………..
Földi Vezér: Vezér (Anna) – sötét Vezér : ……………………………………………..
Égi Huszár: Jézus - világos Huszár : ………………………………………….
Földi Huszár: Antikrisztus - sötét Huszár :…………………………………………
Égi futó: Szentlélek – világos Futó:………………………………………….
Földi Futó I. Szűz – sötét Futó I.:……………………………………
Égi Bástya I.: Kiáradás - világos Bástya I.:…………………………………………….
Földi Bástya I. Dinnye – sötét Bástya I.:……………………………………………
Égi Bástya II.: Dinnye – világos Bástya II:…………………………………………….
Földi Bástya II. Születés – sötét Bástya II.:……..………………………………………
Égi Gyalog I: Bika - világos Gyalog I.:…………….……………………………
Földi Futó II: Hírvivő – sötét Futó II. :…………………………………………
Égi Gyalog II. Csodaszarvas – világos GyalogII : ………………………………………
Földi Gyalog : Kicsi fiú – sötét Gyalog :……………………………………………
Égi Gyalog III. Pulikutya - világos GyalogIII.: …………………................................
Pünkösdi királyok = Földi Futó I. és II.
Pásztor I. = Égi Gyalog I. Veres ló/lovas: = Földi Futó I.
Pásztor II. = Égi Gyalog III. Sárga ló/lovas: = Földi Futó II.
Öreg: = Égi Gyalog II. Fekete ló/lovas: = Földi Huszár
Pünkösdi királynő = Égi Futó Bibliaolvasó:………………………………………

Első szín
Az ég és föld bábuinak bemutatása
A játék egy népdallal kezdődik, amelyet vagy csak egy kiválasztott énekes,
vagy az összes szereplő énekel. A színfalak mögül jönnek elő a szereplők
kézen fogva: Csillagok, csillagok, szépen ragyogjatok, / A szegénylegénynek
utat mutassatok!/ Mutassatok utat a szegénylegénynek,/ Nem találja házát a
szeretőjének. Édesanyám voltál, miért nem tanítottál,/ Gyenge vessző voltam,
miért nem hajlítottál?/ Hajlítottál volna, meghajoltam volna,/ Erre az életre
nem jutottam volna …
A szereplőket (bábukat) a Bibliaolvasó vezeti be kintről, lehetőleg szatmári
népviseletben. Ő a bevezetés után leül. A bábuk félkörbe állnak a kazettákon
kívül.
Sorrendjük: tarka Futó, sötét Gyalog, sötét Futó I., sötét Futó II., sötét
Huszár, sötét Bástya I., sötét Bástya II., sötét Királynő, sötét Király, valamint világos
Király, világos Királynő, világos Bástya I., világos Bástya II., világos Huszár,
világos Futó, világos Gyalog I., világos Gyalog II., világos Gyalog III.
Kikiáltó Csaba: A közönség felé kántálva: Jó estét! Jó estét a házi gazdának!
Jó estét, jó estét minden jámbor hívőnek! Jó estét, jó estét a nagy
tiszteletűségű tisztelendő papoknak, püspököknek és feleségeiknek! Jó estét,
jó estét az nemzetes vitézlő vitézeknek, s lovaiknak nemkülönben! Jó estét,
jó estét az tudós doktoroknak! Jó estét, jó estét gazduraméknak és gazdaszszonyoknak! Jó estét, jó estét az hitvány pór népnek! Jó estét, jó estét az véneknek és az ifjaknak! Jó estét, jó estét, mindenkinek!
Kikiáltó Réka : Pátosz nélkül: Kezdődjék a játék!
A bábuk megfogják egymás kezét és körben táncolnak énekelve. Lépés
oda-vissza a dallamra dobbantással, elől-hátul keresztező, mindenki egy kis kört
tesz meg, a dallam végére visszaérkezik a helyére
278. ének 1. verse: Dicsőült helyeken, mennyei paradicsomban / Akik
vigadoztok véghetetlen boldogságban/ Vagytok megujjult állapotban / Az Úr
nevét szép énekszóban / No dicsérjétek vigasságban.
A bábuk félkörbe rendeződve fejezik be az éneket.
Kikiáltó Csaba: Sorra bemutatja a bábukat, kezével mindig rámutat a belépőre,
aki a helyére áll: Itt látható a híres-nevezetes földi király!
Földi király: Én vagyok a világ minden országának a királya: Nagy
Sándor, Julius Cézár, Attila, Nagy Károly, István király, Batu kán, Mátyás
király egy személyben, s most itt, mindenki szeme láttára az ÉN HELYEMRE,
a földi oroszlánok s királyok kazettájára lépek.
Kivetítőn az A4-es kazetta látható.
Kikiáltó Réka: A földi király mellé illik ennek a Földnek szépséges királynője,
aki egyben a világ vezére, aki minden anyai gondoskodást megad a
földnek és népének!
Földi királynő: Én vagyok a föld királynője és vezére. Mindenki, aki
csak létezik e földön, tőlem származik. Én vagyok Anna, Szűz Mária anyja,
én vagyok a földi gondoskodás, a földi szeretet és szerelem asszonya. A kazettám
a fiókáit saját véréből tápláló pelikán. sötét Vezér B5
Kikiáltó Csaba: A földi király és királynő legfőbb támaszai, a földi kapubástyák!
Földi kapubástya I: Én vagyok a Föld eleségének a bástyája, minden
földi jó belőlem származik. A helyem a sötét görögdinnyék kazettája. sötét Bástya I. B6
Földi kapubástya II: Én vagyok Jézus Krisztus földi születésének bástyája.
Rá is lépek a kígyós kazetta fejére.
Bibliaolvasó: „Az asszonyi állatnak magva meg rontya az kígyónak
fejét.” sötét Bástya II. C7
Kikiáltó Csaba: Bemutatom a Nemes és vitézlő, nagyságos kapitányt,
a Föld legvitézebb katonáját!
Földi Huszár: Én vagyok a föld leghíresebb lovasa. A helyem a híresnevezetes
halak kazetta, amely a halál és az ingyen áldozat kazettája.
sötét Huszár G6
Kikiáltó Réka: A földi gondolatok hírvivői!
Földi Futó I: Én vagyok az, aki mindent elzár, mindent elrejt, mindent
az elmúlásban őriz meg. A kazettám az elmúlás rácsát mutatja.
sötét Futó I. A2
Földi Futó II: Én a földi – testi angyalok hírvivője vagyok. A helyem
a Szűz-kazettán van.
sötét Futó II. C6
Kikiáltó Réka: A Föld kicsi fiúcskája!
Földi Gyalog: Én vagyok az embernek harmadik, legkisebb gyermeke, s a
világ az én cselekedeteimen fordul meg: megmarad vagy elvész. Az ég és föld
között fogok egyensúlyozni. A Mérleg-kazettára, Noé Bárkájába lépek.
sötét Gyalog G2
Kikiáltó Csaba: - De nemcsak sötét földi bábuk vannak itt, hanem
égiek is! Itt vannak az állataik: először a Szürke marha.
Égi Gyalog I: Én vagyok a magyarok hatalmas állata, a szürke
marha, aki mindig is volt és mindig is megmarad, helyem a Bika-kazetta.
világos Gyalog I. E3
Kikiáltó Réka: Az ég állatja, a Csodaszarvas!
Égi Gyalog II: Én vagyok a csodaszarvas, akit Hunor és Magor követett,
hogy hazataláljanak. Szarvam felnyúlik az égbe, helyem a regölés kazettája.
világos Gyalog II. F1
Bibliaolvasó/mindenki:
Édes uram, én jó uram, sej, regélök, regölök.
Édes uram, én jó uram, sej, regélök, regölök.
Napot láttam én felkelni, sej, regélök, regölök.
Napot láttam én felkelni, sej, regélök, regölök.
Hódikát láttam én lemenni, sej, regölök, regölök.
Hódikát láttam én lemenni, sej, regölök, regölök.
A kettő közt szarvast láttam, sej, regélök, regölök.
A kettő közt szarvast láttam, sej, regélök, regölök.
Egyik szarva a napba volt, sej, regélök, regölök.
Egyik szarva a napba volt, sej, regélök, regölök.
Másik pedig hódikába, sej, regélök, regölök.
Másik pedig hódikába, sej, regélök, regölök.
Egyik lába az erdőbe, sej, regélők, regölök.
Egyik lába az erdőbe, sej, regélők, regölök.
A másik a tengörbe, sej, regélök, regölök.
A másik a tengörbe, sej, regélök, regölök.
Jobb oldalán nagy szén égett, sej, regélek, regölök.
Jobb oldalán nagy szén égett, sej, regélek, regölök.
Bal oldalán köd setétlött, sej, regélek, regölök.
Bal oldalán köd setétlött, sej, regélek, regölök.
Szöme előtt hajnal verradt, sej, regélök, regölök.
Szöme előtt hajnal verradt, sej, regélök, regölök.
Kikiáltó Csaba: Folytassuk a bemutatást! A mezei kompániából már
csak a kis fehér puli maradt ki.
Égi Gyalog III: Én vagyok a mezők, s puszták őrizője, a Pulikutya. A
helyem ez a szép kétnyakú, kétfejű madár, a tavasz és a feltámadás kazettája.
világos Gyalog III. F2
Kikiáltó Réka : Az égiek hírvivője, maga a Szentlélek !
Égi Futó: Én vagyok Istennek amaz Szent lelke, ki lebegett a teremtésnél
a vizek felett. Én vagyok az az erő, aki által az Atya szavára megteremtetett
a föld és minden hegy és víz, minden boltozat, növény és állat. Én
vagyok, aki az Öregisten parancsára ezt a Földet az Atya erejével megtartom
a világ végezetéig.
világos Futó E1
Kikiáltó Csaba: A fehérvári kapubástya!
Égi Bástya I: Az égiek fehérvári kapubástyája pedig megőrzi a hitet, a Szentlélek
személyét és a tanítványságot, amelyet Jézus Urunk parancsolt meg a
tanítványainak, hogy minden népeket tanítvánnyá tegyenek.
világos Bástya I. D2
Kikiáltó Réka: Minden vizeknek bástyája.!
Égi Bástya II. : Én a föld minden forrásának és vizének bástyája vagyok.
A helyem a világos Dinnye - kazettán van.
világos Bástya II. B4
Kikiáltó Csaba: A huszárkapitány !
Égi Huszár: Én vagyok az út, az igazság és az élet. Egyszerre vagyok
az Isten fia és az ember fia. A helyem az Isten földre nyilazott szeretetének
tábláján van.
világos Huszár A1
Kikiáltó Réka: Az Ég királynője, Mária!
Égi Királynő/Vezér: Én vagyok Szűz Mária, aki viselősnek találtatott
a Szentlélektől. Én vagyok Jézus anyja, s a magyaroknak mindig is vezérlő
égi királynéja. Lábam alatt a Hold, fejem fölött a Nap. A helyem a Hold-kazettán
van.
világos Vezér C2
Kikiáltó Csaba: Végül pedig, aki a legfontosabb ezen a világon: az
ÖREGISTEN!
Égi Király/Öregisten: Én vagyok, aki vagyok! Én teremtettem az életet
az egész Világmindenségben és itt a Földön is. Én teremtettem a Napot, a
Holdat, a csillagokat, az eget és a Földet, a tüzet és minden vizeket, minden
növényt, állatot és az embert is. Én küldtem a Földre a Szentlelket, Szűz
Máriát és egyszülött fiamat, Jézus Krisztust! Azarcom a NAP kazetta, de én
az Öregisten kazetta a helyem, hogy lépni tudjak a teremtett ember felé.
világos Király B1
Bibliaolvasó: Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta
érte, hogy ha valaki hiszen őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.
Ámen.
Mindenki énekli citera-furulyakísérettel: 278.ének 3.verse: Nap, hold,
csillagos ég, ti az Urat dicsérjétek / Jóságát, hatalmát, bölcsességét hirdessétek
/ Mely amely rendet ő tinéktek / Kiszabott, az a ti törvénytek. / És ti annak
híven engedtek.
Kikiáltó Csaba: Az Égi Király/Öregisten(B1) felé fordulva, kérlelve:
Immár minden készen áll, kezdődjék a játék!
Égi Király: Kezét a világos Vezér/Királynő(C2) vállára teszi s megszólítja:
Jó Vezérem, nézz körül, hogyan lehetne megteremteni az életet! A lépéssor
végéig a Vezérre mutat.
Égi Vezér: A világos Vezér meg sem mozdul, kezét az égi Huszár felé
tárja(A1), s az Öregistennek válaszul ezt mondja: Azt szeretném, ha a Huszár
indulna, de még nem indulhat, hiszen nincs hova lépjen.
Égi Vezér: Ránéz, rámutat a sötét Futó I.-re(A2): A Föld hírvivője a sötétség
rácsa mögül nem tudja megteremteni az életet!
Égi Vezér: Ránéz, rámutat a sötét Királyra(A4), aki keresztbe font kézzel
áll morcosan. A sötétség, a test királya önmagában nem teremtheti meg az
életet!
Égi Vezér: Ránéz, rámutat a sötét Futó II.-re(C6), amelyik a Szűz-kazettán
áll. Dehát mindenütt a sötétség az úr, amely az életet meg nem teremtheti!
Égi Vezér: végül a sötét Huszárt(G6) szemeli ki, aki hatalmas erővel valóban
indulni akar. A Föld vitéze nem az Élet katonája, hanem a Halálé, s az
életet meg nem teremtheti!
Égi Gyalog I: Belép az ég Vezére és a föld Lovasa közé. A sötét Huszár
azonnal megáll és leguggol(vagy leül). világos Gyalog I. E3 - E4
Bibliaolvasó: „Melly igen szerelmetesek a te hajlékid, oh Seregek
Ura. Boldogok, akik lakoznak a te házadban és szüntelen téged dicsérnek.
Mert jobb egy nap a te udvaridban, mint ezer egyebütt…”
Égi Király: Az égi vezér az Öregisten felé fordul egyetértését várva,
mire az bólint egyet és biztatólag így szól hozzá: Folytasd!
Az Öregisten keze továbbra is ott van a Vezér vállán, az pedig a fehérvári
kapuBástya I.-re(D2) teszi a kezét és a mellette lévő táblára mutat(E2), ahová
belép a Csodaszarvas.
világos Gyalog II. F1- E2
Kikiáltó Csaba: Itt látható majdnem egymás mellett az embernek állatja,
a Szürkemarha és az isten állatja, a Csodaszarvas, hiszen e két állat
nélkül nem lehetséges élet a Földön. Az állatokat őrizni kell éjjel és nappal, s
az Öregisten azért teremtette a Pulikutyát, hogy legyen őrizője a
pusztáknak.
Égi Király: a Vezérre(C2) teszi a kezét,
Égi Vezér: a világos BástyaI.-re(D2) teszi a kezét,
Égi Bástya I.: a Csodaszarvas-Gyalog II.-re(E2) teszi a kezét,
Égi Gyalog II.: megelevenedik és az F3-kazettára mutat,
Égi Gyalog I.: megelevenedik ő is, és ő is az F3-kazettára mutat.
Égi Gyalog III.: A Pulikutya rálép az F3-kazettára. világos Gyalog III.
F2 - F3
Földi Gyalog: A kicsi Fiú a Kikiáltók felé fordulva: Hé, kikiáltók,
engem ne hagyjatok itt ! Most én jövök, apámnak harmadik, legkisebb gyermeke,
most én lépek valahova!
Égi Gyalog III.: A Pulikutya meg is mutatja a kicsi Fiúnak, hova kell lépnie(
G4).
Földi Gyalog: Látom már, látom, hogy a forgó napra kell lépjek. sötét
Gyalog G2 - G4 Onnan kiált az égi Király felé: Hol vagy, Öregisten? Hol
vagy? Gyere felénk!
Égi Király: Előbb jól megnézi az Ősrobbanás-kazettát(B2), ahova lépnie
kellene, de nem lép oda. Odakiált neki: Melyik kazettán állsz, kicsi Fiú?
Földi Gyalog: A forgó napon!(G4)
Az égi Vezér ekkor hirtelen leguggol, követi a többi bábu is és 3-szor ismételve
éneklik :
„Süss fel nap, / Fényes nap,/ Kertek alatt a ludaim megfagynak.”
„Süss fel nap / Fényes nap/ Kertek alatt a ludaim megfagynak.”
„Süss fel nap / Fényes nap/ Kertek alatt a ludaim megfagynak.”
Második szín
A Világosság legyőzi a Sötétséget
Földi Gyalog: Hol vagy Öregisten? Jövel és teremtsd meg az életet!
Kikiáltó Réka: Az Öregisten lép!
Égi Király: A Nap táblájára(C1) lép világos Király B1-C1 , majd szól az ég Vezérének: Menj,
menj, Isten hírével..!
Égi Vezér: Elindul a C oszlopon és megy egyenesen, majd megáll a Világ-kazettán(C5), hátratekint
a fehérvári kapubástyára, hívja a kezével. világos Vezér C2 - C5
Égi Bástya I.: A fehérvári kapubástya azonnal meg is indul és végigvonul egészen a D5-szövegkazettáig,
amelyen a következő olvasható: világos Bástya I. D2 –D5
Bibliaolvasó: „Az ég és az egeknek egei bé nem foghatnak tégedet, mennyivel inkább ez
ház, mellyet mi építettünk. De te tekints a te szolgáidnak imádságokra és könyörgésekre oh
Uram meghallgatván a kiáltást és az imádságot mellyel a te szolgáid imádkoznak te elötted.”
Égi Vezér: Megfordul és ránéz a föld Királynőjére(B5).
Földi Vezér: Beleremeg a tekintetbe, fel is emeli védekezésképpen a karjait a szeme elé, megpördül
maga körül, hogy meneküljön, de nem mozdulhat el a helyéről.
Földi Király: A földi Vezér mögé lép sötét Király A4 - A5 és így szól: Ne mozdulj!
Majd saját magához: Meghúzom itt magam, amíg a Világosság kitombolja magát!
Földi Bástya I: Hátrafelé lépve, szolgálatkészen: Én majd megvédelek, kegyelmes és hatalmas
Király, bízhatsz bennem! sötét Bástya I. B6 - A6
Földi Bástya II.: Ő is hátrál: Mi majd megvédünk, örök Király! sötét Bástya II. C7 - B7
Égi Vezér: A menekülő bábuk láttán széttárja a karját, lassan megfordul, a kicsi Fiút szólítja:
Gyere felém, kicsi fiú, és ÉLJ ! – eközben ráteszi az égi Bástya I.-re a kezét.
Égi bástya I.: az pedig megmutatja a kicsi Fiúnak, hogy hova is lépjen. (F5)
Földi Gyalog: A kicsi Fiú el is indul a Fejedelem fája(F5) felé sötét Gyalog G4 - F5 , s
ezt kiáltja: Itt vagyok, ragyogok,….
Földi Bástyák és a földi Király: Rámutatnak a földi Vezérre…,
Földi Vezér: …aki mint egy ostorcsapás hajladozik az égi Vezér háta mögül két kézzel a kicsi
Fiú felé, aki elbizonytalanodik, hangja majd halkabb lesz, tétovább.
Kikiáltó Réka: Vigyázz! Vigyázz, a Föld bábui befeketítenek!
Földi Gyalog: … mint a fekete szurok! De közben érzi, hogy nem jót mondott, és könyörögve
néz a két hatalmas égi, földi vezér felé: Áldás? Békesség?
Földi Vezér: KUSS!
Földi Huszár: Kintről fegyvercsörgés és lódobogás hallatszik, a Huszár a kicsi Fiú fölött hatalmas
ugrással a Kibomlás/kiteljesedés-kazettára(E5) ugrik sötét Huszár G6 - E5 , és megtapossa a
virágot: Eltaposom az életet, még mielőtt megteremtődött volna!
Kikiáltó Réka: Ide-oda szaladgálva a döbbenten álló bábuk között: Égi Vezér! Üsd le a föld
Vitézét! Miért nem mozdulsz már, miért nem ütöd le? Miért nem szólsz a fehérvári Kapubástyának,
hogy üsse le, hiszen ott áll mellette? Vedd már észre, hogy a Sötétség páncélos Lovagját
nem védi semmi sem ! Odaszalad az Öregistenhez is, kérlelve őt, s még a kezét is segíti felemelni,
hogy a parancs kimenjen: Értsd meg, ez az egyetlen megoldás, le kell ütni a fekete Lovagot!
Bibliaolvasó és minden égi bábu együtt:
Büntesse meg az Isten a föld katonáit a sok elveszett életért, elveszített fiainkért,
Büntesse meg az Isten a föld katonáit a meggyalázásunkért, szétszórt nemzetünkért, Trianonért,
a templomok kiürüléséért és minden bajunkért, mert megbűnhődte már e nép a múltat
és jövendőt!
Kikiáltó Réka: Büntesse meg a sötétség páncélos Lovagját az Isten, mert eltaposta az
életet!
Bibliaolvasó: Nagyon lasssan, tagoltan: Kezdetben vala a világosság, de a sötétség nem
fogadá be azt …
8
Mindenki az Öregistenre néz várakozóan, de az nem mozdul.
Kikiáltó a közönség felé: -Az Öregisten senkit sem üt le, senkit sem pusztít el, senkit sem
büntet meg, hanem mindenütt az életet teremti meg.
Kikiáltó Csaba: Nagy ámulattal: - Az öregisten lép ! világos Király C1 – D1
Bibliaolvasó: „ A te szemeid e házra nézzenek éjjel és nappal ez helyre mondom mely felől
azt mondottad Ott lészen az én nevem és meghalgassad az imádságot mellyel imádkoznak a te
szolgáid e helyen. És halgasd meg a te népednek könyörgését a kik imádkozándnak ez helyen te
mondom halgasd meg a te lakóhelyedről a mennyekből.”
Világos Király: Hej, jó Vezérem ! A Világosságot a Sötétség nem fogadja be, gyere vissza!
Égi Vezér: Megfogja az égi Kapubástya I.(D5) kezét: Gyerünk, védjük meg a Világosságot!
Együtt elindulnak, közben az égi Vezér megragadja a másik világos Bástya(B4) kezét is, hogy felálljanak
a 2. sorba sáncként. A sáncban állva a Sötétség, a sötét bábuk felé fordulnak. Egyszerre, egymás
kezét megfogva: világos Vezér C5 - C2 / világos Bástya I. D5 - D2/ világos Bástya II. B4 - B2
Földi Király: Na, azért én visszalépek az engem megillető helyemre! Majd megfordul és rákiált
a sötét Vezérre: Küldd! Hamar küldjed!
Földi Vezér: Nagyot lök a sötét Futó II.-n(C6),
Földi Futó II.: amitől ez rálép, rázuhan az Angyali üdvözlet-kazettára sötét Futó II.C6 - D7
Égi Király: a kezeit az égi Vezérre teszi, aki veszélyt jelez az A4-es kazetta felé.
Földi Király: a sötét Huszárnak int(E5), vezényelve a támadást: Gyerünk, indulj és támadd
meg a sáncot minden lovasoddal! sötét Király A5 - A4
Égi király: Ráteszi mindkét kezét a fehérvári kapubástyára(D2), aki felemeli a kezét védelmezőleg
a sötét Huszár felé.
Földi Huszár: sötét Huszár E5 - D3
Kikiáltó Csaba: Körbenézve, magyarázólag: Nem csak, hogy nem fogadta be a Sötétség a
Világosságot, hanem most a Sötétség el is akarja pusztítani azt. Így a Világosság nem tudja megteremteni
az életet.
Földi Futó II: Kinyújtja a kezét a Forgó nap-tábla(G4) felé. Még a Napot is elnyeli a sötétség!
Égi Gyalog III: A Pulikutya otthagyja a Bikát meg a Csodaszarvast, és átrohan a forgó-pörgő
Szikrázó Nap-mezőbe(G4), s közben torkaszakadtából kiabál: Nincsen baj, majd én megmentem a
világot! Öregisten, lépj a Napra és adj erőt a Napon keresztül a Világosságnak!
világos Gyalog III. F3 - G4
Folytatja: „Mert nap és paizs az Úr Isten; kegyelmet és dicsőséget ád az Úr, nem vonja
meg a jót azoktól, a kik ártatlanul élnek.”
Kikiáltó Réka: Az Öregisten lép! világos Király D1 - C1
Az Öregisten megteszi a lépést, ráteszi a kezét a saját vezérének a vállára, aki előtt végigfut
egy fénycsík a C oszlopon.
Égi Vezér: Nem lép, hanem hátrafordul az Öregisten felé: Nem indulhatok, nem bonthatom
meg a sáncot, nem biztonságos most az életet megteremteni.
Földi Huszár: Majd lépek én, eltaposni a fényt! A magas sáncot átugrani nem tudom,
mégis az egész világ az enyém lesz a Világ teremtése-kazettán! sötét Huszár D3 - C5
Földi Király: Diadalittasan, nevetve, vörös palástot öltve: Majd én betöröm a menny kapuját!
Rálép az Élet teremtése-táblára(B3), és két tenyerét a Bástya két tenyerének támasztva, nagy erővel
nyomja befelé a bástyát. sötét Király A4 - B3
Kikiáltó Réka: Körbenézve, mindenkihez szólva: Gyertek, segítsetek! Nem fogja bírni a
kapu a nyomást, és akkor sötétségbe borul az egész világ! Jöjjön mindenki segíteni!
Oda is futnak a zenészek, elhagyva hangszereiket, majd a jegyszedők, a színpadi munkások, az
alkalmazottak, takarítók, a darab írója, a tanárok, s néhány néző is a világos kapubástya (B2) mögé.
A másik oldalhoz pedig odafut az összes földi bábu, vörös zászlókkal, hogy a földi Királyt segítse.
Hatalmas a zűrzavar. Égő tölgyfa recsegése hallatszik és nagy a füst is (ha lehet). Közben mindkét
oldalon kiabálnak.
Föld Királya: Felgyújtom, bedöntöm a kaput!
Világos oldal, együtt mind: Nyomd, ne engedd!
Sötét oldal: Már nincsen sok hátra, felperzselődik itt minden és akkor legyőzünk mindenkit!
Készüljünk az utolsó lépésre, s miénk a konc !
Kikiáltó Réka Csabának: Jaj, Istenem, mi jöhet még, nem volt elég ebből a pokoli játékból?!
Kikiáltó
Csaba: Ne butáskodj, hát nem tudod, hogy az Öregisten eddig még mindig győzött?
Kikiáltó Réka: Szinte sírva: Én csak azt látom, hogy mind kevesebben vagyunk, hogy
zuhanunk és már nincs remény semmi jóra…
Kikiáltó Csaba: Dehogy nincs! Akik fegyverrel és erőszakkal jönnek, mind el fognak egyszer
veszni!
Kikiáltó Réka: Lehet, de nézd, a csata miatt alig látszik a mennyezet! Hát elveszhet a
menny, elveszhet a Világosság?
Kikiáltó Csaba: Néha úgy látszik, minden elpusztul, de emlékezz vissza, a tatárok jöttek,
pusztítottak és egyszer csak eltűntek; ugyanígy a törökök is, a Habsburgok is, a véres XX. század
is Trianonnal és az oroszokkal együtt, látod, egyszer csak minden rossz eltűnik…
Kikiáltó Réka: De mit tehetünk most, ma, itt? Még csak lépni sem tudunk!
Kikiáltó Csaba: Nem, nem tudunk lépni… Most semmit sem tehetünk. MI MOST NEM
LÉPHETÜNK! A világ nem borulhat így virágba sohasem.
Kikiáltó Réka: Szinte sikítva: Vigyázzatok, az Öregisten lép!
Ég Királya: Dobpergés közepette rálép az Öregisten-kazettára(B1) világos Király C1 - B1 ,
a sok segítő mögé, akik a tenyerükkel falat emelnek a sötét Király elé. A dobpergés megáll, kialszik a
vörös fény.
Földi bábuk: helyükre hátrálnak.
Égi Bástya II: tolja maga előtt a Földi Királyt világos Bástya II. B2 - B4
Földi Király: hátrahőköl, lecseréli a vörös palástot feketére, hátrál sötét Király B3 - A4 fenyegetve:
Öregisten ! Falat építettél a kapu mögé, mint Dobó Egerben, s nem fog rajtad még a
pokolnak tüze sem. Nem baj, ha így nem tudom elpusztítani az életet, majd elpusztítom másképpen!
Felfegyverzem a népeket, hogy öldössék egymást; az egyházak meg irtani fogják az eretnekeket;
az autók, mozdonyok, repülők füstjétől levegőhöz sem jutnak majd az emberek! Adok
majd a világnak műfényt, villogó csodaszereket, hogy azt keressék, ne téged! A tengerek kiöntenek,
a zöld mezők kiszáradnak, s az emberek éhezni, szomjazni és hadakozni fognak. Senkit sem
fog érdekelni a te sápadt fényed, csak a globális felmelegedés. Na, hol vagy Nap?! Hol vagy
Öregisten?! Most a hadseregem még egyszer megtámad téged! A sötét Huszár felé fordulva rákiált:
Indulj!
Földi Huszár: Erre az újra próbálkozik, a fal felé lép bátortalanul. sötét Huszár C5 - D3 A Világosság
hadseregének segédei eltűnnek, nem kell már segítség.
Angyali lányhangok, de azért nagyon erősen: 252. ének 1.verse: Mennyei seregek, boldog,
tiszta lelkek, Az Úrra örökké kik az égen néztek: Őtet teljes szívből ti mind dicsérjétek!
Harmadik szín
Teremtés
Kikiáltó Csaba: Az Öregisten lép felénk! világos Király B1 - B2
Minden bábu: Meghajolnak, majd féltérdre ereszkednek az életet teremtő Öregisten előtt.
Égi Király: Az ég Huszára felé fordulva, megérintve: Égi huszárom ! Indulj, hordozd el az életet
az egész világon, és végül térj vissza hozzám!
Égi Huszár: felkel és az Élet teremtése/életfa-táblára(B3) ugrik. világos Huszár A1 - B3
Égi Király: Megteremtem az eget és a földet!
Égi Huszár: „A föld pedig kietlen és puszta vala, és setétség vala a mélység színén, és az
Isten Lelke lebeg vala a vizek felett.”
Égi Király: Legyen világosság! … Legyenek világító testek az ég mennyezetén, hogy világítsanak
a földre; és hogy uralkodjanak a nappalon és az éjszakán, és elválasszák a világosságot
a sötétségtől. ………. Látom! Mindez jó!
Minden bábu féltérden marad, csak az égi Király, Királynő, Huszár és a földi Huszár állnak. A
kivetítőn pedig Csontváry képe világosodik ki: „Zarándoklat a cédrusokhoz…”
Égi Futó: Végigrohan egészen a Születés-kazettáig(C7) át a bástyákon, és ahol elmegy, minden
bábu felkel, megelevenedik, feláll! Közben ének citerával, furulyával:
241. ének 1-3. verse: 1. Szent vagy örökké, Atya Úr Isten, A magas mennyekben, Ki teremtettél
és megtartottál E nyomorult testben. 2. Szent a mi Urunk, Úr Jézus Krisztus, Kit értünk bocsátál,
Kivel megváltál, Hogy testünk miatt Lelkünk el ne vesszen. 3. Szent a Szentlélek, Ki az Atyával
Egy és a Fiúval, Aki vigasztal És tanít minket Az örök életre...
Kikiáltó Csaba: Az Öregisten lép, mert Nap az Úr Isten!
Égi Király: Újra a Nap-kazettára lép világos Király B2 - C1 , majd kezével int az ég Vezérének:
Hű vezérem, most lépj ! Most indulj!
Égi Vezér: Előbb a Szűz-táblára(C6) mutat,
Földi Király: Sziszegve szól, a föld Futójának mutogatva: Vissza, vissza!
Földi Futó: Az Angyali üdvözlet-tábláról(D7) vissza a Szűz-táblára(C6) sötét Futó D7 - C6
Égi Vezér: Az ég Huszára felé(B3) fordul és a C5- kazettára mutat: Jó huszárom ! Teremtsük
meg az egész világot!
Égi Huszár: Rálép a Világ teremtése-táblára(C5) világos Huszár B3 - C5 .
Bibliaolvasó: „Pezsdüljenek a vizek élő állatok nyüzsgésétől; és madarak repdessenek a
föld felett, az ég mennyezetének színén! Szaporodjatok, és sokasodjatok, és töltsétek be a tenger
vizeit! Teremtsünk embert a mi képünkre és hasonlatosságunkra; és uralkodjék a tenger halain,
az ég madarain, a barmokon, mind az egész földön, és a földön csúszó-mászó mindenféle állatokon!”
Égi Vezér: Eközben a Hold-ról(C2) átsétál a Föld teremtése-re(C4) világos Vezér C2 - C4 .
Égi Király: Megteremtem az embert az én saját képemre, férfiúvá és asszonnyá teremtem
őket. Szaporodjatok és sokasodjatok, és töltsétek be a földet…
Bibliaolvasó: „És ültete az Úr Isten egy kertet Édenben, napkelet felől, és abba helyezteté
az embert, akit formált vala. És nevele az Úr Isten a földből mindenféle fát, tekintetre kedvest és
eledelre jót, az élet fáját is, a kertnek közepette, és a jó és gonosz tudásának fáját. És vevé az Úr
Isten az embert, és helyezteté őt az Éden kertjébe, hogy mívelje és őrizze azt.”
Földi Király: Felemeli a kezét és ugyanannak a sornak a másik oldalára, a Halálba Vivő Fakazettára(
F4) mutat,
Földi Huszár: b sötét Huszár D3 - F4
Égi Király: Egyél bátran a kert minden fájáról! De a jó és gonosz tudásának fájáról ne
egyél; mert a mely napon eszel arról, bizony meghalsz!
Bibliaolvasó: A kígyó pedig ravaszabb vala minden mezei vadnál, melyet az Úr Isten teremtett
vala, és monda az asszonynak: Bizony nem haltok meg.
Földi Huszár: Csakugyan azt mondta az Isten, hogy a kertnek egy fájáról se egyetek?
Földi Vezér: A kert fáinak gyümölcséből ehetünk; de annak a fának gyümölcséből, mely a
kertnek közepette van, azt mondá az Öregisten, abból ne együnk, azt meg se illessük, hogy meg ne
haljunk.
Földi Huszár: Bizony nem haltok meg; hanem tudja az Isten, hogy amely napon esztek
abból, megnyilatkoznak a ti szemeitek, és olyanok lesztek, mint az Isten: jónak és gonosznak
tudói.
Bibliaolvasó: „És látá az asszony, hogy jó az a fa eledelre s hogy kedves a szemnek, és kívánatos
az a fa a bölcseségért: szakaszta azért annak gyümölcséből, és evék, és ada vele levő férjének
is, és az is evék. És meghallák az Úr Isten szavát, a ki hűvös alkonyatkor a kertben jár
vala; és elrejtőzék az ember és az ő felesége az Úr Isten elől a kert fái között.”
Égi Király: Ádám, hol vagy? Talán ettél a fáról, melytől tiltottalak, hogy arról ne egyél?
Földi Király: Az asszony, akit mellém adtál vala, ő ada nékem arról a fáról, úgy ettem.
Égi Király: Asszony! Mit cselekedtél?
Földi Királynő: A kígyó ámított el engem, úgy ettem.
Égi Király: A földi Huszár felé: Mivelhogy ezt cselekedted, átkozott légy!
Bibliaolvasó: Kiküldé őket az Úr Isten az Éden kertjéből.
Dob, földrengés, csattanás.
Negyedik szín
Krisztus
Kikiáltó Réka: Miután az Öregisten látta a földön élő emberek bűnben való nyomorúságát,
elhatározta, hogy szent Fiát, Jézust elküldi a Földre mindenkiért! Az Öregisten lép!
világos Király C1 - D1
Égi Király: Ráteszi a kezét a fehérvári Kapubástyára(D2), aki mutatja az utat a világos Huszárnak(
C5). Égi Huszár: Az Angyali üdvözlet-kazettára(D7) lép világos Huszár C5 – D7
Mindenki: 310.ének 1-5.verse
1. Küldé az Úr Isten Hűséges szolgáját Szűzhöz Názáretben, Gábriel angyalát, Hozzánk jókedvében:
2. Menj el Máriának E jót megmondani, A régi írásnak titkát jelentsed ki Angyali erőddel.
3. Mondd ezt: ó, szent, kegyes, Üdvözlésem végyed; Ajándékkal teljes, Az Úr van tevéled;
Szűnjék hát félelmed.
4. Szent szűz, méhedbe vedd Az Úr Isten Fiát, Melyben megőrizzed A szüzesség jussát, Minden
tisztaságát.
5. Hallá s elfogadá E parancsolatot, Hivé és fogada Méhében magzatot, De nagy Csudálatost.
Égi Futó: Az ének közben E1-ről átlép az A5-ön keresztül a C7-re, és ezzel belép a világos Huszár
és a sötét Bástya közé.
Kikiáltó Réka: Isten Fia megszületett, s azért jött erre a világra, hogy valaki hiszen
őbenne el ne vesszen, hanem örök élete legyen.
Betlehemes:
Pásztor I.: Dicsérem a Jézust, hallják e hívek és minden teremtmények./ Itt járnak az
Isten dicsérő gyermekei, Betlehemmel járnak, ha megengednék!
Földi Király: Szabad bejönni!
Pásztor I.: Adj Isten, jó napot, már én is itt vagyok, ugyan, pajtások, mondjunk el egy
pásztoréneket : (énekelnek) Pásztorok keljünk fel, Hamar induljunk el, / Betlehem városába, rongyos
istállócskába./ Siessünk, ne késsünk,/ Még ezen az éjen odaérkezzünk! Mi urunknak tiszteletet
tehessünk!
Öreg: Szalonnás jó estét, ídes gyermekeim, ti idebent esztek, isztok, dorbézoltok, az én
szúette, molyette szakállamról nem is gondolkodtok ? Hej, ha előveszem azt a furkós botot, úgy
eltángatom az ingetek ujját, hogy még magam is megbánom!
Pásztor I.: Feküdj le öreg, tudom elfáradtál!
Öreg: El, bizony, édes fiam, az éjszaka sem aludtam, a juhok után kutattam. De te, ídes
fiam, tegnap is hazudtál, de ma sem mondtál igazat!
Pásztor I.: Azért feküdj le, Öreg!
Öreg: Ha én ide lefekszek, többé juhász nem leszek, az Úr Jézus maradjon veletek!
(Keresztet vet a botjával).
Az összes futó: Megszületett a kis Jézus Betlehem városában!
Pásztor I: Hallod, öreg, angyal szól!
Öreg: Az bizony, a kakas kukorikul nyereg ódásra.
Pásztor I.: Gyere, öreg, Betlehembe, a kis Jézust imádni!
Öreg: Hova, ídes fiam, Debrecenbe, kis pipát csinálni?
Pásztor II. Nem, öreg, nem, Betlehembe a kis Jézust imádni.
Öreg: Mék, az a nagy fülű, az a nagy szarvú?
Pásztor I.: Nem, öreg, ott hátul be van takarva.
Öreg: Vedd, öcsém, a dudádat hamarjában, Fújjál egy víg nótát bátorsággal, Vigasztald
Jézuskát, szűz anyával, Hogy ne szomorkodjon szent fiával.
Pásztor I.: Messiás királyunk, megtisztelünk immár. Elhagyott nyájunkhoz visszatérünk
most már, Öregisten felé: Az Isten áldja meg a ház gazdáját! Nem csak a gazdáját, de minden
lakóját! Áldja meg, áldja meg magyarok hazáját!
318. ének 1. és 4. vers.: Jer, mindnyájan örüljünk és szívünkben vigadjunk Megszületett Úr
Jézus nekünk. 4. Ö életnek adója, Szívek vigasztalója, Lelkünk megvílágosítója.
Kikiáltó Csaba: Az Öregisten a Napba lép! világos Király D1 – C1
Égi Király: Int az ég Vezérének, hogy jöjjön felé.
Égi Vezér: Visszalép a helyére, a Hold-kazettára(C2), világos Vezér C4 - C2
majd az égi Huszár felé: Indulj hát és gyógyítsd, tanítsd, segítsd az embereket!
Égi Huszár: Még nem indulhatok, mert nem segít semmi, hogy lépjek.
Égi Vezér: Mutat az égi Futó felé: Az Istennek Szent Lelke fog vezérelni egész életedben!
Égi Futó: A két világos Bástya közé lép világos Futó E1 - C3
Égi Huszár: a Kiteljesedés-kazettára(C3) érve megvalósítja mindazt, ami az evangéliumokban
le van írva. világos Huszár D7 - E5
Kikiáltó Réka: Amikor Jézust Keresztelő János megkeresztelte, ez a szózat hangzott fel:
„Ez az én szerelmes fiam, akiben gyönyörködöm” Jézus pedig nem a törvény, hanem a Szentlélek
erejével gyógyított és tanított ezen a Földön.
Égi Vezér: A föld Királyára néz, s hívja.
Földi Király: Rálép az Életfa-táblára(B3). sötét Király A4 - B3
Földi Vezér: sötét Vezér B5 – C4
Földi Futó: sötét Futó C6 - D5
Bibliaolvasó: „Az ég és az egeknek egei bé nem foghatnak tégedet, mennyivel inkább ez
ház, mellyet mi építettünk. De te tekints a te szolgáidnak imádságokra és könyörgésekre oh
Uram meghalgatván a kiáltást és az imádságot mellyel a te szolgáid imádkoznak te elötted.”
Földi Gyalog: sötét Gyalog F5 - E6
Égi Huszár: világos Huszár E5 - F7
Kikiáltó Csaba: Az Öregisten lép ! világos Király C1- B1
Égi Gyalog II: világos Gyalog II. E2 - D3
Bibliaolvasó: „Választotta az Úr Siont. Szerette azt magának lako helyül mondván Ez lészen
az én nyugodalmam mind örökre itt lakozom mert ezt kivántam vala.”
Égi Gyalog III. világos Gyalog III. G4 - F5
Kikiáltó Csaba: Jézus elhozta e földre az Öregisten szeretetét, de „… a Sidók megirigylék,
Tanácsban elvégezék, Hogy a Jézust megfognák, És a halálra adnák. Papok, írástudók
nagyon zúgolódnak, Farizeusok is egyre áskálódnak, Félnek, koronájuk tőlük elvétetik,
Ocsmány, disznyó szívük nagyon háborodik.
Kikiáltó Réka: A földi Huszárra mutatva: A Júdás őtet eladta Ezüstért, odaadta Sidóknak,
hogy vegyék meg, Keresztfán feszítsék meg. /Júdás őtet megfogta / Csókjával elárulta /
Ottan Jézust megfogták /Megkötözve hurcolták/ Kajafáshoz elvitték/ Kegyetlenül megverték /
Megkötözve hurcolták / Pilátushoz elvitték /
Minden szereplő, kivéve az ég Királyát, Vezérét, Futóját és Huszárát: Feszítsd meg ! Feszítsd
meg !
Megfeszítik Krisztust. A kivetítőn egy keresztrefeszítés-jelenet
Kikáltó Csaba: Christust megfeszíték kegyetlen sidó népek, ki érettünk születék, Mennyből
nékünk adaték….
Földi Huszár: Jaj, mit is cselekedtem / Eladván én Uramot, / Kárhoztattam a fára / Szerelmes
Krisztusomot! sötét Huszár F4 - G6
Mindenki énekel : 337. ének 1-2 verse: Paradicsomnak te szép élő fája, Ó, drága Jézus, Istennek
Báránya, Te vagy lelkünknek igaz Megváltója, Szabadítója.
2. Értünk egyedül szörnyű kínt szenvedtél, Megfeszíttetvén töviset viseltél, Mi bűneinkért véred-
del fizettél, És megölettél.
Kikiáltó Réka: A sötét Huszárra mutatva, sétálva a folyosón: Tük az ő példáját mostan
megláttátok, / Cselekedeteit meggondolhattátok. / Tudjátok-é, ki volt ez az Ember Fia, / Kit a
rút gonoszság keresztfára vona? / Születése óta arról prédikála. / Hogy az egész világ békességben
volna.
Égi Futó: világos Futó C3 - D4 / Bénákot, gyávákot, vakokot gyógyított, / Siketeknek hallást,
némáknak szót adott, / Rest holtakat csak egy szóval feltámasztott. / A nappal, a holddal s
csillagokkal játszott, / A nappal, a holddal s csillagokkal játszott.
Kikiáltó Csaba: Az Öregisten lép! világos király B1-B2
Kikiáltó Réka: Egymás mellé került a Föld és az Ég királya! Egymás mellé kell álljon a
Föld és a Mennyország királynője, Mária is, hogy Jézus feltámadhasson!
Égi Vezér: Belép a Szél-táblára(C3) a sötét Vezér mellé. világosVezér C2 - C3
Kikiáltó Réka: Egymás mellett áll a Szentlélek s a föld minden lelke! Bibliaolvasó:
Mikor pedig elmúlt a szombat, Mária Magdaléna, és Mária, a Jakab anyja, és Salomé
drága keneteket vásárlának, hogy elmenvén, megkenjék őt. És korán reggel, a hétnek első napján
a sírbolthoz menének napfelköltekor. És bemenvén a sírboltba, látának egy ifjút ülni jobb
felől, fehér ruhába öltözve; és megfélemlének. Az pedig monda nékik: Ne féljetek. A Názáreti Jézust
keresitek, a ki megfeszíttetett? Föltámadott, nincsen itt; ímé a hely, ahová őt helyezék.
Kikiáltó Réka: Halálának utána, harmadnap feltámada, hogy miértünk meghala, örök
halált megronta.
Égi Huszár: A Világfa tetejéről átlép a Kiteljesedésre(E5). világos Huszár F7 - E5
Mindenki énekli: 185. ének: Krisztus feltámadott, Kit halál elragadott; Örvendezzünk, vígadjunk,
Krisztus lett a vígaszunk, Alleluja! :/ Ha ő fel nem támad, Nincs többé bűnbocsánat, De
él, ezért szent nevét, Zengjük ő dicséretét, Alleluja! Alleluja! Alleluja! Alleluja! Örvendezzünk, vígadjunk,
Krisztus lett a vígaszunk. Alleluja!
Kikiáltó Csaba: Az Öregisten lép ! világos Király B2 - B1
Égi Vezér: A világos Király felé lép, a Hold-kazettára(C2) világos Vezér C3 - C2
Földi Király: sötét Király B3 - A4,
Földi Vezér: sötét Vezér C4 - B5,
Földi Futó: sötét Futó D5 - C6
Földi Gyalog: sötét Gyalog E6 - D7
Kikiáltó Csaba: A feltámadás után, amikor az Ég és a Föld összeért, Jézus még itt járt közöttünk,
s a negyvenedik napon így szólt a tanítványaihoz:
Bibliaolvasó: Hanem vesztek erőt, minekutána a Szent Lélek eljő reátok: és lesztek felemelteték,
és felhő fogá el őt szemeik elől.
Kikiáltó Csaba: A menny kapui újra bezárultak!
Bibliaolvasó: És mikor a pünkösd napja eljött, mindnyájan a tanítványok egy akarattal
együtt valának. És lőn nagy hirtelenséggel az égből mintegy sebesen zúgó szélnek zendülése, és
eltelé az egész házat, ahol ülnek vala. És megjelentek előttük kettős tüzes nyelvek és üle mindenikre
azok közül. És megtelének mindnyájan Szent Lélekkel, és kezdének szólni más nyelveken,
amint a Lélek adta nékik szólniok.
Mindenki együtt énekelve: Mi van ma, mi van ma? /Piros pünkösd napja / Holnap lesz,
holnap lesz, /A második napja. ://: Jó legény jól megfogd /Lovadnak kantárját / Hogy el ne tiporja
/ A pünkösdi rózsát.
Pünkösdölő:
Fiú: Mit ettél ma?
Lány: Sós kenyeret.
Fiú: Mit ittál?
Lány: Hideg vizet.
Fiú: Hol állsz?
14
Lány: Levélen.
Fiú: Nézz az égre!
Lány: Nem nézek.
Fiú: Lépj a földre!
Lány: Nem lépek.
Fiú: Kiálltad a próbát, te vagy a pünkösdi királyné.
Másik lány: És ki lesz a pünkösdi király?
Két fiú a körön kívül körbefut, és a gyorsabb megérkezik a pünkösdi királyné elé.
Minden lány: Két kis kakas összeveszett, A verembe beleesett, Szil-szál szalmaszál, te
vagy a király !!!!
Kikiáltó Csaba: Csend legyen már, elég a játékból! Menjen mindenki a helyére!
Ötödik szín
Az utolsó idők
Kikiáltó Réka: Az Öregisten lép ! világos Király B1 - C1
Égi Király: Az Öregisten és a világos Vezér magához húzza a világos Futót,
Égi Futó: világos Futó D4 - C3 s így helyhez jut a világos Huszár.
Égi Huszár: világos Huszár E5 - C4
Kikiáltó Réka: Hát, most éppen itt vagyunk ....... -n a világ közepén az Úr ...... esztendejében,
.... havának .... napján. Leszúrja a regös a botját. Itt vagyunk ebben a tornateremben mindannyian:
felnőttek és gyermekek, jók és rosszak, hívők és hit nélküliek, boldogok és
boldogtalanok, hűségesek és hűtlenek, erősek és gyengék, bátrak és bátortalanok, jobbra és
balra húzók, mind. Itt vagyunk, és nem tudjuk, mi lesz velünk. Ki jön ránk megint fegyverrel,
hazugsággal és ígérgetéssel, hogy elvegye maradék kincsünket, földünket és az életünket? S vane,
aki velünk marad, hogy segítsen és támogasson, hogy igazán szeressen bennünket?
Égi Huszár : Ahol ketten vagy hárman együtt vagytok az én nevemben, ott én is veletek
vagyok a világ végezetéig.
Kikiáltó Csaba: Nincs időnk, az idő megy tovább! Lássuk meg, mit hoz jövő!
Az Öregisten lép! Az élet nem állhat meg! világos Király C1 - B1
Kikiáltó Réka: Hová megyünk még, jó huszárunk?
Égi Huszár: Elindul, nyomában Réka és Csaba. Átlép az eddig Ősrobbanás, most Utolsó ítélet
nevű táblára(B2). Az utolsó ítélet következik! világos Huszár C4 - B2
Bibliaolvasó: Ijesztően: „És látám, mikor a Bárány a pecsétekből egyet felnyitott, s ez hallatszott:
Jöjj és lásd! s ez a felhívás ismétlődött végtelen ideig: Jöjj és lásd! Minden bábu az égi
Huszár köré ül. Rémületükben körben kifelé védekeznek a talpukkal. Dübörgő lódobogás, s megjelenik
mellettük egy
Veres ló: Lovasa egy karddal fenyegetően hadonászik előttük: Itt a kezemben a KARD! Én
szítom a háborúságot a földön! Odavágtat a másik oldalról, fújtatva egy
Fekete ló.: Lovasának a kezében egy nagy digitális MÉRLEG, rajta egy szám: 666. Én, én, én
mérem meg gondolataitokat, szavaitokat, tetteiteket és mulasztásaitokat, amit csak itt a földön
elkövettetek.
Sárga ló is befut, lassan tagolva mondja, nagyon hangosan: A nevem: HALÁL!
Égi király: Az Öregisten egy tegezt dob oda a Kikiáltónak , aki kifeszíti a tegezből kivett íjat.
Minden bábu feláll.
Bibliaolvasó: „Adaték néki korona, hogy győzzön!”
A lovakat a bábuk kikergetik a teremből, eredeti szerepükben visszatérnek, velük együtt minden
bábu és szereplő a tábla szélére telepszik, kivéve: az ég Huszára, kézen fogva Rékával és Csabával,
és az Öregisten állva marad.
Kikiáltó Réka : Kiterjesztett kezekkel repülve, úgy kiabál: Égi huszár, Jézus Krisztusom! Az
Utolsó Ítélet után hová viszel még? Hiszen nincsen hely már a mennyezeten, csak azon kívül!!!
A Napút küldött és a Napút fogadna be, de nem ugorhatsz oda, mert nem jön ki a lépés, túl
15
közel van!
Égi Huszár: világos Huszár B2 - D1, s amikor a huszár megérkezik a kazettára, minden szereplő
köréjük gyűlik.
Kikiáltó Réka: A Huszár érkezésének pillanatában kell mondja: Megérkeztünk!
Bibliaolvasó: „A te szemeid e házra nézzenek éjjel és nappal ez helyre mondom mely felől
azt mondottad Ott lészen az én nevem és meghallgassad az imádságot mellyel imádkoznak a te
szolgáid e helyen. És hallgasd meg a te népednek könyörgését a kik imádkozándnak ez helyen te
mondom hallgasd meg a te lakóhelyedről a mennyekből.”
A két Kikiáltó megfogja a Huszár kezét: Krisztus az utolsó ítélet után sem hagy el bennünket.
278. ének 10. vers : Dicséret , dicsőség tisztesség és hálaadás, A szentek Urának légyen örök
magasztalás. Kiben soha nincs megváltozás, Vagy ígérettől elhanyatlás, Tőle fejünkre szálljon
áldás!

Vége