Élmények, tapasztalatok…
Nagy Tibor karvezetőnk személyes hangvételű beszámolót küldött a legutóbbi, egyházi kórustalálkozóról. Mondataival nem csak a jelenről formál véleményt, de a jövőbe is tekint, és a Csermely szereplésén keresztül érzékelteti azt a -nem mindig könnyű- helyzetet, amelyek között a kórusok, ezen belül az egyházi kórusok működnek.
"Kórusunk eljutott a 2010. október 30-án, egyébként két évente megrendezésre kerülő Tiszántúli Egyházkerületi Kórustalálkozóra. Nem kellet sokat utazni - mint ahogy a konferálásban mondtam, biciklivel csatornák gátján is megtehettük volna az utat - ,a helyszín Karcagon volt.
Több, mint 10 kórus vett részt a rendezvényen, változó távolságokról (Karcagtól Debrecenen át Nyíregyházáig), változó színvonalú produkciókkal.
A felvétel a Pécs Cantat fesztiválon készült!
Utóbbi tagmondatomat nem félbehagyott, provokatív kicsengésű megjegyzésnek szánom. Egyszerűen csak annyit kell megállapítanom, hogy gyülekezeteinkben a kórusok (és általában a kórusok) nehéz helyzetben vannak, s ez a tény rányomja bélyegét a szakmaiságra. A tiszta hang esetleges hiánya megnehezíti az átszellemült figyelmet...s ezek a szavak a saját házunk táján való seprést is jelentik. Kétségtelen, hogy a program ebédig tartó, első felében kórusunk a legtisztábban megformált, legszínesebb műsorral rukkolt elő, bár korántsem volt hibátlan. Egy erre az alkalomra készült dicséret-feldolgozásom (464.) kezdő ütemei például kis híján kudarcba fulladtak egy rosszul adott avisom (jelzésem - a szerk) miatt. A kórus lélekjelenléte mentett ki a pácból.
Ebéd közben nyílott alkalom a kórusvezetőknek arra, hogy értékelést kapjanak Berkesi Sándortól, egyházkerületünk főzeneigazgatójától, illetve arra, hogy beszélgessenek , eszmét cseréljenek vele és egymással.
Szívélyes társalgás keretében irányunkban a következő hangzott el: a Csermely Kórusnak számtalan erénye van (talán éppen ezért), viszont meg kellene fontolni, hogy érdemes-e nagy transzponálások árán vegyeskarral előadni nőikari műveket, különösen, ha a zeneszerző nem kisebb, mint Kodály.
Érveket érvek és ellenérvek követtek, de gyökeresen nem győztük meg egymást. Maradt azonban a baráti hang és a jó szándék, sőt, tanár úr felajánlotta bárminemű, minket érintő segítségét.
...a nagyágyúk a második részben következtek. Sajnos, szervezési nehézségek miatt (lásd: nehéz helyzet) ezen már nem tudtam ott lenni, így lemaradtam a közös éneklésről, az útravaló zárszavakról - talán a legfelemelőbb pillanatokról...
Summázat: új alkalomnak voltunk részesei új élményekkel, új tapasztalatokkal, új kérdésekkel, új feladatokkal. "
(101109-Nagy Tibor karvezető)
Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fentartva.
Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat / Hírlevél
Látogatók ma: 35, összesen: 605334