Világosság

1Móz 1,3 És monda Isten: Legyen világosság: és lőn világosság.

1. Kezdetben vala az Íge, és az Íge vala az Istennél, és Isten vala az Íge.
2. Ez kezdetben az Istennél vala.
3. Minden ő általa lett és nála nélkül semmi sem lett, a mi lett.
4. Ő benne vala az élet, és az élet vala az emberek világossága;
5. És a világosság a sötétségben fénylik, de a sötétség nem fogadta be azt.

Miről is lehet beszélni nyáron? A világosságról. A napról. A megtisztulás lehetőségéről. A világosság, vagy maga a Nap akár, mint csillag, akár, mint a teremtő Istennek megtestesítője az eredetig vezet vissza bennünket, azaz a teremtésig. Kezdetben vala az ige Jánosnál, valamint a Teremtés könyvében: Legyen világosság. A világosság és az ige, vagy az élet ugyan az a csoda. Mert az élet igazán csoda, sőt az egyetlen csoda, amire oda kell figyelnünk. Csoda, hogy élünk ! Az élet jelenléte nem is olyan egyszerú, ugyanis, ahol nincsen világosaság, ott sötétség van, ahol nincsen Isten igéje, ott nincsen semmi, ahol nincsen élet ott halál van. Ahol nincsen VAN, ott nincsen semmi sem. A világűrben nincsen semmi, legalább is nyelvészeti megközelítés szerint. S ebben a semmiben van egy valami, amit úgy hívunk, hogy FÖLD és ezen a földön élünk...

A Földön az élet inkább az óceánokban van. A száraszföld eleve sokkal kisebb, mint az óceánok, s a száraszföldön lévő élet talán 10-20 az esőerdőkben 50 méter magasságig van meg. A tengerben pedig több ezer méter mélyen is élet van, mégpedig felfoghatatlan mennyiségben, szépságben. A száraszföldi életben pedig itt vagyunk egy régi - régi nemzet, amely megmaradt évezredeken kersztül és megőrizte az eredeti ősműveltséget. Vagyis volt egy időszak, talán 40 ezer évvel ezelött, amikor egyszer csak megjelent valami nagyon csodálotos élőlény az ember. S ezen időszak műveltségét még csodálatosabb módon a magyar nyelv, gondolkodás őriztr meg a legteljesebben.

Gondoljunk csak arra, hogy milyen családba születtünk bele. S adjunk hálát, hogy amikor megérkeztünk ebbe az életbe, akkor elfogadtak és mindent megadtak, hogy megszülethesünk, hogy itt élhessünk eben a kivételes helyzetben legyünk. Az életet hordozzuk és az életet adjuk tovább.

Az ÉLETET a világossággal írja le János és a Teremtés könyvének szerzője. A világosság pedig elöször is létezik, hiszen a világosságnak alkotórészei vannak, valami fotonoknak nevezik. Valamiféle létező anyag, valamilyen olyan dolog, ami van. Ahogyan az Isten is ezt mondja, amikor Mózes megkérdezi, hogy ki az aki küldött engem? Ki vagy? S ezt a kérdést azóta is, sőt Mózes előtt is állandóan felteszi az ember: Ki vagy? S a válasz vagyok , aki vagyok. Eredeti nyelven: voltam, aki voltam, vagyok, aki vagyok, leszek, aki leszek: A VAN, a létezés azz agyagban és az anyag felett egyaránt. A Isten ebben az értelemben világosság és a világosság igy lehet az Isten része.

A világ teremtését - a Biblián túl - nagyon sokan próbálták már leírni. Mátyás király meg is rendelt egy olyan mennyezetet, ahol a csillagok mozognak, hogy ez által a teremtésig vissza lehessen lépegetni. Azután a XVIII. században egy templomot kellett újra mennyezni (Csenger)Simán. S a mennyező mester képes volt az álló csillagokat és a bolygükat, a Napot és a Holdat sakkbábuk segítségével bemutatni. Van egy fontos lépés, mégpedig az a pillanat, amikor az Isten megteremti az életet. Ezt az eseményt egy száguldó huszárral mutatja meg. A huszár két kazettán is átugrik. Az egyik a halál, a rács, a megsemmisülés, a bezértság kazettája, tehát ez egy halálugrás. Amikor a Teremtő elküldi az életet hozzánk, le kellett gyözze a halált, a megsemmisülést. Orjási volt a tét, maga az élet. Sikerült, hiszen itt vagyunk és élünk. Még akkor is, ha ezt az életet állandóan kockára tesszük. Az Isten megteremtette az életet, mi pedig vagy kockára tesszük, elkótyavetyéljük, vagy megpróbáljuk tudatosan megtartani.

A másik kazetta ami felett átugrott a huszár a teremtés kazetta, amely középen egy pont: maga az ige. Majd ez a pont kinyilik nyolc sziromban, ahogyan az Isten is jelölni szoktuk, a kinyilt nyolc szirom köré oda rajzolták azt a kört, ami a mi környezetünk. Az a világ, amiben most is élünk. Hosszú lenne végiggondolni a teremtés kérdését, de ezekből a képekből, a Biblia szövegéből az derül ki, hogy a természetes kiválasztódást a teremtő, mintegy eszközt használta, s használja ma is az élet megtartására. Ilyenkor augusztusban, amikor hét ágra süt a nap és lassan beérik minden termés, ilyenkor minden erővel befogadjuk a fényt, a világosságot, az életet, amelyet az Istentől kapunk.

Amikor a vikgosságról van szó,a kkor a sötétségről is illene beszélni, de én nem akarok, ha ugyanis a világosság, a NAP az élet, a van, akkor a sötétség, vagy az ördög a nincs, a zuhanás, a teljes megsemmisülés. Persze nem úgy van ez, hogy nem léteznek a bűneink, hibáink, hanem úgy, hogy a bűn, a a hiba, az élet ellenes lépések, mindig a halál útjai és a halál nem más, mint a teljes megsemmisülés. Szóval ilyenkor nem a nincsről kell beszélni, hanem a VAN-ról. Nem a sötétéség az, ami életben tart bennünket, vagy feltölt bennünket, hanem a vikágosság, nem az a fontos ma, hogy mi minden rossz van a világban, hanem hogy még mindig élünk. Édesapám a példa erre, aki megjárta a szovjet hadifogságot. MINDIG az életről beszélt és aki minden helyzetben vele együtt az élet válaszotta, az csofálatos módon hazakerült....

Ebben a mai nagy világosságban és fényben, valamint dolog időben, mert állandóan nyirni kell a füvet, valamit el kell tenni a barackot az unokáknak, szóval most, ha megkérdezzük, hogy hogy vagy, akkor persze kapunk egy rövid választ: - Jól. Aztán van, hogy ez a rövid válasz el is marad és jön a panaszáradat. - MÉg kérdezi? - Hát, az túlzás, hogy vagyok? Most már már jól: s ilyenkor persze mindig reánk irányul a kérdés, hogy mennyi mindent megérdemelt volna a kérdezett, de mi galád módon nem segítettünk..., azután pedig mint a megáradt folyó ömlik az emberekből és persze belőlünk is a panasz. Hogy hogyan kellett volna, meg ezek a papok, meg a presbiterek, meg a család, meg az anyós, meg a képviselők, no meg a magasan lévők.... Itt minden szó panasz és nem a vilgosságról szól. A felolvasott ige és még vagy 150 íge a világosságról beszél. Keresd a világosságot, válaszd az életet, minden baj ellenére.

Az életről kell még egy szót ejtenünk. Különös, nagyon különös dolog maga az élet, hiszen mind a mai napig nem sikerült meghatározni tudományosan , VAN, de micsoda hogy tulajdonképpen. Sokféle életjel van, s ezeket vizsgálni is képesek vagyunk, sőt leírni is, de az élet lényegét nem lehet leírni. Az élet ugyanis a LÉTEZÉS. Sőt az élet mintha végtelen lenne, ahogyan az Isten is az, de aki él, s akiben az élet van az véges. Esetleges, egy - egy eset. Az álő testek megfogannak a semmiből megérkeznek, megszületnek, megszülettünk mi is, majd elhal minden és mindenki egyszer, de az élet megy tovább. A végtelen a végesben. A megfoghatatlan és megismerhetetlen Isten a nagyon is valóságos világban világoltatja az életet, s egyben bennünk is. 14. És az Íge testté lett és lakozék mi közöttünk (és láttuk az ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttjének dicsőségét), a ki teljes vala kegyelemmel és igazsággal. Nem véletlen, hogy János apostol a teremtéssel, igével világossággal kezdi az evangéliumot, hiszen mindezen dolgokat Jézus Krusztus személyén keresztül lehet meglátni. Jézus, aki a végtelen Isten nagyon is véges vilgába küldött el, hogy mi megértsük, hogy milyen hatalmas és nagyszerü dolog élni.

Persze egy csomó kérdéség bennünk:

- Vajh, az Isten általános szeretetén túl vannak-e emberek, aki ENGEM szeretnek, akik a világosság erejét nekem adják, mint ahogyan a Nap beragyogja ezt az egész földet ?

- Egyáltalán szeretetre méltó az életem, mondjuk mások számára? Vajh, a saját életem, személyiségem, döntéseim szeretet, vagy valami egészen mást váltanak ki a körülöttem lévőkból?

- Ó hány ember van, akit megbántottam, s ezt a megbántást már nem lehet visszacsinálni, újraélni. Hiszen csak egyszer éljünk az életünket. Hányszor pusztítottam más ember életét?

- Mennyire károsítottam mások életét, még akkor is kérdés ez, ha megfeleő indokunk van arra, hogy miért is tettük ?

- Vannak-e még lehetőségeink, hogy helyre hozzuk a magunk és mások által elpusztított életet?

A feladat: Mt 5,14 Ti vagytok a világ világossága. Nem rejtethetik el a hegyen épített város. Mt 5,16 Úgy fényljék a ti világosságtok az emberek előtt, hogy lássák a ti jó cselekedeteiteket, és dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat.

A mérce nagyon magasan van. Olyan, mint az olimpiai játékokon. A lehető legmasabban van a léc. Minekünk szól ez a maghatározás, akik a gyülekezeteknek élő tagjai vagyunk. De nem csak azoknak , akik élők, azaz tudatosan az életet elfogadják a Teremtő Istentől és továbadják másoknak, hanem mindenkire vonatkozik ez a maghatározás, aki csak valamely keresztény gyülekezetnek tagja. A meghatározás egyben egy folyamat is: nem rejthetik el a hegyen épített város. Bár mennyire is visszahúzódott a kereszténység a templomokba és a belső szobákba, nem lehet elbújni, mert a világosságot rajtunk keresi mindenki, még akkor is, ha nem vagyunk képesek jót cselekedni. Majd csak kisziltulnak a cselekedeteink is, hiszen nem minket magunkat keresnek az emberek, hanem azt a világosságot, ami az igaz világosság és a mennyei Atya által küldött világosság.

136. 1Jn 2,8 Viszont új parancsolatot írok néktek, a mi igaz ő benne és ti bennetek; mert a sötétség szűnni kezd, és az igaz világosság már fénylik.

137. 1Jn 2,9 A ki azt mondja, hogy a világosságban van, és gyűlöli az ő atyjafiát az még mindig a sötétségben van. 1Jn 2,10 A ki szereti az ő atyjafiát a világosságban marad, és nincs benne botránkozásra való.

Igen ez a feladat. Szeretni a másik embert. Ahogyan Isten az ú szeretetéből teremtette meg ezt a világot, a világossággal, ahogyan a szeretete által jött hozzánk Jézus, hogy afényről, a világosságról és a szeretről beszéljen, ugy nekünk is ez lehet az életünk: szeretni a másik embert.

1. 1Móz 1,3   És monda Isten: Legyen világosság: és lőn világosság.
2. 1Móz 1,4   És látá Isten, hogy jó a világosság; és elválasztá Isten a világosságot a setétségtől.
3. 1Móz 1,5   És nevezé Isten a világosságot nappalnak, és a setétséget nevezé éjszakának: és lőn este és lőn reggel, első nap.
4. 1Móz 1,18   És hogy uralkodjanak a nappalon és az éjszakán, és elválaszszák a világosságot a setétségtől. És látá Isten, hogy jó.
5. 2Móz 10,23   Nem látták egymást, és senki sem kelt fel az ő helyéből három napig; de Izráel minden fiának világosság vala az ő lakhelyében.
6. 4Móz 8,3   És úgy cselekedék Áron, és úgy raká felképesek mécseit, hogy a gyertyatartónak ellenébe tegyenek világosságot, a miképen parancsolta vala az Úr Mózesnek.
7. 2Sám 23,4   Olyan az, mint a reggeli világosság, mikor a nap feljő, mint a felhőtlen reggel; napsugártól, esőtől sarjadzik a fű a földből.
8. Eszt 8,16   A zsidóknak világosság támada, öröm, vigasság és tisztesség.
9. Jób 3,4   Az a nap legyen sötétség, ne törődjék azzal az Isten onnét felül, és világosság ne fényljék azon.
10. Jób 3,9   Sötétüljenek el az ő estvéjének csillagai; várja a világosságot, de az ne legyen, és ne lássa a hajnalnak pirját!
11. Jób 3,16   Vagy mért nem lettem olyan, mint az elásott, idétlen gyermek, mint a világosságot sem látott kisdedek?
12. Jób 3,20   Mért is ad Isten a nyomorultnak világosságot, és életet a keseredett szivűeknek?
13. Jób 10,22   Az éjféli homálynak földébe, a mely olyan, mint a halál árnyékának sürű setétsége; hol nincs rend, és a világosság olyan, mint a sürű setétség.
14. Jób 12,22   Feltárja a sötétségből a mélységes titkokat, és a halálnak árnyékát is világosságra hozza.
15. Jób 17,11   Az éjszakát nappallá változtatják, és a világosság csakhamar sötétséggé lesz.
16. Jób 18,6   A világosság elsötétedik az ő sátorában, szövétneke kialszik felette.
17. Jób 18,18   A világosságról a sötétségbe taszítják, a föld kerekségéről elüldözik őt.
18. Jób 22,28   Mihelyt valamit elgondolsz, sikerül az néked, és a te utaidon világosság fénylik.
19. Jób 24,13 Ezek pártot ütöttek a világosság ellen, utait nem is ismerik, nem ülnek annak ösvényein.
20. Jób 24,16   Setétben tör be a házakba; nappal elzárkóznak, nem szeretik a világosságot. 21. Jób 25,3 Van-é száma az ő sereginek, és kire nem kél fel az ő világossága? 22. Jób 26,10 Ő szab határt a víz színe fölé - a világosságnak és setétségnek elvégződéséig. 23. Jób 28,11 Elköti a folyók szivárgását, az elrejtett dolgot pedig világosságra hozza. 24. Jób 30,26 Bizony jót reméltem és rossz következék, világosságot vártam és homály jöve.

25. Jób 33,28 Megváltotta lelkemet a sírba szállástól, és egész valóm a világosságot nézi.

26. Jób 33,30 Hogy megmentse lelkét a sírtól, hogy világoljon az élet világosságával.
27. Jób 36,30 Ímé, szétterjeszti magára az ő világosságát, és ráborítja a tengernek gyökereit.
28. Jób 37,21 Észak felől aranyszínű világosság támad, Isten körül félelmetes dicsőség.
29. Jób 38,15 Hogy a gonoszoktól elvétessék világosságuk, és a fölemelt kar összetöressék?
30. Jób 38,19 Melyik út visz oda, hol a világosság lakik, és a sötétségnek hol van a helye?
31. Jób 38,24 Melyik út visz oda, a hol szétoszlik a világosság, és szétterjed a keleti szél a földön?
32. Zsolt 4,7 Sokan mondják: Kicsoda láttat velünk jót? Hozd fel reánk arczodnak világosságát, oh Uram!
33. Zsolt 27,1 Dávidé. Az Úr az én világosságom és üdvösségem: kitől féljek? Az Úr az én életemnek erőssége: kitől remegjek?
34. Zsolt 36,10 Mert nálad van az életnek forrása; a te világosságod által látunk világosságot.
35. Zsolt 37,6 Felhozza a te igazságodat, mint a világosságot, és a te jogodat, miként a delet.
36. Zsolt 43,3 Küldd el világosságodat és igazságodat, azok vezessenek engem; vigyenek el a te szent hegyedre és hajlékaidba.
37. Zsolt 44,4 Mert nem az ő fegyverökkel szereztek földet, és nem az ő karjok segített nékik; hanem a te jobbod, a te karod és a te orczád világossága, mert kedvelted őket.
38. Zsolt 49,20 Mégis az ő atyáinak nemzetségéhez jut, a kik soha sem látnak világosságot.
39. Zsolt 56,14 Mert megszabadítottad lelkemet a haláltól, bizony az én lábaimat az eleséstől; hogy járjak Isten előtt az életnek világosságában.
40. Zsolt 74,16 Tiéd a nappal, az éjszaka is tiéd; te formáltad a világosságot és a napot.

41. Zsolt 78,14
Vezette őket nappal felhőben, és egész éjen át tűznek világosságában.
42. Zsolt 89,16
Boldog nép az, a mely megérti a kürt szavát; a te orczádnak világosságánál jár ez, oh Uram!
43. Zsolt 97,11
Világosság támad fel az igazra, és az egyenesszívűekre öröm.
44. Zsolt 104,2
A ki körülvette magát világossággal, mint egy öltözettel, és kiterjesztette az egeket, mint egy kárpitot;
45. Zsolt 112,4
Az igazakra világosság fénylik a sötétben: attól a ki irgalmas, kegyelmes és igaz.
46. Zsolt 119,105
Az én lábamnak szövétneke a te igéd, és ösvényemnek világossága.
47. Zsolt 119,130
A te beszéded megnyilatkozása világosságot ad, és oktatja az együgyűeket.
48. Zsolt 139,11
Ha azt mondom: A sötétség bizonyosan elborít engem és a világosság körülöttem éjszaka lesz,
49. Zsolt 139,12
A sötétség sem borít el előled, és fénylik az éjszaka, mint a nappal; a sötétség olyan, mint a világosság.
50. Péld 4,18
Az igazak ösvénye pedig olyan, mint a hajnal világossága, mely minél tovább halad, annál világosabb lesz, a teljes délig.
51. Péld 6,23
Mert szövétnek a parancsolat, és a tudomány világosság, és életnek úta a tanító-feddések.
52. Péld 13,9
Az igazak világossága vígassággal ég; de az istenteleneknek szövétneke kialszik.
53. Préd 2,14
És látám, hogy hasznosb a bölcseség a bolondságnál, miképen hasznosb a világosság a setétségnél.
54. Préd 11,7
Valóban, édes a világosság és jó a mi szemeinkkel néznünk a napot.
55. Préd 12,4
A míg a nap meg nem setétedik, a világossággal, a holddal és csillagokkal egybe; és a sűrű felhők ismét visszatérnek az eső után.
56. Ézs 2,5
Jákóbnak háza! jertek járjunk az Úrnak világosságában!
57. Ézs 5,20
Jaj azoknak, a kik a gonoszt jónak mondják és a jót gonosznak; a kik a sötétséget világossággá s a világosságot sötétséggé teszik, és teszik a keserűt édessé, s az édest keserűvé!
58. Ézs 9,2
A nép, a mely sötétségben jár vala, lát nagy világosságot; a kik lakoznak a halál árnyékának földében, fény ragyog fel fölöttök!
59. Ézs 10,17
És lészen Izráel világossága tűz gyanánt, és annak Szentje láng gyanánt, és ég és megemészti gazzát és tövisét egy napon;
60. Ézs 42,6
Én, az Úr, hívtalak el igazságban, és fogom kezedet, és megőrizlek és népnek szövetségévé teszlek, pogányoknak világosságává.

62. Ézs 45,7
Ki a világosságot alkotom és a sötétséget teremtem, ki békességet szerzek és gonoszt teremtek; én vagyok az Úr, a ki mindezt cselekszem!
63. Ézs 49,6
Így szól: Kevés az, hogy nékem szolgám légy, a Jákób nemzetséginek megépítésére és Izráel megszabadultjainak visszahozására: sőt a népeknek is világosságul adtalak, hogy üdvöm a föld végéig terjedjen!
64. Ézs 58,8
Akkor felhasad, mint hajnal a te világosságod, és meggyógyulásod gyorsan kivirágzik, és igazságod előtted jár; az Úr dicsősége követ.
65. Ézs 58,10
Ha odaadod utolsó falatodat az éhezőnek, és az elepedt lelkűt megelégíted: feltámad a setétségben világosságod, és homályosságod olyan lesz, mint a dél.
66. Ézs 59,9
Ezért van távol tőlünk az ítélet, és nem ér el minket az igazság, várunk világosságra, és ímé, sötétség, és fényességre, és ímé, homályban járunk!
67. Ézs 60,1
Kelj fel, világosodjál, mert eljött világosságod, és az Úr dicsősége rajtad feltámadt.
68. Ézs 60,3
És népek jönnek világosságodhoz, és királyok a néked feltámadt fényességhez.
69. Ézs 60,19
Nem a nap lesz néked többé nappali világosságod, és fényességül nem a hold világol néked, hanem az Úr lesz néked örök világosságod, és Istened lesz ékességed,
70. Ézs 60,20
Napod nem megy többé alá, és holdad sem fogy el, mert az Úr lesz néked örök világosságod, és gyászod napjainak vége szakad.
71. Jer 4,23
Nézek a földre, de ímé kietlen és puszta; és az égre, de nincsen világossága!
72. Jer 13,16
Dicsőítsétek az Urat, a ti Isteneteket, mielőtt setétséget szerezne, és mielőtt megütnétek lábaitokat a setét hegyekben; mert világosságot vártok, és halál árnyékává változtatja azt, és sűrű homálylyá fordítja!
73. Jer 25,10
És elveszem tőlök az öröm szavát, a vígasság szavát, a vőlegény szavát és a menyasszony szavát, a malmok zörgését és a szövétnek világosságát.
74. Sir 3,2
Engem vezérlett és járatott sötétségben és nem világosságban.
75. Dn 2,22
Ő jelenti meg a mély és elrejtett dolgokat, tudja mi van a setétségben; és világosság lakozik vele!
76. Ám 5,18
Jaj azoknak, a kik kívánják az Úrnak napját! Mire való néktek az Úrnak napja? Sötétség az és nem világosság.
77. Ám 5,20
Nem sötétség lesz-é az Úrnak napja és nem világosság?! Sötétség lesz az, s még hajnalfénye sem lesz.
78. Mik 7,8
Ne örülj, én ellenségem! Elestem ugyan, de felkelek, mert ha még a setétségben ülnék is, az Úr az én világosságom!
79. Mik 7,9
Az Úr haragját hordozom, mert vétkeztem ellene; mindaddig, a míg leperli peremet és meghozza ítéletemet. Kivisz engem a világosságra, meglátom az ő igazságát.
80. Zak 14,6
És úgy lesz azon a napon: Nem lesz világosság, a ragyogó testek összezsugorodnak.

81. Zak 14,7
De lesz egy nap, a melyet az Úr tud, se nappal, se éjszaka, és világosság lesz az estvének idején.

82. Mt 4,16
A nép, a mely sötétségben ül vala, láta nagy világosságot, és a kik a halálnak földében és árnyékában ülnek vala, azoknak világosság támada.
83. Mt 5,14
Ti vagytok a világ világossága. Nem rejtethetik el a hegyen épített város.
84. Mt 5,16
Úgy fényljék a ti világosságtok az emberek előtt, hogy lássák a ti jó cselekedeteiteket, és dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat.
85. Mt 6,23
Ha pedig a te szemed gonosz, a te egész tested sötét lesz. Ha azért a benned lévő világosság sötétség: mekkora akkor a sötétség?!
86. Mt 10,27
A mit néktek a sötétben mondok, a világosságban mondjátok; és a mit fülbe súgva hallotok, a háztetőkről hirdessétek.
87. Lk 2,32
Világosságul a pogányok megvilágosítására, és a te népednek, az Izráelnek dicsőségére.
88. Lk 8,17
Mert nincs oly titok, mely nyilvánvalóvá ne lenne; és nincs oly elrejtett dolog, mely ki ne tudódnék, és világosságra ne jőne.
89. Lk 11,33
Senki pedig, ha gyertyát gyújt, nem teszi rejtekbe, sem a véka alá, hanem a gyertyatartóba, hogy a kik bemennek, lássák a világosságot.
90. Lk 11,35
Meglásd azért, hogy a világosság, mely te benned van, sötétség ne legyen.
91. Lk 11,36
Annakokáért ha a te egész tested világos, és semmi részében sincs homályosság, olyan világos lesz egészen, mint mikor a lámpás megvilágosít téged az ő világosságával.
92. Lk 12,3
Annakokáért a mit a sötétben mondtatok, a világosságban fog meghallatszani; és a mit fülbe sugtatok a rejtekházakban, azt a házak tetején fogják hirdetni.
93. Lk 16,8
És dícséré az úr a hamis sáfárt, hogy eszesen cselekedett, mert e világnak fiai eszesebbek a világosságnak fiainál a maguk nemében.
94. Lk 22,56
És meglátván őt egy szolgálóleány, a mint a világosságnál ült, szemeit reá vetvén, monda: Ez is ő vele vala!
95. Jn 1,4
Ő benne vala az élet, és az élet vala az emberek világossága;
96. Jn 1,5
És a világosság a sötétségben fénylik, de a sötétség nem fogadta be azt.
97. Jn 1,7
Ez jött tanúbizonyságul, hogy bizonyságot tegyen a világosságról, hogy mindenki higyjen ő általa.
98. Jn 1,8
Nem ő vala a világosság, hanem jött, hogy bizonyságot tegyen a világosságról.
99. Jn 1,9
Az igazi világosság eljött volt már a világba, a mely megvilágosít minden embert.
100. Jn 3,19
Ez pedig a kárhoztatás, hogy a világosság e világra jött, és az emberek inkább szerették a sötétséget, mint a világosságot; mert az ő cselekedeteik gonoszak valának.

101. Jn 3,20
Mert minden, a ki hamisan cselekszik, gyűlöli a világosságot és nem megy a világosságra, hogy az ő cselekedetei fel ne fedessenek;
102. Jn 3,21 A ki pedig az igazságot cselekszi, az a világosságra megy, hogy az ő cselekedetei nyilvánvalókká legyenek, hogy Isten szerint való cselekedetek.
103. Jn 5,35 Ő az égő és fénylő szövétnek vala, ti pedig csak egy ideig akartatok örvendezni az ő világosságában.
104. Jn 8,12 Ismét szóla azért hozzájok Jézus, mondván: Én vagyok a világ világossága: a ki engem követ, nem járhat a sötétségben, hanem övé lesz az életnek világossága.
105. Jn 9,5 Míg e világon vagyok, e világ világossága vagyok.
106. Jn 11,9 Felele Jézus: Avagy nem tizenkét órája van-é a napnak? Ha valaki nappal jár, nem botlik meg, mert látja e világnak világosságát.
107. Jn 11,10 De a ki éjjel jár, megbotlik, mert nincsen abban világosság.
108. Jn 12,35 Monda azért nékik Jézus: Még egy kevés ideig veletek van a világosság. Járjatok, a míg világosságotok van, hogy sötétség ne lepjen meg titeket: és a ki a sötétségben jár, nem tudja, hová megy.
109. Jn 12,36 Míg a világosságotok megvan, higyjetek a világosságban, hogy a világosság fiai legyetek. Ezeket mondá Jézus, és elmenvén, elrejtőzködék előlük.
110. Jn 12,46 Én világosságul jöttem e világra, hogy senki ne maradjon a sötétségben, a ki én bennem hisz.
111. Csel 12,7
És ímé az Úrnak angyala eljöve, és világosság fénylék a tömlöczben: és meglökvén Péter oldalát, felkölté őt, mondván: Kelj föl hamar! És leesének a lánczok kezeiről.
112. Csel 13,47
Mert így parancsolta nékünk az Úr: Rendeltelek téged világosságul a pogányoknak, hogy légy üdvösségükre a földnek széléig.
113. Csel 22,6
Lőn pedig, hogy a mint menék és közelgeték Damaskushoz, déltájban nagy hirtelenséggel az égből nagy világosság sugárzott körül engem.
114. Csel 22,9
A kik pedig velem valának, a világosságot ugyan látták, és megrémültek; de annak szavát, a ki velem szól vala, nem hallották.
115. Csel 22,11
Mikor pedig nem láték annak a világosságnak dicsősége miatt, a velem valóktól kézenfogva vezettetve menék Damaskusba.
116. Csel 26,13
Délben látám az úton király, hogy mennyből a napnak fényességét meghaladó világosság sugárzott körül engem és azokat, kik velem együtt haladnak vala.
117. Csel 26,18
Hogy megnyissad szemeiket, hogy setétségből világosságra és a Sátánnak hatalmából az Istenhez térjenek, hogy bűneiknek bocsánatát és a megszenteltettek között osztályrészt nyerjenek az én bennem való hit által.
118. Csel 26,23
Hogy a Krisztusnak szenvedni kell, hogy mint a halottak feltámadásából első, világosságot fog hirdetni e népnek és a pogányoknak.
119. Rm 2,19
És azt hiszed magadról, hogy te a vakoknak vezetője, a sötétségben levőknek világossága,
120. Rm 13,12
Az éjszaka elmúlt, a nap pedig elközelgett; vessük el azért a sötétségnek cselekedeteit, és öltözzük fel a világosság fegyvereit.

121. 2Kor 4,4
A kikben e világ Istene megvakította a hitetlenek elméit, hogy ne lássák a Krisztus dicsőséges evangyéliomának világosságát, a ki az Isten képe.
122. 2Kor 4,6
Mert az Isten, a ki szólt: setétségből világosság ragyogjon, ő gyújtott világosságot a mi szívünkben az Isten dicsősége ismeretének a Jézus Krisztus arczán való világoltatása végett.
123. 2Kor 6,14
Ne legyetek hitetlenekkel felemás igában; mert mi szövetsége van igazságnak és hamisságnak? vagy mi közössége a világosságnak a sötétséggel?
124. 2Kor 11,14
Nem is csoda; hisz maga a Sátán is átváltoztatja magát világosság angyalává.
125. Ef 5,8
Mert valátok régen sötétség, most pedig világosság az Úrban: mint világosságnak fiai úgy járjatok.
126. Ef 5,9
(Mert a világosságnak gyümölcse minden jóságban és igazságban és valóságban van),
127. Ef 5,13
Mindezek pedig megfeddetvén, a világosság által napvilágra jőnek; mert minden, a mi napvilágra jő, világosság.
128. Kol 1,12
Hálákat adván az Atyának, ki alkalmasakká tett minket a szentek örökségében való részvételre a világosságban;
129. 1Thess 5,5
Ti mindnyájan világosság fiai vagytok és nappal fiai; nem vagyunk az éjszakáé, sem a sötétségé!
130. 1Tim 6,16
Kié egyedül a halhatatlanság, a ki hozzáférhetetlen világosságban lakozik; a kit az emberek közül senki nem látott, sem nem láthat: a kinek tisztesség és örökké való hatalom. Ámen.
131. 2Tim 1,10
Megjelentetett pedig most a mi Megtartónknak, Jézus Krisztusnak megjelenése által, a ki eltörölte a halált, világosságra hozta pedig az életet és halhatatlanságot az evangyéliom által,
132. Jak 1,17
Minden jó adomány és minden tökéletes ajándék felülről való, és a világosságok Atyjától száll alá, a kinél nincs változás, vagy változásnak árnyéka.
133. 1Pt 2,9
Ti pedig választott nemzetség, királyi papság, szent nemzet, megtartásra való nép vagytok, hogy hirdessétek Annak hatalmas dolgait, a ki a sötétségből az ő csodálatos világosságára hívott el titeket;
134. 1Jn 1,5
És ez az az üzenet, a melyet tőle hallottunk és hirdetünk néktek, hogy az Isten világosság és nincsen ő benne semmi sötétség.
135. 1Jn 1,7
Ha pedig a világosságban járunk, a mint ő maga a világosságban van: közösségünk van egymással, és Jézus Krisztusnak, az ő Fiának vére megtisztít minket minden bűntől.
136. 1Jn 2,8
Viszont új parancsolatot írok néktek, a mi igaz ő benne és ti bennetek; mert a sötétség szűnni kezd, és az igaz világosság már fénylik.
137. 1Jn 2,9 A ki azt mondja, hogy a világosságban van, és gyűlöli az ő atyjafiát az még mindig a sötétségben van. 1Jn 2,10 A ki szereti az ő atyjafiát a világosságban marad, és nincs benne botránkozásra való.
139. Jel 18,23 És szövétneknek világossága többé te benned nem fénylik; és vőlegénynek és menyasszonynak szava sem hallatik többé te benned; mert a te kalmáraid valának a földnek fejedelmei; mert a te bűvöléseidtől eltévelyedtek mind a népek.
140. Jel 21,11 Benne vala az Isten dicsősége; és annak világossága hasonló vala a legdrágább kőhöz, úgymint kristálytiszta jáspis kőhöz;

141. Jel 21,24 És a pogányok, a kik megtartatnak, annak világosságában járnak; és a föld királyai az ő dicsőségöket és tisztességöket abba viszik.

Czuczor - Forogassy féle meghatározás

*VILAGOSSÁG
(vil-ág-os-ság) fn. tt. világosság-ot, harm. szr. ~a. Szabatosan véve, világtól, mint látási kellékanyagtól származó tulajdonság, vagy állapot; ily értelemben különbözik a világtól, ez jelenti az anyagot, illetőleg okot, mely a világosságot mint okozatot eszközli. Igy különböznek egymástól a homály és homályosság, fény és fényesség stb. A kis világ kevés, a nagy világ sok világosságot terjeszt. Ha a sötét szobában világot gyújtanak, világosság terjed el benne. "És mondá Isten: Legyen világosság, és lön világosság. És látá Isten a világossságot, hogy jó, és elválasztá a világosságot a sötétségtől, és nevezé a világosságot napnak és a sötétséget éjnek". (Mózes I-ső könyve Káldi után Tárkányi B. József szerént). Átv. ért. fogalmak, ismeretek tulajdonsága, mivolta, melynél fogva határozottak, kétségtelenek, igazak.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat / Hírlevél

Látogatók ma: 8, összesen: 412320

Kalendárium

Világosság